View More View Less
  • 1 MTA CsFK Földtani és Geokémiai Intézet 1112 Budapest Budaörsi út 45.
  • | 2 Bristol-i Egyetem Földtudományi Tanszék Bristol Egyesült Királyság
  • | 3 MTA CsFK Földrajzi Intézet Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A vas és fázisai a talajban egyrészt a redoxi-folyamatok érzékeny jelzői, másrészt jelentős szerepet játszanak a kémiai elemek geokémiai körforgalmában. Így nemcsak talajtani, de környezetvédelmi szempontból is fontos kérdés, hogy adott kémiai elem milyen mértékben képes mobilizálódni a környezeti hatások változására. Jelen dolgozat célja a vastartalom vizsgálata szekvenciális kioldással, továbbá a kioldott frakciók és a főbb talajtulajdonságok (kémhatás, szervesszén-tartalom, karbonáttartalom, szemcseösszetétel, agyagásványos jelleg) és a talajképző kőzet jellege közötti összefüggés vizsgálata 12, a leggyakoribb hazai talajtípusokat képviselő talajszelvényben. Az átlagos vastartalmú (1–4% teljes vastartalom) minták között jól elkülöníthetők a nagyobb vastartalmú, gyengén savanyú kémhatású erdőtalaj- és a kisebb vastartalmú, semleges–gyengén lúgos kémhatású nem erdőtalajminták. Az előbbi mintacsoportban a vastartalom az agyagtartalommal, az utóbbiban az iszaptartalommal nő, utalva a helyben keletkezett és az átöröklött vasfázisok eltérő szerepére a két csoport között. Az agyagtartalommal tapasztalt összefüggésnél szerepe lehet a duzzadó agyagásványok dominanciájának is a vizsgált erdőtalajmintákban. A vas megoszlása hasonló jelleget mutat a két mintacsoportban. A vas túlnyomó része (>80%) minden talajtípusban a reziduális, zömmel átöröklött frakcióhoz köthető. A második legjelentősebb frakciót adó redukálható vastartalom aránya az erdőtalajokban némileg nagyobb, ami a vas-oxidok, hidroxidok formájában történő felhalmozódásához kedvezőbb feltételekre utal ezekben a mintákban. Ezzel szemben a szerves anyaghoz köthető, oxidálható frakció a jelentősebb humuszfelhalmozódást mutató nem erdőtalajokra jellemző nagyobb arányban. A növények számára potenciálisan legkönnyebben felvehető vashányadok minden talajtípusban alacsonyak, a teljes vastartalomnak csak néhány tized százalékát adják. A vasmegoszlás szelvénybeli eloszlásában is megjelenik az erdőtalajok felhal-mozódási szintjére jellemző vasdúsulás szinte minden frakcióban, valamint a nem erdőtalajokra jellemző nagyobb humuszfelhalmozódáshoz kapcsolódó vasdúsulás. Hasonlóság is tapasztalható a két csoport között ebben a tekintetben, miszerint a szerves anyaghoz köthető és a könnyen mobilizálható vas aránya a mélységgel csökken, utalva a szerves anyag és vas kapcsolatára. A talaj vaskészletét nagyrészt szolgáltató talajképző kőzet hatása azonban nem volt kimutatható a vas megoszlására az alkalmazott módszerrel. A talajok teljes vastartalma és megoszlásának változása a szelvényen belül jól mutatja az egyes talajképző folyamatok típusát, helyét és utal a mértékére is. Eredményeink szerint a talaj vastartalmának szekvenciális kioldása fontos információt nyújthat ezen folyamatokról.

  • Abollino, O. et al., 2006. Assessment of metal availability in contaminated soil by sequential extraction. Water Air and Soil Pollution. 137. 315–338.

  • Awad, F., Fuda, S. & Arafat, S. M., 1984. A vas és mangán felvehetősége néhány egyiptomi talajban. Agrokémia és Talajtan. 33. 443–457.

  • Bacon, J. R. & Davidson, C. M., 2008. Is there a future for sequential chemical exatrction. Analyst. 133. 25–46.

  • Blume, H. P. & Schwertmann, U., 1969. Genetic evaluation of profile distribution of aluminium, iron and manganese oxides. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 33. 438–444.

  • Buol, S. W., Hole, F. D. & McCracken, R. J., 1989. Soil Genesis and Classification. Iowa State University Press. Iowa.

  • Cornell, R. M. & Schwertmann, U., 2003. The Iron Oxides. Structure, Properties, Reactions, Occurrence and Uses. Wiley-VCH Verlag. Weinheim.

  • Dzombak, D. A. & Morel, F. M. M., 1990. Surface Complexation Modeling: Hydrous Ferric Oxide. Wiley. New York.

  • Fiedler, S. & Sommer, M., 2004. Water and redox conditions in wetland soils – their influence on pedogenic oxides and morphology. Soil Sci. Soc. Am. J. 68. 326–335.

  • Gerei L., 1956. Adatok hazai talajtípusaink könnyen oldható vas és alumínium tartalmának vizsgálatához és jelentőségéhez. Agrokémia és Talajtan. 5. 171–182.

  • Gerei L. & Máté F., 1957. Vas- és mangántartalmú kiválások néhány hazai talajban. Agrokémia és Talajtan. 6. 43–50.

  • Gosztonyi, Gy. et al., 2011. Examination of zinc and iron mobilization with acid treatment and the metal content of maize and stining nettle in the active floodplain of the river Tisza. Carpathian Journal of Earth and Environmental Science. 6. 25–33.

  • Gustafsson, J. P. et al., 2007. Binding of iron(III) to organic soils: EXAFS spectroscopy and chemical equilibrium modeling. Environmental Science and Technology. 41. 1232–1237.

  • Kabata-Pendias, A. & Pendias, H., 2001. Trace Elements in Soils and Plants. CRC Press. Boca Raton.

  • La, O. R. et al., 2003. Evaluation of Tessier, Keller and Miller sequential extraction methods in the determination of native iron in three types of soils: Histosol, Oxisol, and Mollisol. Quimica Nova. 26. 323–330.

  • Li, X. et al., 1995. Sequential extraction of soils for multielement analysis by ICP-AES. Chemical Geology. 124. 109–123.

  • Mackowiak, C. L., Grossl, P. R. & Bugbee, B. G., 2001. Beneficial effects of humic acid on micronutrient availability to wheat. Soil Sci. Soc. Am. J. 65. 1744–1750.

  • Maher, B. A. & Taylor, R. M., 1988. Formation of ultrafine-grained magnetite in soils. Nature. 336. 368–370.

  • Molnáros I. & Gráczol Cs., 2000. A talajok vas-, alumínium-, ólom- és krómtartalmának összehasonlítása KCl-EDTA, Lakanen-Erviö és töménysavas feltárással a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer, illetve Vas megyei vizsgálatok alapján. Agrokémia és Talajtan. 49. 145–162.

  • Poulton, S. W. & Canfield, D. E., 2005. Development of a sequential extraction procedure for iron: implications for iron partitioning in continentally derived particulates. Chemical Geology. 214. 209–221.

  • Sipos P., Németh T. & May Z., 2009. Vasas kiválások ásványos összetétele egy Ipolymenti réti talajban. Agrokémia és Talajtan. 58. 27–44.

  • Sipos, P. et al., 2011. Accumulation of trace elements in the Fe-rich nodules in a neutral–slightly alkaline floodplain soil. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences. 6. 13–22.

  • Stefanovits P., 1955. A talajok szabad alumínium- és vastartalmának meghatározása komplexonnal. Agrokémia és Talajtan. 4. 265–272.

  • Stefanovits, P., 1971. Brown Forest Soils of Hungary. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Stumm, W. & Sultzberger, B., 1992. The cycling of iron in natural environments: consideration based on laboratory studies of heterogeneous redox processes. Geochimica et Cosmochimica Acta. 56. 3233–3257.

  • Walna, B., Spychalski, W. & Ibragimov, A., 2010. Fractionation of iron and manganese in the horizons of a nutrient-poor forest soil profile using the sequential extraction method. Polish Journal of Environmental Studies. 19. 1029–1037.

  • Wei, X. et al., 2010. Soil iron fractionation and availability at selected landscape positions in a loessial gully region of northwestern China. Soil Science and Plant Nutrition. 56. 617–626.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Rajkai, Kálmán

Technical Editor(s): Koós, Sándor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrártudományi Központ, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely)
  • Farsang, Andrea (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged)
  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Jolánkai, Márton (Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Michéli, Erika (Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő)
  • Németh, Tamás (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Szili-Kovács, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely)

 

International Advisory Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Loch, Jakab (Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)

 

           International Editorial Board

  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Ole Wendroth (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)

Rajkai Kálmán
ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS
  • CABI

2020  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,179
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
48/73=0,7
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 278/347 (Q4)
Soil Science 108/135 (Q4)
Scopus
SNIP
0,18
Scopus
Cites
48
Scopus
Documents
6
Days from submission to acceptance 130
Days from acceptance to publication 152
Acceptance
Rate
65%

 

2019  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,204
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
49/88=0,6
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 276/334 (Q4)
Soil Science 104/126 (Q4)
Scopus
SNIP
0,423
Scopus
Cites
96
Scopus
Documents
27
Acceptance
Rate
91%

 

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Online subsscription: 144 EUR / 194 USD
Print + online subscription: 160 EUR / 232 USD
Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation
1951
Publication
Programme
2021 Volume 70
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Magyar Tudományos Akadémia
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2021 1 0 0
Mar 2021 0 0 0
Apr 2021 19 0 0
May 2021 2 0 0
Jun 2021 3 0 0
Jul 2021 0 0 0
Aug 2021 0 0 0