Az évi 80 kg P2O5·ha-1 trágyázás, ill. a 400 kg P2O5·ha-1 adagú tartalékoló P-trágyázás hatását – reaktív (lisztfinomságúra őrölve jó természetes P-oldhatóságú, „lágy”, üledékes) algériai nyersfoszfát, ill. Kola-foszfátból előállított szuperfoszfát formájában kijuttatva – két hazai, közepesen–erősen savanyú talajon 5 éves szabadföldi kísérletben vizsgáltuk. A kompolti csernozjom barna erdőtalaj gyenge– közepes, a szentgyörgyvölgyi pszeudoglejes barna erdőtalaj közepes–jó P-ellátottsággal volt jellemezhető a kísérletek beállításakor. A két P-forma P-szolgáltatását a vizsgált módszerek közül a H2O-P talaj P-teszt jellemezte a legpontosabban. Az AL-módszer felülbecsülte, az Olsen-módszer pedig alulértékelte a nyersfoszfát formájában kiadott foszfornak a növények által való felvehetőségét. A két P-forma, ill. a két P-trágyázási rendszer a kísérletek első 5 éves ciklusában azonos hatékonyságúnak bizonyult mind a főtermés, mind a kivont foszfor vonatkozásában. A P-hasznosulás a gyenge–közepes P-ellátottságú kompolti talajon több mint két-háromszorosa (7–10%) volt, mint a közepes–jó P-ellátottságú szentgyörgyvölgyi talajon (2–5%). A P-trágyázott kezelésekben az 5. évben kapott, továbbra is pozitív P-mérlegek azt valószínűsítik, hogy a P-trágyázás megszüntetése esetén, ezekben a kezelésekben a korábban adott, a talajban maradt műtrágya-P további hasznosulása várható. Algériai nyersfoszfát kijuttatásával nem növekedett a könnyen oldható (LE, Lakanen-Erviő) Cd-, ill. Cr-tartalom a talajban. A Kola-foszfát alapú szuperfoszfát hatására viszont nagyobb LE-Sr koncentrációkat kaptunk. Közepesen savanyú hazai talajainkon a kitűnő természetes oldékonyságú, olcsóbb algériai nyersfoszfát jól helyettesítheti a környezetet tovább savanyító, drágább szuperfoszfátot, ill. a nagy foszfortartalmú komplex, ill. kevert műtrágyákat. A külföldi gyakorlatnak megfelelően, közepesen, vagy erősen savanyú talajokon, nyersfoszfát alkalmazásakor a vízoldható formában indokolt adagok másfélszeresét-dupláját javasoljuk kijuttatni. A lisztfinomságúra őrölt üledékes, reaktív nyersfoszfátok közül csupán a 20 mg·kg-1 Cd-tartalom alattiak közvetlen kijuttatását tartjuk környezeti kockázat szempontjából elfogadhatónak.
Bésán, J.-né, 1992. Nyersfoszfát bázisú műtrágyák szerepe a gazdaságos műtrágyázásban. Agrofórum. 1992/1. Különszám. 41–43.
Chien, S. H., 2004. Chapter 6. Soil testing for phosphate rock application. In: Use of Phosphate Rocks for Sustainable Agriculture. (Eds.: Zapata, F. & Roy, R. N.) FAO Fertilizer and Plant Nutrition Bulletin No 13. FAO. Rome. http://www.fao.org/docrep/007/y5053e/y5053e0b.htm#TopOfPage
Csathó P. & Németh T., 1995. A hazai műtrágyahasználat alakulása, várható tendenciái. In: IX. Országos Környezetvédelmi Konferencia. (Szerk.: Elek Gy. & Vécsi B.). 95–107. Siófok.
Csathó, P. & Németh, T., 1996. Fertilizer use in Hungary: past practice, present trends and future expectations. In: Proc. CIEC 9th Symposium „Soil Fertility and Fertilization Management – Bridge Between Science, Industry and Practice”, 25– 30 September, 1995. (Eds.: Welte, E. et al.) 159–168. Kusadasi, Turkey.
Csathó, P. & Németh, T., 1998. The direct and residual effect of different P-sources in Hungarian field trials. In: Fertilization for Sustainable Plant Production and Soil Fertility. Proc. 11th World Fertilizer Congress, Ghent, Belgium. (Eds.: van Cleemput, O. et al.) 1. 101–108.
Csathó P. & Radimszky L., 2005. Agrártermelés és talajhasználat. In: A magyar mezőgazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között. Agronómiai és környezetvédelmi tanulságok. (Szerk.: Kovács G. J. & Csathó P.) 17–26. MTA TAKI – FVM. Budapest.
Csathó, P. et al., 2006. The effect of phosphate rocks on spring barley shoot yield in a pot trial. Agrokémia és Talajtan. 55. 193–202.
Csathó P. et al., 2007. Nyersfoszfátok agronómiai hatékonyságának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. IV. A nyersfoszfátok hatása a tavaszi árpa bokrosodás-kori tömegére és P-felvételére. Agrokémia és Talajtan. 56. 127–146.
Csathó, P. et al., 2009. The effect of phosphate rocks on spring barley shoot yield and P uptake in a pot trial. Commun. Soil Sci.Plant Anal. 40. 908–930.
Csathó P. et al., 2011. Talaj- és diagnosztikai célú növényvizsgálati módszerek kalibrálása az OMTK kísérletekben. I. Agronómiai célú talaj P-teszt módszerek összehasonlítása a tartamkísérletek talajaiban. Agrokémia és Talajtan. 60. 343–358.
Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung de Nährstoffzustandes der Böden. II. K. LantbrHögsk. Ann. 26. 199–215.
Krámer M., 1962. Adatok az északafrikai (Hyper) és izraeli (Cyklon) foszfátok műtrágyahatásáról. I. Szemcsefinomság és fajlagos felület vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 11. 345–354.
Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soils. Acta Agric. Fenn. 123. 223–232.
Lehr, J. R., 1980. Phosphate raw materials and fertilizers: Part I. A look ahead. In: The Role of Phosphorus in Agriculture. (Eds.: Khasawneh, F. E., Sample, E. C. & Kamparth, E. J.) 81–120. ASA–CSSA–SSSA. Madison, WI.
Mártonffy T. & Pekáry K., 1978. Az egyedi és összetett műtrágyák, valamint a hyperfoszfát tápanyag-hatásának összehasonlítása az Egységes Országos Műtrá-gyázási Tartamkísérletek keretében. Növénytermelés. 27. 247–254.
Menon, R. G., Hammond, L. L., Sissingh, H. A., 1989. Determination of plant available phosphorus by the iron hydroxide-impregnated filter paper soil test. Soil Sci. Soc. Am. J. 52. 110–115.
Németh, T., Csathó, P. & Osztoics, E., 1998. The role of rock phosphates in sustainable agriculture: The Hungarian experience with Algerian rock phosphate. Zeszyty Problemowe Postepow Nauk Rolniczych. 456. 169–176.
Olsen, S. R. et al., 1954. Estimation of Available Phosphorus in Soils by Extraction with Sodium Bicarbonate. US Dept. Agric. Circular No. 939. 1-19. Gov. Printing Office, Washington D.C.
Osztoics A.-né, Csathó P. & Németh T., 1997. Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata. I. A foszfortrágyák összehasonlító vizsgálata a tavaszi árpa termésére és foszfortartalmára tenyészedény-kísérletben különböző talajokon. Agrokémia és Talajtan. 46. 289–310.
Osztoics A.-né et al., 2001. Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata. II. A foszfortrágyák hatása a vörös here termésére és foszfortartalmára tenyészedény kísérletben. Agrokémia és Talajtan. 50. 247–266.
Osztoics E. et al., 2002. A nyersfoszfát, mint közvetlen P-trágya alkalmazásának feltételei és agronómia hatásai. Agrokémia és Talajtan. 51. 505–534.
Osztoics E. et al., 2005. Nyersfoszfátok agronómiai hatékonyságának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. I. A nyersfoszfátok laboratóriumi értékelése. Agrokémia és Talajtan. 54. 341–358.
Osztoics, E. et al., 2006a. Effect of five phosphate rocks on red clover (Trifolium pratense L.) yield in pot trial. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 37. 2713–2724.
Osztoics E. et al., 2006b. Nyersfoszfátok agronómiai hatékonyságának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. II. Összefüggések a nyersfoszfát-féleségek oldékonysága, és a vörös here termése, valamint P-felvétele között. Agrokémia és Talajtan. 55. 415–432.
Osztoics E. et al., 2007. Nyersfoszfátok agronómiai hatékonyságának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. III. A talaj könnyen oldható P-tartalmának meghatározása FeO- és hagyományos módszerekkel. Agrokémia és Talajtan. 56. 107–126.
Saggar, S., Hedley, M. J. & White, R. E., 1990. A simplified resin membrane technique for extracting phosphorus from soil. Fertilizer Research. 24. 173–180.
Saggar, S., Hedley, M. J. & White, R. E., 1992. Development and evaluation of an improved soil test for phosphorus. 1. The influence of phosphorus fertilizer solubility and soil properties on the extractability of soil P. Fertilizer Research. 33. 81–91.
Schachtschabel, P., 1973. Beziehungen Zwischen dem Phosphorgehalt in Böden und Jungen Haferpflanzen. Zeitschrift Pflanzenern. Bodenkunde. 135. 31–43.
Sik, K., 1964. Vergleichende Dauerversuche mit feingranulierten Rohphosphaten auf drei Bodentypen in Ungarn. Agrokémia és Talajtan. 13. Suppl. 139–146.
Tatár L.-né & Márton Á., 1982. Különböző foszfortrágyák hatása a talaj foszfortartalmára és a kukoricanövény foszforfrakcióira. III. Terméseredmények, foszforhatások. Agrokémia és Talajtan. 31. 29–36.
Várallyay Gy. et al., 1980. Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó tényezők 1: 100 000 méretarányú térképe. II. Agrokémia és Talajtan. 29. 35–76.
Várallyay, Gy. et al., 1993. Map of the susceptibility of soils to acidification in Hungary. Agrokémia és Talajtan. 42. 35–42.