View More View Less
  • 1 MTA CsFK Földtani és Geokémiai Intézet 1112 Budapest Budaörsi út 45.
  • | 2 Bristol-i Egyetem Földtudományi Tanszék Bristol Egyesült Királyság
  • | 3 MTA CsFK Földrajzi Intézet Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A vas és fázisai a talajban egyrészt a redoxi-folyamatok érzékeny jelzői, másrészt jelentős szerepet játszanak a kémiai elemek geokémiai körforgalmában. Így nemcsak talajtani, de környezetvédelmi szempontból is fontos kérdés, hogy adott kémiai elem milyen mértékben képes mobilizálódni a környezeti hatások változására. Jelen dolgozat célja a vastartalom vizsgálata szekvenciális kioldással, továbbá a kioldott frakciók és a főbb talajtulajdonságok (kémhatás, szervesszén-tartalom, karbonáttartalom, szemcseösszetétel, agyagásványos jelleg) és a talajképző kőzet jellege közötti összefüggés vizsgálata 12, a leggyakoribb hazai talajtípusokat képviselő talajszelvényben. Az átlagos vastartalmú (1–4% teljes vastartalom) minták között jól elkülöníthetők a nagyobb vastartalmú, gyengén savanyú kémhatású erdőtalaj- és a kisebb vastartalmú, semleges–gyengén lúgos kémhatású nem erdőtalajminták. Az előbbi mintacsoportban a vastartalom az agyagtartalommal, az utóbbiban az iszaptartalommal nő, utalva a helyben keletkezett és az átöröklött vasfázisok eltérő szerepére a két csoport között. Az agyagtartalommal tapasztalt összefüggésnél szerepe lehet a duzzadó agyagásványok dominanciájának is a vizsgált erdőtalajmintákban. A vas megoszlása hasonló jelleget mutat a két mintacsoportban. A vas túlnyomó része (>80%) minden talajtípusban a reziduális, zömmel átöröklött frakcióhoz köthető. A második legjelentősebb frakciót adó redukálható vastartalom aránya az erdőtalajokban némileg nagyobb, ami a vas-oxidok, hidroxidok formájában történő felhalmozódásához kedvezőbb feltételekre utal ezekben a mintákban. Ezzel szemben a szerves anyaghoz köthető, oxidálható frakció a jelentősebb humuszfelhalmozódást mutató nem erdőtalajokra jellemző nagyobb arányban. A növények számára potenciálisan legkönnyebben felvehető vashányadok minden talajtípusban alacsonyak, a teljes vastartalomnak csak néhány tized százalékát adják. A vasmegoszlás szelvénybeli eloszlásában is megjelenik az erdőtalajok felhal-mozódási szintjére jellemző vasdúsulás szinte minden frakcióban, valamint a nem erdőtalajokra jellemző nagyobb humuszfelhalmozódáshoz kapcsolódó vasdúsulás. Hasonlóság is tapasztalható a két csoport között ebben a tekintetben, miszerint a szerves anyaghoz köthető és a könnyen mobilizálható vas aránya a mélységgel csökken, utalva a szerves anyag és vas kapcsolatára. A talaj vaskészletét nagyrészt szolgáltató talajképző kőzet hatása azonban nem volt kimutatható a vas megoszlására az alkalmazott módszerrel. A talajok teljes vastartalma és megoszlásának változása a szelvényen belül jól mutatja az egyes talajképző folyamatok típusát, helyét és utal a mértékére is. Eredményeink szerint a talaj vastartalmának szekvenciális kioldása fontos információt nyújthat ezen folyamatokról.

  • Abollino, O. et al., 2006. Assessment of metal availability in contaminated soil by sequential extraction. Water Air and Soil Pollution. 137. 315–338.

  • Awad, F., Fuda, S. & Arafat, S. M., 1984. A vas és mangán felvehetősége néhány egyiptomi talajban. Agrokémia és Talajtan. 33. 443–457.

  • Bacon, J. R. & Davidson, C. M., 2008. Is there a future for sequential chemical exatrction. Analyst. 133. 25–46.

  • Blume, H. P. & Schwertmann, U., 1969. Genetic evaluation of profile distribution of aluminium, iron and manganese oxides. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 33. 438–444.

  • Buol, S. W., Hole, F. D. & McCracken, R. J., 1989. Soil Genesis and Classification. Iowa State University Press. Iowa.

  • Cornell, R. M. & Schwertmann, U., 2003. The Iron Oxides. Structure, Properties, Reactions, Occurrence and Uses. Wiley-VCH Verlag. Weinheim.

  • Dzombak, D. A. & Morel, F. M. M., 1990. Surface Complexation Modeling: Hydrous Ferric Oxide. Wiley. New York.

  • Fiedler, S. & Sommer, M., 2004. Water and redox conditions in wetland soils – their influence on pedogenic oxides and morphology. Soil Sci. Soc. Am. J. 68. 326–335.

  • Gerei L., 1956. Adatok hazai talajtípusaink könnyen oldható vas és alumínium tartalmának vizsgálatához és jelentőségéhez. Agrokémia és Talajtan. 5. 171–182.

  • Gerei L. & Máté F., 1957. Vas- és mangántartalmú kiválások néhány hazai talajban. Agrokémia és Talajtan. 6. 43–50.

  • Gosztonyi, Gy. et al., 2011. Examination of zinc and iron mobilization with acid treatment and the metal content of maize and stining nettle in the active floodplain of the river Tisza. Carpathian Journal of Earth and Environmental Science. 6. 25–33.

  • Gustafsson, J. P. et al., 2007. Binding of iron(III) to organic soils: EXAFS spectroscopy and chemical equilibrium modeling. Environmental Science and Technology. 41. 1232–1237.

  • Kabata-Pendias, A. & Pendias, H., 2001. Trace Elements in Soils and Plants. CRC Press. Boca Raton.

  • La, O. R. et al., 2003. Evaluation of Tessier, Keller and Miller sequential extraction methods in the determination of native iron in three types of soils: Histosol, Oxisol, and Mollisol. Quimica Nova. 26. 323–330.

  • Li, X. et al., 1995. Sequential extraction of soils for multielement analysis by ICP-AES. Chemical Geology. 124. 109–123.

  • Mackowiak, C. L., Grossl, P. R. & Bugbee, B. G., 2001. Beneficial effects of humic acid on micronutrient availability to wheat. Soil Sci. Soc. Am. J. 65. 1744–1750.

  • Maher, B. A. & Taylor, R. M., 1988. Formation of ultrafine-grained magnetite in soils. Nature. 336. 368–370.

  • Molnáros I. & Gráczol Cs., 2000. A talajok vas-, alumínium-, ólom- és krómtartalmának összehasonlítása KCl-EDTA, Lakanen-Erviö és töménysavas feltárással a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer, illetve Vas megyei vizsgálatok alapján. Agrokémia és Talajtan. 49. 145–162.

  • Poulton, S. W. & Canfield, D. E., 2005. Development of a sequential extraction procedure for iron: implications for iron partitioning in continentally derived particulates. Chemical Geology. 214. 209–221.

  • Sipos P., Németh T. & May Z., 2009. Vasas kiválások ásványos összetétele egy Ipolymenti réti talajban. Agrokémia és Talajtan. 58. 27–44.

  • Sipos, P. et al., 2011. Accumulation of trace elements in the Fe-rich nodules in a neutral–slightly alkaline floodplain soil. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences. 6. 13–22.

  • Stefanovits P., 1955. A talajok szabad alumínium- és vastartalmának meghatározása komplexonnal. Agrokémia és Talajtan. 4. 265–272.

  • Stefanovits, P., 1971. Brown Forest Soils of Hungary. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Stumm, W. & Sultzberger, B., 1992. The cycling of iron in natural environments: consideration based on laboratory studies of heterogeneous redox processes. Geochimica et Cosmochimica Acta. 56. 3233–3257.

  • Walna, B., Spychalski, W. & Ibragimov, A., 2010. Fractionation of iron and manganese in the horizons of a nutrient-poor forest soil profile using the sequential extraction method. Polish Journal of Environmental Studies. 19. 1029–1037.

  • Wei, X. et al., 2010. Soil iron fractionation and availability at selected landscape positions in a loessial gully region of northwestern China. Soil Science and Plant Nutrition. 56. 617–626.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 1 0 0
Feb 2021 1 0 0
Mar 2021 0 0 0
Apr 2021 19 0 0
May 2021 2 0 0
Jun 2021 2 0 0
Jul 2021 0 0 0