View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 6722 Szeged Egyetem u. 2–6.
  • 2 Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék Szeged
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Hazánk kedvező geotermikus adottságai miatt nagy mennyiségben termelhető ki a változatos hasznosítási módoknak eleget tevő termálvíz. Balneológiai felhasználás után a visszasajtolás tilalma miatt a felszíni csurgalékvíz-elvezetés többnyire földcsatornákon keresztül történik. A vizsgálati területül választott cserkeszőlői gyógyfürdőből a természetbe kikerülő használt hévíz szigetelés nélküli csatornán keresztül a Körösbe ömlik. Az így elszikkadó csurgalék hévíz talajtani hatásait 11 diagnosztikai talajparaméter figyelembevételével főkomponens analízis és diszkriminancia analízis segítségével értékeltük. Megállapítottuk, hogy a beszivárgó használt hévíz nagy Na+-koncentrációja miatt a talajban ioncsere folyamatok játszódnak le, melyek a Na+-koncentráció növekedése és ezzel egyidejűleg a Ca2+-tartalom csökkenése irányába hatnak. A diszkriminancia függvény alapján a legjelentősebb háttérfolyamatként a Mg2+mobilizáció azonosítható. A szikesedést jelző paraméterek (EC, szóda-, Na+-, HCO3--tartalom) csak kis mértékben növekedtek, a szikesedési részfolyamatok megjelenése így jelenleg kezdetinek tekinthető. A csatorna környékén a humusz- és K+-tartalom növekedése is kimutatható volt. A diszkriminancia függvény alapján diszkriminancia diagramot szerkesztettünk, melyen közel 90%-os helyességgel különültek el a talajminták a csatornától való távolság szerint a priori ismereteink alapján képzett „kontroll” és „termálvízhatás alatt álló” talajmintacsoportokra. A diszkriminancia függvény alapján a továbbiakban a mintaterületről származó bármely talajminta – diagnosztikai paramétereinek meghatározása után – besorolhatólesz a termálvíz hatása által érintett vagy nem érintett csoportok valamelyikébe. Így közvetetten a hatásterület kiterjedéséről is információt nyerhetünk. Ezen az 50 éve termálvízhatás alatt álló területen igazolható volt a hévíz szikkadás talajmódosító hatása, azonban a terepi megfigyelések, laboratóriumi vizsgálatok és a statisztikai analízis tanúsága szerint ezen folyamatok nem érik el azt a mértéket, mely esetén már talajdegradációról beszélhetnénk.

  • Ádám L. et al., 2010. Domborzat. In: Magyarország kistájainak katasztere. (Szerk.: Dövényi Z.). II., átdolgozott és bővített kiadás. 62. MTA FKI. Budapest.

  • Árpási M., 2002. A termálvíz többcélú hasznosításának helyzete és lehetőségei Magyarországon. Kőolaj és földgáz. 35. (135. évf.) 9–10.

  • Balog, K., Farsang, A. & Puskás, I. 2011a. Characterization of the soil degradation impact of waste thermal waters on the Southern Great Hungarian Plain (Case study about the risk of sewage thermal water seepage on soil medium). Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences. 6. (1) 229–240.

  • Balog K., Farsang A. & Czinkota I., 2011b. A használt hévíz szikkadás talaj degradációban betöltött szerepe. Hidrológiai Közlöny. 91. 55–61.

  • Barczi, A. et al., 2006. Reconstruction of the paleo-environment and soil evolution of the Csípő-halom kurgan, Hungary, Quaternary International. 156–157. 49–59.

  • Beltrán, J. M., 1999. Irrigation with saline water: benefits and environmental impact. Agricultural Water Management. 40. 183–194.

  • de Clercq W. P., van Meirvenne, M. & Fey, M. V., 2008. Prediction of the soil-depth salinity-trend in a vineyard after sustained irrigation with saline water. Agricultural Water Management. 96. 395–404.

  • Darab K. & Ferencz K., 1969. Öntözött területek talajtérképezése és kontrollja. OMMI. Budapest.

  • Dövényi Z. (szerk.) 2010. Magyarország kistájainak katasztere. II., átdolgozott és bővített kiadás. MTA FKI. Budapest.

  • Fisher, R. A. 1938. The statistical utilization of multiple measurements. Annals of Eugenics. 8. 376–386.

  • Geiger J., 2007. Geomatematika. Jatepress. Szeged

  • Ketskeméty L. & Izsó L., 2005. Bevezetés az SPSS programrendszerbe. 197–207. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.

  • Mandal, U. K. et al., 2008. Evaluating impact of irrigation water quality on a calcareous clay soil using principal component analysis. Geoderma. 144. 189–197.

  • Sajtos L. & Mitev A., 2007. SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó. Budapest.

  • Shaw, P. J. A., 2003. Multivariate Statistics for the Environmental Sciences. Hodder-Arnold, London

  • Szanyi J., 2004. Magyarország geotermikus adottságai. Magyar Geológiai Szolgálat Délalföldi Területi Hivatal számára készült tanulmány.

  • Tanji, K. K., 1990. Nature and extent of agricultural salinity. In: Agricultural Salinity Assessment and Management. (Ed.: Tanji, K. K.) 1–17. Am. Soc. Civ. Engineers. New York.

  • Tedeschi, A. & Dell’Aquila, R., 2005. Effects of irrigation with saline waters, at different concentrations, on soil physical and chemical characteristics. Agricultural Water Management. 77. 308–322

  • Tóth T. & Várallyay Gy., 2001. Egy mintaterület talajának variabilitása a sófelhalmozódás tényezői szerint. Agrokémia és Talajtan. 50. 19–34.

  • Varsányi I., 1994. A Dél-Alföld felszín alatti vizei. Eredet, kémiai evolúció és vízmozgás a jelenlegi kémiai összetétel tükrében. Hidrológiai Közlöny. 74. (4) 193–201.

  • Vető I., Horváth I. & Tóth Gy., 2004. A magyarországi termálvizek geokémiájánakvázlata. Magyar Kémiai Folyóirat-Összefoglaló Közlemények. 109–110. (4) 119–203.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2020 1 1 0
Dec 2020 1 0 0
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 1 1 1
Mar 2021 2 0 0
Apr 2021 0 0 0
May 2021 0 0 0