Authors:
Péter CsathóMTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet (MTA ATK TAKI) 1022 Budapest Herman O. út 15.

Search for other papers by Péter Csathó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Marianna MagyarMTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet (MTA ATK TAKI) 1022 Budapest Herman O. út 15.

Search for other papers by Marianna Magyar in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Katalin DebreczeniPannon Egyetem Georgikon Kar Keszthely

Search for other papers by Katalin Debreczeni in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Katalin SárdiPannon Egyetem Georgikon Kar Keszthely

Search for other papers by Katalin Sárdi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Restricted access

Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) hálózatában, az ország jellegzetes talajain, eltérő agro-ökológiai körülmények között, azonos kezelésekkel beállított kísérleteiben vizsgáltuk a diagnosztikai célú növényvizsgálatok kiterjeszthetőségét. Összefüggéseket kerestünk a virágzáskori kukoricalevél P-tartalma és tömege; az őszi búza hajtás P-koncentrációja és tömege; a talaj könnyen oldható P-tartalma és a virágzáskori kukoricalevél, ill. az őszi búza hajtás P-koncentrációja között az OMTK kísérletek kilenc kísérleti helyén a 4 eltérő P-kezelés hatására. A talaj P-teszt módszerek közül a 0,01 M CaCl2-, az Olsen-, az Fe-oxidos papírcsík-, az anioncserélő gyantával impregnált membrán (AERM), a Mehlich3-, az AL- és a korrigált AL-módszereket vontuk be vizsgálatainkba. A virágzáskori kukorica levelének tömege erőteljesebben változott a kísérleti helyek, mint a P-trágyázás hatására. A P-kezelések kifejezettebb hatást gyakoroltak a virágzáskori kukoricalevél P-tartalmára, mint a tömegére. A bokrosodáskori őszi búza hajtás tömegére erőteljesebben hatott mind a kísérleti hely, mind a P-trágyázás, mint a kukoricalevelére. Ugyanez mondható el a P-tartalmakra is. A bokrosodáskori őszi búza hajtás tömege szintén erőteljesebben változott a kísérleti helyek, mint a P-trágyázás hatására. A P-kezelések ugyanakkor mérsékeltebb hatást gyakoroltak a bokrosodáskori őszi búza hajtás P-tartalmára, mint a tömegére. A búzahajtás P-tartalmakra a kísérleti hely és a P trágyázás hasonló mértékben hatottak. Az OMTK kísérletekben kapott összefüggések ismeretében tovább finomítottuk e két növény P-ellátottsági határértékeit: a „gyenge” és „jó” ellátottságon túl az „igen gyenge”, „közepes”, „igen jó” és „túlzott” P-ellátottsági határértékeket is becsültük. A virágzáskori kukoricalevélben az igen gyenge P-ellátottság <0,15%, a gyenge 0,16–0,20%, a közepes 0,21–0,25%, a jó 0,26–0,30%, az igen jó 0,31– 0,35% a túlzott >0,35% P-koncentráció határértékekkel jellemezhető becsléseink szerint. A bokrosodáskori őszi búza hajtásban az igen gyenge P-ellátottság <0,25%, a gyenge 0,26–0,30%, a közepes 0,31–0,35%, a jó 0,36–0,45%, az igen jó 0,46– 0,55% a túlzott >0,55% P-koncentráció határértékekkel volt meghatározható. Az AL-módszer és a diagnosztikai célú növényvizsgálatok hasonló P-ellátottságokat mutattak, és megerősítették a fenti határértékek helyes voltát. A kukorica – az irodalomból is ismert – jobb P-hasznosítását jelzi ugyanakkor az a tény, hogy ugyanazon kezelésben a kukorica az őszi búzánál rendre eggyel jobb növény P-ellátottsági kategóriát mutatott. A P0-parcellák P-ellátottságát a kukorica és az őszi búza P-hatások mértékével is becsültük. Egy-egy esettől eltekintve a három módszer jó azonosságot adott, tovább erősítve az azonos talajokon eltérő P-trágyareakciójú növények „P-igényes”, ill. „foszforra kevésbé igényes” növénycsoportba sorolását, és a két növénycsoportra – id. Várallyay megközelítéséhez hasonlóan – eltérő talaj AL-P ellátottsági határértékek megállapításának kísérletesen megalapozott, helytálló voltát. Mind a talaj AL-P tartalma és a bokrosodáskori őszi búza hajtás P%, mind a talaj AL-P tartalma és a virágzáskori kukoricalevél P% közötti összefüggés logaritmus függvénnyel volt leírható. Az összefüggés szorossága hasonló „r” értékekkel (0,65–0,80) volt jellemezhető. Az őszi búza hajtás „jó” P-ellátottság savanyú talajokon 100–110, karbonátos talajokon 140–150 mg AL-P2O5·kg-1 fölött vált általánossá. A kukoricalevél „jó” ellátottságot (0,26% P) savanyú talajon 70–90, karbonátos talajokon 110–120 mg AL-P2O5·kg-1 fölött regisztráltuk. A kukorica szemtermésben kifejezett P-hatások jóval kisebbek voltak, mint a P-igényesebb őszi búzában. Kukoricában savanyú talajokon az AERM-P és a Mehlich3-P, karbonátos talajokon a Pi-P, az AL-P és az Olsen-P, az összes talajon az AERM-P és a korrigált AL-P mutatta a legszorosabb összefüggést a levél P% értékekkel. Az AL-P korrekció elvégzése az összes talajon 0,44-ről 0,69-re növelte az összefüggés szorosságát jelző „r” értéket. Õszi búzában savanyú talajokon az Olsen-P és a CaCl2-P, karbonátos talajokon az Olsen-P és Mehlich3-P, az összes talajon az Olsen-P, a Mehlich3-P és a Pi-P mutatta a legszorosabb összefüggést a hajtás P% értékekkel. Az AL-P korrekció elvégzése az összes talajon 0,56-ról 0,67-re növelte az összefüggés szorosságát jelző „r” értéket. Karbonátos, cinkkel gyengén–közepesen, foszforral igen jól–túlzottan ellátott talajokon a virágzáskori, csővel szemközti kukoricalevél P/Zn arányának 150 fölé növekedése P-indukálta Zn-antagonizmust és szemtermés-csökkenést eredményezhet ennél a Zn-igényes kultúránál. A Zn-hiány Zn-levéltrágyázással, ill. a talajba juttatott oldható Zn-sók segítségével megszüntethető. A Zn-hiányra kevésbé érzékeny őszi búzában terméscsökkenéssel járó P-indukálta Zn-hiány feltehetően a kukoricánál csupán jóval nagyobb P/Zn arány értékeknél jelentkezik.

  • Baier, J., 1968. On the utilization of nutrients for photosynthetic production. Socialist Agric. Sci. 17. 1–14.

  • Bascomb, C. L., 1964. Rapid method for the determination of cation exchange capacity of calcareous and non-calcareous soils. J. Sci. Fd. Agric. 15. 821–823.

  • Bergmann, W., 1976. Ernährunsstörungen bei Kulturpflanzen in Farbbildern. VEB Fischer Verlag. Jena.

  • Bergmann, W., 1988. Ernährungsstörungen bei Kulturpflanzen. VEB Gustav Fischer Verlag. Jena.

  • Bergmann, W. & Neubert, P., 1976. Pflanzendiagnose und Planzenanalyse. VEB Gustav Fischer Verlag. Jena.

  • Boldürev, N. K., 1970. Analiz liszt’ev kak metod opredelenija potrebnoszti rasztenij v udobrenijah. (Lisztovaja diagnosztika). Ucsebnoe poszobie. Sz/H Insztitut. Omszk.

  • Boussingault, J., 1851. Économic rural considerée dans ses rapports avec la chimie, la physique et la météorologie. 2 Bde. Paris 1843/44. Deutsche Übersetzung: „Die Landwirtschaft in ihren Beziehungen zur Chemie, Physik und Meteorologie”. Halle.

  • Cerling, V. V., 1978. Agrohimicseszkie osznovü diagnosztiki mineral’nogo pitanija szel’szkohozjajszt-vennüh kultur. Izd. Nauka. Moszkva.

  • Cerling, V. V., 1990. Diagnosztika pitanija szel’szkohozjajsztvennüh kultur. Agro-promizdat. Moszkva.

  • Chapman, H. D., 1941. Leaf analysis and plant nutrition. Soil Sci. 52. 63–89.

  • Chapman, H. D. (Ed.), 1966. Diagnostic Criteria for Plants and Soils. Univ. of California. Riverside.

  • Csathó, P. 1998. Correlations between two soil extractants and corn leaf potassium contents from Hungarian long-term field trials. Communications in Soil Science and Plant Analysis. 29. 2149–2160.

  • Csathó P., 2002. Az AL-P korrekciós modell értékelése a hazai szabadföldi őszi búza P-kísérletek adatbázisán, 1960–2000. Agrokémia és Talajtan. 51. 351–380.

  • Csathó P., 2003. Kukorica P-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Agrokémia és Talajtan. 52. 455–472.

  • Csathó P., 2004. A talaj–növény rendszer tápelem-forgalmának agronómiai és környezetvédelmi vonatkozásai. MTA Doktori értekezés. Budapest.

  • Csathó, P., Debreczeni, K. & Sárdi, K., 2000. K-Ca-Mg interactions in winter wheat in a network of Hungarian field trials. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 31. 2067– 2079.

  • Csathó, P. & Kádár, I., 1989. P-Zn interaction studies on maize (Zeamays L.) monoculture. In: 6th International Trace Element Symposium. Cu, Zn and other Trace Elements. (Eds.: Anke M. et al.) 2. 630–637. Leipzig-Jena.

  • Csathó, P., Lásztity, B. & Nagy, L., 1994. Foliar Zn application for eliminating P-induced Zn deficiency. In: 3rd ESA Congress. Abano - Padova. Italy. 466–467.

  • Csathó, P., Lásztity, B. & Nagy, L. 2002. Zn-hexaminos levéltrágyázás a kukorica foszfor-indukálta cinkhiányának leküzdésére. Gyakorlati Agrofórum. 13. (12) 20– 21.

  • Csathó, P. et al., 2002a. Correlation between soil P and corn leaf P contents in a network of Hungarian long-term field trials. Communications in Soil Science and Plant Analysis. 33: 3085-3103.

  • Csathó, P. et al., 2005. Correlation between soil P and wheat shoot P contents in a network of Hungarian long-term field trials. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 36. 275–294.

  • Csathó P. et al., 2011. Talaj- és diagnosztikai célú növényvizsgálati módszerek kalibrálása az OMTK kísérletekben. I. Agronómiai célú talaj P-teszt módszerek összehasonlítása a tartamkísérletek talajaiban. Agrokémia és Talajtan. 60. 343–358.

  • Csathó, P. et al., 2012. Talaj- és diagnosztikai célú növényvizsgálati módszerek kalibrálása az OMTK kísérletekben. II. Környezetvédelmi célú talaj P-teszt módszerek összehasonlítása a tartamkísérletek talajában. Agrokémia és Talajtan. 61. 117–132.

  • Debreczeni B. & Debreczeni B.-né (szerk.), 1994. Trágyázási Kutatások 1960–1990. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Debreczeni B. & Dvoracsek M., 1994. Szántóföldi tartamkísérletek különböző NPK-adagokkal, -arányokkal és műtrágyázási módokkal. In: Trágyázási Kutatások 1960–1990. (Szerk.: Debreczeni B. & Debreczeni B.-né) 166–244. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Debreczeni B.-né & Németh T. (szerk.) 2009. Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967–2001). Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Egner, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nahrstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsz. Ann. 26. 199–215.

  • Elek É. & Kádár I., 1980. Állókultúrák és szántóföldi növények mintavételi módszere. MÉM NAK. Budapest.

  • Elek, É., Patócs, B. & Gartner, Á., 1983. Manganese, zinc and copper supply of the soil in Hungary and relations to crop production. In: Welte, E. & Szabolcs, I. (eds) Proc. 9th World Fertilizer Congress. (Eds.: Welte, E. & Szabolcs, I.) 3. 87–90. Budapest-Belgrade-Göttingen-Vienna.

  • Frenyó V., 1965. A levélanalízis újabb metodikája. Akadémiai doktori értekezés. Budapest.

  • Győri D., 1958. Néhány talajtípus mikroelemkészlete. Agrokémia és Talajtan. 7. 97– 110.

  • Győri D., 1971. A mikrotápanyagok szerepe a talajtermékenység kialakulásában. Doktori disszertáció. Keszthely.

  • Győri D., 1984. A talaj termékenysége. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Győri, D. & Mátz, G., 1979. Changes in the zinc and triptifan contents of maize grains as a response to increasing rates of phosphorus fertilization. Acta Agron. Hung. 28. 158–167.

  • Győri Z., 1987. Az évjárat, a műtrágyázás és az öntözés hatása szántóföldi növényeink tápanyagtartalmára és minőségére. Kandidátusi értekezés tézisei. Debrecen.

  • Győri Z., 1998. A termesztési tényezők hatása egyes gabonafélék és maghüvelyesek minőségére. MTA Doktori értekezés tézise. Debrecen.

  • Győri, Z. et al., 1996. The Effect of N and P application on the Mn, Cu, and Zn content of the winter wheat. In: Fertilizers and Environment, Development in Plant and Soil Science. (Ed.: Rodriguez-Barrueco, C.) 66. 499–502. Kluwer Academic Public. Dordrecht-Boston-London.

  • Houba, V. J. G. et al., 1986. Comparision of soil extractions by 0.01 M CaCl2, by EUF and by some conventional extraction procedures. Plant and Soil. 96. 433–437.

  • Jones, J. B., 1967. Interpretation of plant analysis for several agronomic crops. In: Soil Testing and Plant Analysis. Part II. Plant Analysis. 49–58. SSSA. Madison. Wisc.

  • Kádár I., 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI-AKAPRINT. Budapest.

  • Kenworthy, A. L., 1969. Fruit, Nut and Plantation Crops Deciduous and Evergreen. A Guide for Collecting Foliar Samples for Nutrient Element Analysis. Hort. Report No. 11. Michigan State Univ. East Lansing.

  • Keresztény B., 1971. Talajtulajdonságok és mikroelemtartalom összefüggése kisalföldi talajokon. Kandidátusi disszertáció tézisei. Mosonmagyaróvár.

  • Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soils. Acta Agric. Fenn. 123. 223–232.

  • Láng G., 1978. Foszfortrágyázási tartamkísérletek. Nemzetközi Mezőgazdasági. Szemle. 1978/1. 46–51.

  • Lásztity B. 1989: A kálium műtrágyázás hatása a termésre karbonátos homoktalajon. Növénytermelés. 38. 559–568.

  • Latkovics I., 1963. A kukorica trágyázása és tápanyagfelvétele. MTA Agrártud. Oszt. Közlem. 12. 423–429.

  • Liebig, J. v., 1840. Die Chemie in ihrer Anwendung auf Agricultur und Physiologie. 9. Aufl. Vieweg und Sohn. Braunschweig. 1876.

  • Mehlich, A., 1984. Mehlich 3 Soil Test Extractant: a Modification of the Mehlich 2 Extractant. Comm. Soil Sci. Plant Anal. 15. 1409–1416.

  • Menon, R. G., Hammond, L. L. & Sissingh, H. A., 1989. Determination of plant available phosphorus by the iron hydroxide-impregnated filter paper soil test. Soil Sci. Soc. Am. J. 52. 110–115.

  • Olsen, S. R. et al., 1954. Estimation of Available Phosphorus in Soils by Extraction with Sodium Bicarbonate. US Dept. Agric. Circular No. 939. Washington, D. C.

  • Pais I., 1980. A mikrotápanyagok szerepe a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Reuter, D. J. & Robinson, J. B. (Eds.), 1997. Plant Analysis. An Interpretation Manual. CSIRO Publishing. Collingwood, Australia.

  • Saggar, S., Hedley, M. J. & White, R. E., 1990. A simplified resin membrane technique for extracting phosphorus from soil. Fertilizer Research. 24. 173–180.

  • Sarkadi J., 1963. Trágyázási kísérletek fontosabb eredményei. MTA Agrártud. Oszt. Közlem. 22. 411–421.

  • Sarkadi J., Thamm F.-né & Pusztai A., 1987. A talaj P-ellátottságának megítélése a korrigált AL-P segítségével. Melioráció-öntözés és tápanyaggazdálkodás. 66–72. Agroinform. Budapest.

  • Sumner, M. E. 1979. Interpretation of foliar analyses for diagnostic purposes. Agron. J. 71. 343–348.

  • Sváb J., 1981. Biometria módszerek a kutatásban. 3. kiad. Mezőgazd. Kiadó. Budapest

  • Thamm F.-né, 1973. Néhány módosítás a növényi anyagok nedves roncsolásában. Agrokémia és Talajtan. 22. 345–350.

  • Tölgyesi Gy., 1969. A növények mikroelem tartalma és ennek mezőgazdasági vonatkozásai. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • id. Várallyay Gy., 1950. A műtrágyázást irányító kísérletek és vizsgálatok. Agrokémia. 2. 287–302.

  • Walsh, L. M. & Beaton, J. D. (Eds.), 1973. Soil Testing and Plant Analysis. SSSA. Madison. Wisc.

  • Wolff, E., 1872. Praktische Düngerlehre. Vierte Aufl. Verlag von Wiegand u. Hempel. Berlin.

  • Collapse
  • Expand

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Szili-Kovács, Tibor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)
  • Dobos, Endre (Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék, Miskolc)
  • Farsang, Andrea (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged)
  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Jolánkai, Márton (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Michéli, Erika (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Németh, Tamás (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rajkai, Kálmán (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rékási, Márk (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)

 

International Editorial Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Inubushi, Kazuyuki (Graduate School of Horticulture, Chiba University, Japan)
  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Loch, Jakab (Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Wendroth, Ole (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)

         

Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS
  • CABI

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,138
Scimago Quartile Score Agronomy and Crop Science (Q4)
Soil Science (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,8
Scopus
CIte Score Rank
Agronomy and Crop Science 290/370 (Q4)
Soil Science 118/145 (Q4)
Scopus
SNIP
0,077

2020  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,179
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
48/73=0,7
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 278/347 (Q4)
Soil Science 108/135 (Q4)
Scopus
SNIP
0,18
Scopus
Cites
48
Scopus
Documents
6
Days from submission to acceptance 130
Days from acceptance to publication 152
Acceptance
Rate
65%

 

2019  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,204
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
49/88=0,6
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 276/334 (Q4)
Soil Science 104/126 (Q4)
Scopus
SNIP
0,423
Scopus
Cites
96
Scopus
Documents
27
Acceptance
Rate
91%

 

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 146 EUR / 198 USD
Print + online subscription: 164 EUR / 236 USD
Subscription fee 2023 Online subsscription: 150 EUR / 198 USD
Print + online subscription: 170 EUR / 236 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation
1951
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2022 6 0 0
Jul 2022 1 0 0
Aug 2022 0 0 0
Sep 2022 0 0 0
Oct 2022 3 0 0
Nov 2022 2 0 0
Dec 2022 0 0 0