View More View Less
  • 1 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 1112 Budapest Budaörsi út 45.
  • | 2 BCE Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Talajok szemcseösszetételének vizsgálata előtt nélkülözhetetlen a talajban található eltérő tulajdonságú kötőanyagok feloldása, roncsolása, mivel ezeknek fontos szerepe van a mikro- és makroaggregátumok kialakításában. Ennek hiányában jelentős mennyiségű agyagszemcse marad aggregátumokban, a szemcseösszetételt, agyagtartalmat jelentősen módosítva. Jelen tanulmányban az egyik leggyakoribb ragasztóanyagnak, a talajok humusztartalmának a hatását vizsgáltuk. A statisztikai analízis eredménye szerint a humuszt bontó hidrogén-peroxidos kezelésekkel – a kontrollként használt, humusz nélküli folyóvízi homok kivételével – szignifikánsan nagyobb agyagtartalmat mérünk, mint a MSz szerinti Na-pirofoszfátos kezeléssel. A hidrogén-peroxidos előkészítéssel a talajminták szemcseösszetételének varianciája lényegesen kisebb, mint más kezeléseké, vagyis az intenzívebb előkészítő eljárásokkal a minták szemcseméret eredményeinek különbsége csökken. Az előkészítő eljárások különbségének az okát keresve a talajok humusz- és agyagtartalmának korrelációját elemeztük. A humusz az agyagtartalommal gyengén korrelált. Az 1–5. kezelésekkel kapott agyag- és a talaj humusztartalma között negatív, míg a hidrogén-peroxidos kezelések esetén gyenge pozitív kapcsolatot mutattunk ki. Az ultrahangos kezelések kiemelt jelentőségűek az előkészítésekben, de az agyagtartalomban szignifikáns különbség csak a hidro-gén-peroxidos kezelések esetén mutatható ki. Vizsgálataink megmutatták a talajminták szemcseméret elemzése előkészítésének, az ásványi szemcsék dezaggregálásának fontosságát, valamint azt, hogy a dezaggregálás elégtelensége jelentősen kisebb agyagtartalmat eredményez. Talajok szemcseméret meghatározásában, de különösen a jelentősebb szervesanyag-tartalmú talajokéban a hidrogén-peroxidos előkészítő eljárás használandó. A Na-pirofoszfátnak és az ultrahangos kezelésnek a talajminta diszpergálásában van nagy jelentősége. Szükségesnek tartjuk ezért a hazai talaj szemcseméret-elemzés szabványát (szabványait) felülvizsgálni, továbbá az európai szemcseméret-elemzési eljárások tapasztalatainak megismerését és beépítését a hazai szemcseméret analitikai gyakorlatba.

  • Balázs R. et al., 2011. A mechanikai összetétel meghatározása során alkalmazott FAO minta-előkészítés talajásványtani hatása. In: LIII. Georgikon Napok, 2011. szeptember 29–30. 73–83. PE Georgikon Kar, Keszthely.

  • Ballenegger R. & di Gléria J., 1962. Talaj- és trágyavizsgálati módszerek. Mező-gazdasági Kiadó. Budapest.

  • Beuselinck, L. et al., 1998. Grain-size analysis by laser diffractometry: comparison with the sieve-pipette method. Catena. 32. 193–208.

  • Burt, R. (Ed.), 2004. Soil Survey Laboratory Methods Manual. Soil Survey Investigations Report No. 42. USDA Natural Resources Conservation Service. Washington, D. C.

  • Buurman, P., De Boer, K. & Pape, Th., 1997a. Laser diffraction grain-size characteristics of Andisols in perhumid Costa Rica: the aggregate size of allophane. Ge-oderma. 78. 71–91.

  • Buurman, P., Pape, Th. & Muggler, C. C., 1997b. Laser grain-size determination in soil genetic studies. 1. Practical problems. Soil Science. 162. 211–218.

  • Buurman, P., van Lagen, B. & Velthorst, E. J. (Eds.), 1996. Manual for Soil and Water Analysis. Backhuys Publishers. Leiden.

  • Buurman, P. et al., 2001. Laser-diffraction and pipette-method grain sizing of Dutch sediments: correlations for fine fractions of marine, fluvial and loess samples. Netherland Journal of Geosciences. 80. 49–57.

  • Buzás I., 1988. Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Dezső J., Raucsik B. & Viczián I., 2007. Villányi-hegységi karsztos hasadékkitöltések szemcseösszetételi és ásványtani vizsgálata. Acta GGM Debrecina Geology, Geomorphology, Physical Geography Series. 2. 151–180.

  • Di Stefano, C., Ferro, V. & Mirabile, S., 2010. Comparison between grain-size analyses using laser diffraction and sedimentation methods. Biosystems Engineering. 106. 205–215.

  • Eshel, G. et al., 2004. Critical evaluation of the use of laser diffraction for particle-size distribution analysis. Soil Sci. Soc. Am. J. 68. 736–743.

  • Filep Gy. & Tarr L., 1975. Talajtani vizsgálatok. DATE MTIK, Talajtani- és Mikrobiológiai Tanszék. Debrecen.

  • Fritsch GmbH., 2005. Operating instructions: Laser Particle Sizer analysette 22 MicroTec.

  • Hartge, K. H. & Horn, R., 1992. Die Physikalische Untersuchung von Böden. Ferdinand Enke Verlag. Stuttgart.

  • Hernádi H. et al., 2008. A talaj mechanikai összetételének meghatározása különböző módszerekkel. Talajvédelem. Különszám. 105–114.

  • Hoff, E. V. & Bott, S., 1990. Optical theory and refractive index: why it is important to particle size analysis. Coulter Technical Bulletin LS Series. 1010(8).

  • Klute, A. (Ed.), 1986. Methods of Soil Analysis. Part 1. Amer. Soc. Agron. Inc. and SSSA, Inc. Madison, Wisc.

  • Kondrlová, E., Igaz, D. & Horák, J., 2012. Determination of sample preparation method for laser diffraction: from suspension towards soil paste. Növénytermelés 61. Különszám. 275–278.

  • Konert, M. & Vandenberghe, J., 1997. Comparison of laser grain size analysis with pipette and sieve analysis: a solution for the underestimation of the clay fraction. Sedimentology. 44. 523–535.

  • Loizeau, J. L. et al., 1994. Evaluation of wide range laser diffraction grain size analyser for use with sediments. Sedimentology. 41. 353–361.

  • Madarász B., 2009. A magyarországi erubáz talajok komplex talajtani vizsgálata, különös tekintettel agyagásvány-összetételükre. Egyetemi Doktori Értekezés, ELTE. Budapest.

  • Maeda, T., Takenaka, H. & Warkentin, B. P., 1977. Physical properties of allo-phane soils. Adv. Agron. 29. 229–264.

  • Makó A. & Hernádi H., 2010. A talajok szemcseösszetételének vizsgálata során alkalmazott különböző előkészítési módszerek összehasonlító értékelése. In.: Török Á. & Vásárhelyi B., 2010. Mérnökgeológia-Kőzetmechanika. 99–107. Műegyetemi Kiadó. Budapest.

  • Makó A. et al., 2002. A különböző szabványos módszerek szerint mért agyagtartalom és néhány egyéb talajfizikai paraméter összefüggésének vizsgálata. In: XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Siófok, 2002. szeptember 11–13. 231–239.

  • Muggler, C. C., Pape, Th. & Buurman, P., 1997. Laser grain-size determination in soil genetic studies, 2. Aggregation and clay formation in some Brazilian Oxisols. Soil Science. 163. 219–228.

  • Rowell, D. L., 1994. Soil Science, Methods and Applications. Longman Sci. and Techn. Publ. Harlow, Essex.

  • Ryżak, M. & Bieganowski, A., 2011. Methodological aspects of determining soil particle-size distribution using the laser-diffraction method. J. Plant Nutr. Soil Sci. 174. 624–633

  • Schulze, D. G. et al., 1996. Procedure for dispersion and fractionation of soils for mineralogical analysis. Agronomy. 650. 215–243.

  • Sochan, A. et al., 2012. Comparison of soil texture determined by two dispersion units of Mastersizer 2000. Int. Agrophys. 26. 99–102.

  • Summa, V. et al., 2007. The role of mineralogy, geochemistry and grain size in bad-land development in Pisticci (Basilicata, Southern Italy). Earth Surf. Process. Landforms 32. 980–997.

  • Stefanovits P., Filep Gy. & Füleky Gy., 1999. Talajtan. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Vandecasteele, B. & De Vos, B., 2001. Relationship between soil textural fractions determined by the sieve-pipette method and laser diffractometry. Rapporten van bet Instituut voor Bosbouw en Wildbeheer. Geraardsbergen, Belgium.

  • van Reeuwijk, L., P., 2002. Procedures for Soil Analysis. ISRIC-FAO, Wageningen, The Netherlands.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Szili-Kovács, Tibor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)
  • Dobos, Endre (Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék, Miskolc)
  • Farsang, Andrea (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged)
  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Jolánkai, Márton (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Michéli, Erika (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Németh, Tamás (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rajkai, Kálmán (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rékási, Márk (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)

 

International Editorial Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Inubushi, Kazuyuki (Graduate School of Horticulture, Chiba University, Japan)
  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Loch, Jakab (Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Wendroth, Ole (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)

         

Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS
  • CABI

2020  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,179
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
48/73=0,7
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 278/347 (Q4)
Soil Science 108/135 (Q4)
Scopus
SNIP
0,18
Scopus
Cites
48
Scopus
Documents
6
Days from submission to acceptance 130
Days from acceptance to publication 152
Acceptance
Rate
65%

 

2019  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,204
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
49/88=0,6
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 276/334 (Q4)
Soil Science 104/126 (Q4)
Scopus
SNIP
0,423
Scopus
Cites
96
Scopus
Documents
27
Acceptance
Rate
91%

 

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 144 EUR / 194 USD
Print + online subscription: 160 EUR / 232 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 146 EUR / 198 USD
Print + online subscription: 164 EUR / 236 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation
1951
Publication
Programme
2021 Volume 70
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2021 3 0 0
Jul 2021 2 0 0
Aug 2021 8 0 0
Sep 2021 1 0 0
Oct 2021 1 0 0
Nov 2021 7 0 0
Dec 2021 0 0 0