View More View Less
  • 1 MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet (MTA ATK TAKI) 1022 Budapest Herman O. út 15.
  • | 2 Pannon Egyetem Georgikon Kar Keszthely
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) hálózatában, az ország jellegzetes talajain, eltérő agro-ökológiai körülmények között, azonos kezelésekkel beállított kísérleteiben vizsgáltuk a diagnosztikai célú növényvizsgálatok kiterjeszthetőségét. Összefüggéseket kerestünk a virágzáskori kukoricalevél P-tartalma és tömege; az őszi búza hajtás P-koncentrációja és tömege; a talaj könnyen oldható P-tartalma és a virágzáskori kukoricalevél, ill. az őszi búza hajtás P-koncentrációja között az OMTK kísérletek kilenc kísérleti helyén a 4 eltérő P-kezelés hatására. A talaj P-teszt módszerek közül a 0,01 M CaCl2-, az Olsen-, az Fe-oxidos papírcsík-, az anioncserélő gyantával impregnált membrán (AERM), a Mehlich3-, az AL- és a korrigált AL-módszereket vontuk be vizsgálatainkba. A virágzáskori kukorica levelének tömege erőteljesebben változott a kísérleti helyek, mint a P-trágyázás hatására. A P-kezelések kifejezettebb hatást gyakoroltak a virágzáskori kukoricalevél P-tartalmára, mint a tömegére. A bokrosodáskori őszi búza hajtás tömegére erőteljesebben hatott mind a kísérleti hely, mind a P-trágyázás, mint a kukoricalevelére. Ugyanez mondható el a P-tartalmakra is. A bokrosodáskori őszi búza hajtás tömege szintén erőteljesebben változott a kísérleti helyek, mint a P-trágyázás hatására. A P-kezelések ugyanakkor mérsékeltebb hatást gyakoroltak a bokrosodáskori őszi búza hajtás P-tartalmára, mint a tömegére. A búzahajtás P-tartalmakra a kísérleti hely és a P trágyázás hasonló mértékben hatottak. Az OMTK kísérletekben kapott összefüggések ismeretében tovább finomítottuk e két növény P-ellátottsági határértékeit: a „gyenge” és „jó” ellátottságon túl az „igen gyenge”, „közepes”, „igen jó” és „túlzott” P-ellátottsági határértékeket is becsültük. A virágzáskori kukoricalevélben az igen gyenge P-ellátottság <0,15%, a gyenge 0,16–0,20%, a közepes 0,21–0,25%, a jó 0,26–0,30%, az igen jó 0,31– 0,35% a túlzott >0,35% P-koncentráció határértékekkel jellemezhető becsléseink szerint. A bokrosodáskori őszi búza hajtásban az igen gyenge P-ellátottság <0,25%, a gyenge 0,26–0,30%, a közepes 0,31–0,35%, a jó 0,36–0,45%, az igen jó 0,46– 0,55% a túlzott >0,55% P-koncentráció határértékekkel volt meghatározható. Az AL-módszer és a diagnosztikai célú növényvizsgálatok hasonló P-ellátottságokat mutattak, és megerősítették a fenti határértékek helyes voltát. A kukorica – az irodalomból is ismert – jobb P-hasznosítását jelzi ugyanakkor az a tény, hogy ugyanazon kezelésben a kukorica az őszi búzánál rendre eggyel jobb növény P-ellátottsági kategóriát mutatott. A P0-parcellák P-ellátottságát a kukorica és az őszi búza P-hatások mértékével is becsültük. Egy-egy esettől eltekintve a három módszer jó azonosságot adott, tovább erősítve az azonos talajokon eltérő P-trágyareakciójú növények „P-igényes”, ill. „foszforra kevésbé igényes” növénycsoportba sorolását, és a két növénycsoportra – id. Várallyay megközelítéséhez hasonlóan – eltérő talaj AL-P ellátottsági határértékek megállapításának kísérletesen megalapozott, helytálló voltát. Mind a talaj AL-P tartalma és a bokrosodáskori őszi búza hajtás P%, mind a talaj AL-P tartalma és a virágzáskori kukoricalevél P% közötti összefüggés logaritmus függvénnyel volt leírható. Az összefüggés szorossága hasonló „r” értékekkel (0,65–0,80) volt jellemezhető. Az őszi búza hajtás „jó” P-ellátottság savanyú talajokon 100–110, karbonátos talajokon 140–150 mg AL-P2O5·kg-1 fölött vált általánossá. A kukoricalevél „jó” ellátottságot (0,26% P) savanyú talajon 70–90, karbonátos talajokon 110–120 mg AL-P2O5·kg-1 fölött regisztráltuk. A kukorica szemtermésben kifejezett P-hatások jóval kisebbek voltak, mint a P-igényesebb őszi búzában. Kukoricában savanyú talajokon az AERM-P és a Mehlich3-P, karbonátos talajokon a Pi-P, az AL-P és az Olsen-P, az összes talajon az AERM-P és a korrigált AL-P mutatta a legszorosabb összefüggést a levél P% értékekkel. Az AL-P korrekció elvégzése az összes talajon 0,44-ről 0,69-re növelte az összefüggés szorosságát jelző „r” értéket. Õszi búzában savanyú talajokon az Olsen-P és a CaCl2-P, karbonátos talajokon az Olsen-P és Mehlich3-P, az összes talajon az Olsen-P, a Mehlich3-P és a Pi-P mutatta a legszorosabb összefüggést a hajtás P% értékekkel. Az AL-P korrekció elvégzése az összes talajon 0,56-ról 0,67-re növelte az összefüggés szorosságát jelző „r” értéket. Karbonátos, cinkkel gyengén–közepesen, foszforral igen jól–túlzottan ellátott talajokon a virágzáskori, csővel szemközti kukoricalevél P/Zn arányának 150 fölé növekedése P-indukálta Zn-antagonizmust és szemtermés-csökkenést eredményezhet ennél a Zn-igényes kultúránál. A Zn-hiány Zn-levéltrágyázással, ill. a talajba juttatott oldható Zn-sók segítségével megszüntethető. A Zn-hiányra kevésbé érzékeny őszi búzában terméscsökkenéssel járó P-indukálta Zn-hiány feltehetően a kukoricánál csupán jóval nagyobb P/Zn arány értékeknél jelentkezik.

  • Baier, J., 1968. On the utilization of nutrients for photosynthetic production. Socialist Agric. Sci. 17. 1–14.

  • Bascomb, C. L., 1964. Rapid method for the determination of cation exchange capacity of calcareous and non-calcareous soils. J. Sci. Fd. Agric. 15. 821–823.

  • Bergmann, W., 1976. Ernährunsstörungen bei Kulturpflanzen in Farbbildern. VEB Fischer Verlag. Jena.

  • Bergmann, W., 1988. Ernährungsstörungen bei Kulturpflanzen. VEB Gustav Fischer Verlag. Jena.

  • Bergmann, W. & Neubert, P., 1976. Pflanzendiagnose und Planzenanalyse. VEB Gustav Fischer Verlag. Jena.

  • Boldürev, N. K., 1970. Analiz liszt’ev kak metod opredelenija potrebnoszti rasztenij v udobrenijah. (Lisztovaja diagnosztika). Ucsebnoe poszobie. Sz/H Insztitut. Omszk.

  • Boussingault, J., 1851. Économic rural considerée dans ses rapports avec la chimie, la physique et la météorologie. 2 Bde. Paris 1843/44. Deutsche Übersetzung: „Die Landwirtschaft in ihren Beziehungen zur Chemie, Physik und Meteorologie”. Halle.

  • Cerling, V. V., 1978. Agrohimicseszkie osznovü diagnosztiki mineral’nogo pitanija szel’szkohozjajszt-vennüh kultur. Izd. Nauka. Moszkva.

  • Cerling, V. V., 1990. Diagnosztika pitanija szel’szkohozjajsztvennüh kultur. Agro-promizdat. Moszkva.

  • Chapman, H. D., 1941. Leaf analysis and plant nutrition. Soil Sci. 52. 63–89.

  • Chapman, H. D. (Ed.), 1966. Diagnostic Criteria for Plants and Soils. Univ. of California. Riverside.

  • Csathó, P. 1998. Correlations between two soil extractants and corn leaf potassium contents from Hungarian long-term field trials. Communications in Soil Science and Plant Analysis. 29. 2149–2160.

  • Csathó P., 2002. Az AL-P korrekciós modell értékelése a hazai szabadföldi őszi búza P-kísérletek adatbázisán, 1960–2000. Agrokémia és Talajtan. 51. 351–380.

  • Csathó P., 2003. Kukorica P-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Agrokémia és Talajtan. 52. 455–472.

  • Csathó P., 2004. A talaj–növény rendszer tápelem-forgalmának agronómiai és környezetvédelmi vonatkozásai. MTA Doktori értekezés. Budapest.

  • Csathó, P., Debreczeni, K. & Sárdi, K., 2000. K-Ca-Mg interactions in winter wheat in a network of Hungarian field trials. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 31. 2067– 2079.

  • Csathó, P. & Kádár, I., 1989. P-Zn interaction studies on maize (Zeamays L.) monoculture. In: 6th International Trace Element Symposium. Cu, Zn and other Trace Elements. (Eds.: Anke M. et al.) 2. 630–637. Leipzig-Jena.

  • Csathó, P., Lásztity, B. & Nagy, L., 1994. Foliar Zn application for eliminating P-induced Zn deficiency. In: 3rd ESA Congress. Abano - Padova. Italy. 466–467.

  • Csathó, P., Lásztity, B. & Nagy, L. 2002. Zn-hexaminos levéltrágyázás a kukorica foszfor-indukálta cinkhiányának leküzdésére. Gyakorlati Agrofórum. 13. (12) 20– 21.

  • Csathó, P. et al., 2002a. Correlation between soil P and corn leaf P contents in a network of Hungarian long-term field trials. Communications in Soil Science and Plant Analysis. 33: 3085-3103.

  • Csathó, P. et al., 2005. Correlation between soil P and wheat shoot P contents in a network of Hungarian long-term field trials. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 36. 275–294.

  • Csathó P. et al., 2011. Talaj- és diagnosztikai célú növényvizsgálati módszerek kalibrálása az OMTK kísérletekben. I. Agronómiai célú talaj P-teszt módszerek összehasonlítása a tartamkísérletek talajaiban. Agrokémia és Talajtan. 60. 343–358.

  • Csathó, P. et al., 2012. Talaj- és diagnosztikai célú növényvizsgálati módszerek kalibrálása az OMTK kísérletekben. II. Környezetvédelmi célú talaj P-teszt módszerek összehasonlítása a tartamkísérletek talajában. Agrokémia és Talajtan. 61. 117–132.

  • Debreczeni B. & Debreczeni B.-né (szerk.), 1994. Trágyázási Kutatások 1960–1990. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Debreczeni B. & Dvoracsek M., 1994. Szántóföldi tartamkísérletek különböző NPK-adagokkal, -arányokkal és műtrágyázási módokkal. In: Trágyázási Kutatások 1960–1990. (Szerk.: Debreczeni B. & Debreczeni B.-né) 166–244. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Debreczeni B.-né & Németh T. (szerk.) 2009. Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967–2001). Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Egner, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nahrstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsz. Ann. 26. 199–215.

  • Elek É. & Kádár I., 1980. Állókultúrák és szántóföldi növények mintavételi módszere. MÉM NAK. Budapest.

  • Elek, É., Patócs, B. & Gartner, Á., 1983. Manganese, zinc and copper supply of the soil in Hungary and relations to crop production. In: Welte, E. & Szabolcs, I. (eds) Proc. 9th World Fertilizer Congress. (Eds.: Welte, E. & Szabolcs, I.) 3. 87–90. Budapest-Belgrade-Göttingen-Vienna.

  • Frenyó V., 1965. A levélanalízis újabb metodikája. Akadémiai doktori értekezés. Budapest.

  • Győri D., 1958. Néhány talajtípus mikroelemkészlete. Agrokémia és Talajtan. 7. 97– 110.

  • Győri D., 1971. A mikrotápanyagok szerepe a talajtermékenység kialakulásában. Doktori disszertáció. Keszthely.

  • Győri D., 1984. A talaj termékenysége. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Győri, D. & Mátz, G., 1979. Changes in the zinc and triptifan contents of maize grains as a response to increasing rates of phosphorus fertilization. Acta Agron. Hung. 28. 158–167.

  • Győri Z., 1987. Az évjárat, a műtrágyázás és az öntözés hatása szántóföldi növényeink tápanyagtartalmára és minőségére. Kandidátusi értekezés tézisei. Debrecen.

  • Győri Z., 1998. A termesztési tényezők hatása egyes gabonafélék és maghüvelyesek minőségére. MTA Doktori értekezés tézise. Debrecen.

  • Győri, Z. et al., 1996. The Effect of N and P application on the Mn, Cu, and Zn content of the winter wheat. In: Fertilizers and Environment, Development in Plant and Soil Science. (Ed.: Rodriguez-Barrueco, C.) 66. 499–502. Kluwer Academic Public. Dordrecht-Boston-London.

  • Houba, V. J. G. et al., 1986. Comparision of soil extractions by 0.01 M CaCl2, by EUF and by some conventional extraction procedures. Plant and Soil. 96. 433–437.

  • Jones, J. B., 1967. Interpretation of plant analysis for several agronomic crops. In: Soil Testing and Plant Analysis. Part II. Plant Analysis. 49–58. SSSA. Madison. Wisc.

  • Kádár I., 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI-AKAPRINT. Budapest.

  • Kenworthy, A. L., 1969. Fruit, Nut and Plantation Crops Deciduous and Evergreen. A Guide for Collecting Foliar Samples for Nutrient Element Analysis. Hort. Report No. 11. Michigan State Univ. East Lansing.

  • Keresztény B., 1971. Talajtulajdonságok és mikroelemtartalom összefüggése kisalföldi talajokon. Kandidátusi disszertáció tézisei. Mosonmagyaróvár.

  • Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soils. Acta Agric. Fenn. 123. 223–232.

  • Láng G., 1978. Foszfortrágyázási tartamkísérletek. Nemzetközi Mezőgazdasági. Szemle. 1978/1. 46–51.

  • Lásztity B. 1989: A kálium műtrágyázás hatása a termésre karbonátos homoktalajon. Növénytermelés. 38. 559–568.

  • Latkovics I., 1963. A kukorica trágyázása és tápanyagfelvétele. MTA Agrártud. Oszt. Közlem. 12. 423–429.

  • Liebig, J. v., 1840. Die Chemie in ihrer Anwendung auf Agricultur und Physiologie. 9. Aufl. Vieweg und Sohn. Braunschweig. 1876.

  • Mehlich, A., 1984. Mehlich 3 Soil Test Extractant: a Modification of the Mehlich 2 Extractant. Comm. Soil Sci. Plant Anal. 15. 1409–1416.

  • Menon, R. G., Hammond, L. L. & Sissingh, H. A., 1989. Determination of plant available phosphorus by the iron hydroxide-impregnated filter paper soil test. Soil Sci. Soc. Am. J. 52. 110–115.

  • Olsen, S. R. et al., 1954. Estimation of Available Phosphorus in Soils by Extraction with Sodium Bicarbonate. US Dept. Agric. Circular No. 939. Washington, D. C.

  • Pais I., 1980. A mikrotápanyagok szerepe a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Reuter, D. J. & Robinson, J. B. (Eds.), 1997. Plant Analysis. An Interpretation Manual. CSIRO Publishing. Collingwood, Australia.

  • Saggar, S., Hedley, M. J. & White, R. E., 1990. A simplified resin membrane technique for extracting phosphorus from soil. Fertilizer Research. 24. 173–180.

  • Sarkadi J., 1963. Trágyázási kísérletek fontosabb eredményei. MTA Agrártud. Oszt. Közlem. 22. 411–421.

  • Sarkadi J., Thamm F.-né & Pusztai A., 1987. A talaj P-ellátottságának megítélése a korrigált AL-P segítségével. Melioráció-öntözés és tápanyaggazdálkodás. 66–72. Agroinform. Budapest.

  • Sumner, M. E. 1979. Interpretation of foliar analyses for diagnostic purposes. Agron. J. 71. 343–348.

  • Sváb J., 1981. Biometria módszerek a kutatásban. 3. kiad. Mezőgazd. Kiadó. Budapest

  • Thamm F.-né, 1973. Néhány módosítás a növényi anyagok nedves roncsolásában. Agrokémia és Talajtan. 22. 345–350.

  • Tölgyesi Gy., 1969. A növények mikroelem tartalma és ennek mezőgazdasági vonatkozásai. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • id. Várallyay Gy., 1950. A műtrágyázást irányító kísérletek és vizsgálatok. Agrokémia. 2. 287–302.

  • Walsh, L. M. & Beaton, J. D. (Eds.), 1973. Soil Testing and Plant Analysis. SSSA. Madison. Wisc.

  • Wolff, E., 1872. Praktische Düngerlehre. Vierte Aufl. Verlag von Wiegand u. Hempel. Berlin.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 0 1 1
Mar 2021 0 0 0
Apr 2021 1 0 0
May 2021 1 0 0
Jun 2021 2 0 0
Jul 2021 0 0 0