A Cikolai-vízrendszer vízgyűjtőterülete — szórványos neolitikus (vonaldíszes) megtelepedés után — először a bronzkorban (kb. 2600-900/800 cal BC) népesült be intenzíven, amikor a löszvonulat meredek peremén megjelentek a vatyai kultúra (kb. 2000/1900-1500 cal BC) lelőhelyei. A vizsgálatba vont lelőhely (Forrás-dűlő) a vatyai kultúra eddig ismert több mint 50 erődített telepe közé sorolható (Kovács, 1984). Ellentétben a ma már intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló nagy kiterjedésű teleptől, az övárokkal mesterségesen elszigetelt ún. kisvár rész talajtani és geoarchaeológiai jellegzetességei máig érintetlenek, ezáltal alkalmas a terület arra, hogy régészetileg releváns, de környezettörténetileg is fontos talajtani kérdésekre adjunk választ. A földvár ún. kisvár részét térképező talajtani/sekélyföldtani fúrásokkal tártuk fel. A PK07-es fúróponton felvett sekélyföldtani szelvény folyamatos mintasorozatán laboratóriumi méréseket (összes szerves-szén, TOC%; összes foszfortartalom, Pösszes; pH [H2O, KCl], CaCO3%, KA), valamint radiokarbon kormeghatározást (AMS 14C) végeztünk.A térképező talajfúrásokkal sikerült mind vertikálisan, mind horizontálisan meghatározni a bronzkori megtelepedési kultúrréteg kiterjedését, valamint a felszíni talajképződmények alapján recens felszíni bolygatásra következtetnünk. A kiszerkesztett kereszt- és hossz-szelvények segítségével láthatóvá vált, hogy a terület külső, kitettebb, és a központi térrésznél meredekebb, kerületén a felhagyás utáni felszínfejlődési folyamatok erodálták az egykori járószintet, illetve az arra települő kultúrréteget. A kisvár központi területén ugyanakkor bolygatatlan állapotban tudtuk feltárni a bronzkori megtelepedési réteget. A földvár rétegrendje négy jól elkülönülő egységre osztható: a recens talajtakaró, illetve annak talajképző alapkőzete; a megtelepedési kultúrréteg; valamint az eredeti alapkőzet. A PK07-es fúróponton 350 cm mély fúrómagján végzett laboratóriumi mérésekkel pontosítottuk a felszíni talajképződmény besorolását, valamint megadtuk a teljes rétegrend talajtani alapadatait. Ennek fényében a felszíni talajtakarót kilúgzott mezőségi talajként határoztuk meg. Az eltemetett megtelepedési kultúrréteg morfológiai és talajfizikai, valamint -kémiai adatai egyértelműen alátámasztották az egykori intenzív bolygatással járó felszínhasználatot. A kultúrréteg anyagán végzett főkomponens elemzés eredményei arra engedtek következtetni, hogy az egységes képet mutató kultúrréteg 190 és 250 cm közötti rétege kevésbé erős, míg a felső 130 és 190 cm közötti rétege intenzívebb emberi bolygatásnak lehetett kitéve.A kultúrrétegből feltárt szervesanyag-maradványokon végzett radiokarbon kormeghatározással a bronzkori megtelepedés és intenzív területhasználat időpontját 1920-1530 cal BC-re lehetett keltezni.A lelőhelyen végzett vizsgálatok alapján valószínűsíthető, hogy a hasonló típusú lelőhelyeket — amelyeket a kutatás stratigráfiai adatok hiányában korábban „pszeudó-tellként” értelmezett (KOVÁCS, 1969; BÓNA, 1975) — nemcsak gazdasági és társadalmi szerepük alapján (Gogâltan, 2002; P. Fischl & Reményi, 2013; Reményi, 2013), de rétegsoruk alapján is valódi, többrétegű tell településként értékelhetjük.
Andrée, M. et al., 1986. 14C dating of plant macrofossil in lake sediment. Radiocarbon. 28. 411–416.
Andrée M , '14C dating of plant macrofossil in lake sediment ' (1986 ) 28 Radiocarbon : 411 -416 .
Barczi, A., 2004. The importance of pedological investigations in Holocene palaeoecological reconstructions. Case study (Hortobágy). Anteus. 27. 129–134.
Barczi A , 'The importance of pedological investigations in Holocene palaeoecological reconstructions. Case study (Hortobágy) ' (2004 ) 27 Anteus : 129 -134 .
Barczi, A. & Joó, K., 2004. Kurgans: Historical and ecological heritage of the Hungarian Plain. In: Multifunctional Landscapes. Volume 1: Theory, Values and History. (Eds.: Brandt, J. & Vejre, H.) 151–158. WIT Press. Southampton.
Joó K , '', in Multifunctional Landscapes. Volume 1: Theory, Values and History , (2004 ) -.
Bóna, I., 1975. Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. Arch. Hung. 49. Budapest.
Bronk Ramsey, C., 2005. OxCal. 3.1. ed. www.arch.ox.ac.uk/oxcal/oxcal.html
Bronk Ramsey C , '', in OxCal , (2005 ) -.
Buzás I., 1988. Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. Mezogazd. Kiadó. Bp.
Buzás I , '', in Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2 , (1988 ) -.
Czajlik, Z., 2004. Aerial archaeological investigations in Hungary in 2003. In: Archaeological Investigations in Hungary 2003. (Ed.: Kisfaludi, J.) 111–125. Bp.
Czajlik Z , '', in Archaeological Investigations in Hungary 2003 , (2004 ) -.
Dövényi Z. (szerk.), 2010. Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI. Budapest.
'', in Magyarország kistájainak katasztere , (2010 ) -.
Endrodi, A. & Gyulai, F., 1999. Soroksár-Várhegy. A fortified Bronze Age settlement in the outskirts of Budapest. Plant cultivation of Middle Bronze Age fortified settlements. Communicationes Archaeologicae Hungariae. 1999. 5–34.
Gyulai F , '', in Communicationes Archaeologicae Hungariae , (1999 ) -.
Faithfull, N. T., 2002. Methods in Agricultural Chemical Analysis: A Practical Handbook. CABI Publishing. Wallingford, Oxon, UK.
Faithfull N T , '', in Methods in Agricultural Chemical Analysis: A Practical Handbook , (2002 ) -.
Füleky Gy., 1973. Néhány hazai talajtípus összes foszfor-tartalmának összehasonlító vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 22. 311–318.
Füleky Gy , 'Néhány hazai talajtípus összes foszfor-tartalmának összehasonlító vizsgálata ' (1973 ) 22 Agrokémia és Talajtan : 311 -318 .
Füleky Gy., 1983. Fontosabb hazai talajtípusok foszforállapota. Agrokémia és Talajtan. 32. 7–30.
Füleky Gy , 'Fontosabb hazai talajtípusok foszforállapota ' (1983 ) 32 Agrokémia és Talajtan : 7 -30 .
Gogâltan, F., 2002 Die Tells der Bronzezeit im Karpatenbecken. Terminologische Fragen. In: Interregionale und Kulturelle Beziehungen im Karpatenraum (2. Jahrtausend v.Chr. — 1. Jahrtausend n.Chr.), (Hrsg.: Rustoiu, A & Ursutiu, A.) 11–45. Cluj-Napoca, Nereamia Napocae.
Gogâltan F , '', in Interregionale und Kulturelle Beziehungen im Karpatenraum (2. Jahrtausend v.Chr. — 1. Jahrtausend n.Chr.) , (2002 ) -.
Hammer, Ø., Harper, D. A. T. & Ryan, P. D., 2001. PAST: Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis. Palaeontologia Electr. 4. (1) 9.
Ryan P D , 'PAST: Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis ' (2001 ) 4 Palaeontologia Electr. : 9 -.
Hertelendi E., 1998. Radiokarbon kormeghatározás. In: A régésztechnikus kézikönyve I. (Szerk.: Ilon, G.) 311–335. Panniculus, Ser. B. Nr. 3. Szombathely.
Hertelendi E , '', in A régésztechnikus kézikönyve I , (1998 ) -.
Higham, T. & Petchey, F., 2000. Radiocarbon dating in archaeology: Methods and applications. In: Radiation in Art and Archeometry. (Eds.: Creagh, D. C. & Bradley, D. A.) 255–284. Elsevier Science B.V. Amsterdam, The Netherlands.
Petchey F , '', in Radiation in Art and Archeometry , (2000 ) -.
Király G. et al., 2008. Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete. Vácrátót.
Király G , '', in Magyarország földrajzi kistájainak növényzete , (2008 ) -.
Kovács T., 1969 A százhalombattai bronzkori telep. Archaeológiai Ért. 96. 161–169.
Kovács T , 'A százhalombattai bronzkori telep ' (1969 ) 96 Archaeológiai Ért. : 161 -169 .
Kovács, T., 1984 Die Vatya-Kultur. In: Kulturen der Frühbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans. (Ed: Tasic, N.) 217–233. Beograd.
Kovács T , '', in Kulturen der Frühbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans , (1984 ) -.
Marosi S. & Somogyi S. (szerk.), 1990. Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest.
'', in Magyarország kistájainak katasztere , (1990 ) -.
MSz-08-0206/2-78., 1978. A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Magyar Szabványügyi Hivatal. Budapest.
'', in A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata , (1978 ) -.
MSz-21470/51-83., 1983. Környezetvédelmi talajvizsgálatok. A talaj kötöttségének meghatározása. Magyar Szabványügyi Hivatal. Budapest.
'', in Környezetvédelmi talajvizsgálatok. A talaj kötöttségének meghatározása , (1983 ) -.
Murphy, J. & Riley, J. P., 1962. A modified single solution method for the determination of phosphate in natural waters. Analytica Chimica Acta. 27. 31–36.
Riley J P , 'A modified single solution method for the determination of phosphate in natural waters ' (1962 ) 27 Analytica Chimica Acta : 31 -36 .
Pusztainé Fischl, K. & Reményi, L., 2013. Interpretation possibilities of the Bronze Age Tell sites in the Carpathian Basin. In: Moments in Time. (Eds.: Anders, A. & Kulcsár, G.) 725–738. Ősrégészeti Társaság, ELTE. Budapest.
Reményi L , '', in Moments in Time , (2013 ) -.
PRI, 2012. Identification and AMS radiocarbon dating of charcoal and charred botanic remains from cores at Perkáta, Forrás-dűlő, Hungary (KÖH: 41210). Technical Research Report, Golden, Colorado, USA. [MNM-NÖK Adattára, 2012-0011/2]
'', in Identification and AMS radiocarbon dating of charcoal and charred botanic remains from cores at Perkáta, Forrás-dűlő, Hungary (KÖH: 41210) , (2012 ) -.
Reimer, P. J. et al., 2009. IntCal09 and Marine09 radiocarbon age calibration curves, 0–50.000 years cal BP. Radiocarbon. 51. (4) 1111–1150.
Reimer P J , 'IntCal09 and Marine09 radiocarbon age calibration curves, 0–50.000 years cal BP ' (2009 ) 51 Radiocarbon. : 1111 -1150 .
Reményi, L. 2013. The defensive settlements of the Vatya Culture and the Central European Bronze Age Exchange System. In: Enclosed Space — Open Society. Contact and Exchange in the Context of Bronze Age Defensive Settlements in Central Europe. (Eds.: Jaeger, M., Czebreszuk, J. & P. Fischl, K.) (Stud. z. Archäol. in Ostmitteleuropa, 9). 269–280.
Reményi L , '', in Enclosed Space — Open Society. Contact and Exchange in the Context of Bronze Age Defensive Settlements in Central Europe , (2013 ) -.
Reményi, L. et al., in press. Archaeological and pedological investigations at the fortified Bronze Age settlement of Perkáta-Forrás-dűlő. In: Aerial Archaeology Remote Sensing and the Archaeological Process. (Ed.: Czajlik, Z.).
Schiffer, M. B., 1986. Radiocarbon dating and the „old wood” problem: The case of the Hohokam chronology. Journal of Archaeological Science. 13. (1) 13–30.
Schiffer M B , 'Radiocarbon dating and the „old wood” problem: The case of the Hohokam chronology ' (1986 ) 13 Journal of Archaeological Science : 13 -30 .
Stafford, T. W. et al., 1991. Accelerator Mass Spectrometry at the molecular level. Journal of Archaeological Science. 18. 35–72.
Stafford T W , 'Accelerator Mass Spectrometry at the molecular level ' (1991 ) 18 Journal of Archaeological Science : 35 -72 .
Svingor É., 2012. A C-14 kormeghatározás alapjai és problémái. Archeometriai Műhely. IX. (3) 135–146.
Svingor , 'A C-14 kormeghatározás alapjai és problémái ' (2012 ) IX Archeometriai Műhely : 135 -146 .
SZIE, 2012. Alapadat-szolgáltatási jelentés. Mérési eredmények a Perkáta, Forrás-dűlő lelőhelyen felvett egyes talajminták összes foszfor tartalmára vonatkozóan. SZIE Talajtani és Agrokémiai Tanszék. Gödöllő. [MNM-NÖK Adattár 2012-0011/2]
'', in Alapadat-szolgáltatási jelentés. Mérési eredmények a Perkáta, Forrás-dűlő lelőhelyen felvett egyes talajminták összes foszfor tartalmára vonatkozóan , (2012 ) -.
Taylor, R. E., 1987. Radiocarbon Dating: An Archaeological Perspective. Academic Press. Orlando.
Taylor R E , '', in Radiocarbon Dating: An Archaeological Perspective , (1987 ) -.
TIM Módszertan, 1995. Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer 1. kötet: Módszertan. FM Növényvédelmi és Agrár-környezetgazdálkodási Főosztály. Bp.
'', in Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer 1. kötet: Módszertan , (1995 ) -.
Varga, A., 2000. Coring results at Százhalombatta-Földvár. In: SAX — Százhalombatta Archaeological Expedition Annual Report 1. Field Season 1998. (Eds.: Poroszlai I. & Vicze M.) 75–81. „Matrica” Múzeum. Százhalombatta.
Varga A , '', in SAX — Százhalombatta Archaeological Expedition Annual Report 1. Field Season 1998 , (2000 ) -.
Vicze, M., 2000. Background information to the field-survey. In: SAX — Százhalombatta Archaeological Expedition Annual Report 1. Field Season 1998. (Eds.: Poroszlai I. & Vicze M.) 119–129. „Matrica” Múzeum. Százhalombatta.
Vicze M , '', in SAX — Százhalombatta Archaeological Expedition Annual Report 1. Field Season 1998 , (2000 ) -.
Vicze, M., Czajlik, Z. & Tímár, L., 2005 Aerial and topographical research of the Benta Valley. In: SAX — Százhalombatta Archaeological Expedition Annual Report 2 — Field Season 2000–2003. (Eds.: Poroszlai I. & Vicze M.) 251–254.
Tímár L , '', in SAX — Százhalombatta Archaeological Expedition Annual Report 2 — Field Season 2000–2003 , (2005 ) -.
Wildi, O., 2010. Data Analysis in Vegetation Ecology. Wiley-Blackwell. Oxford, UK.
Wildi O , '', in Data Analysis in Vegetation Ecology , (2010 ) -.