Kutatásaink során tételesen megvizsgáltuk három tiszántúli mintaterület (Mikepércs, Hajdúsámson és Nyírbogát) erdős- és kontrollfúrásának felső egy méterén húsz cm-enként vett minták 0,1–0,2 mm-es homokfrakcióinak szemcséit, összesen 22.508 db szemcsét. Megállapítottuk a homokszemcsék ásványi összetételét, alakját és a felületükön látható bélyegeket. A vizsgálat célja az erdő- és kontrollterületi fúrásminták különbségeinek kimutatása, és a talajban végbemenő folyamatokkal történő összefüggésbe hozása.Mivel a területek földtani szempontból homogénnek tekinthetők, statisztikai módszerekkel vizsgáltuk, hogy a minták mennyiben hasonlóak fúrás és mintaterület szinten, és melyek azok a paraméterek, amelyek alapján az erdős és a kontrollminták elkülöníthetők.Az ásványi összetétel esetében összehasonlítottuk a kvarc/földpát részarányt (q/fp), a vas-hidroxidok és a gipsz mennyiségét. A szemcsemorfológia alapján a szögletes (éles, koptatásmentes) szemcsék részaránya, a szemcsefelület morfológiája esetében pedig a kioldás (korrózió), a gipszbevonatok és a szemcséket bevonó barna, limonitos/humuszos hártya gyakorisága hordoz információt a talajosodás során történő változásokról.Az erdővel huzamosan fedett területen az intenzívebb mállás miatt a q/fp arány nagyobb, mint a füves kontrollterületeken. A vas-hidroxid akkumuláció lényegesen nagyobb a folyamatosan tölgyerdővel borított területen, míg az akác- és a fiatal nyárerdő esetében csak a gyepterületek gyenge felszín közeli vasakkumulációja volt észlelhető. A tölgyes és a nyaras fás növényzet gyökérzónája alatt a szulfátok kismértékű feldúsulása észlelhető.A szemcsemorfológiailag éles-hegyes szemcsék az „in situ” felaprózódást jelzik, amelyek végig jelen vannak mind a hat fúrásmintában. A mikepércsi kontroll esetében pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) vizsgálattal is valószínűsíthető a fagyhatás. A nyírbogáti 2. fúrás anyagában viszont feltételezhető, hogy a nyárerdővel való fedettség esetében a biológiai felaprózódás került előtérbe. A kontrollterületek fúrásaiban jól láthatók az eredeti (folyóvízi szállításra utaló) felületet felülíró korróziós kimarások, üregek, amelyek a hajdúsámsoni akácos 60 cm alatti mintájában is jelen vannak.Vizsgálatunk eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a homokos vázanyag részletekre kiterjedő vizsgálata felhívja a figyelmet a talajban végbemenő változásokra, ezen belül az erdős és a füves területek közötti különbségekre. Így az ilyen jellegű vizsgálatok jól kiegészítik a területekre vonatkozó cönológiai, talajtani és vízföldtani kutatásokat.Jelen munkát az OTKA NN79835 számú pályázata („Sekély talajvizű területen telepített ültetvények által a talajban és altalajban okozott sófelhalmozódás statisztikai és hidrológiai modellezése”) támogatta. Köszönet a NYÍRERDŐ Zrt-nek, hogy hozzájárult az általuk kezelt mikepércsi erdőterületen kitűzött fúrások kivitelezéséhez, valamint a jelen munkában szereplő további mintaterületek tulajdonosainak, akik engedélyezték a vizsgálatok elvégzését.
Balog K. et al., 2013. Faültetvények alatti sófelhalmozódás sekély talajvizű területeken. MTA Talajvédelem. Különszám. 447–457.
Balog K , '', in Faültetvények alatti sófelhalmozódás sekély talajvizű területeken , (2013 ) -.
Bohn, H., McClean, B. & O’Connor, G., 1985. Talajkémia. 3.5.3. Vasásványok. In: Talajkémia. 112–113. Mezőgazdasági Kiadó-Gondolat Kiadó. Budapest.
O’Connor G , '', in Talajkémia , (1985 ) -.
Dahanayake, V. & Krumbein, W. E., 1986. Microbial structures of oolitic iron minerals. Mineralia deposita. 21. (2) 85–94.
Krumbein W E , 'Microbial structures of oolitic iron minerals ' (1986 ) 21 Mineralia deposita : 85 -94 .
Kingsley, D. H. & Dornkamp, J. C., 1973. Atlas of Quartz Sand Surface Textures. Cambridge University Press. London.
Dornkamp J C , '', in Atlas of Quartz Sand Surface Textures , (1973 ) -.
Kuti L. (szerk.), 1972. Az Alföld 100 000-es földtani térképe. Debrecen-Nyírábrány. Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Környezetföldtani Osztály. Budapest.
Kuti L szerk , '', in Az Alföld 100 000-es földtani térképe. Debrecen-Nyírábrány , (1972 ) -.
Mering, J., 1975. Silica in soils. In: Soil Components. Vol. II. Inorganic Components. (Ed.: Giesking, J. E.) 69–97. Springer. Berlin-Heidelberg-New York.
Mering J , '', in Soil Components. Vol. II. Inorganic Components , (1975 ) -.
Mihálcz I. & Ungár T., 1954. Folyóvízi és szélfújta homok megkülönböztetése. Földtani Közlöny. 84. (1–2) 17–28.
Ungár T , 'Folyóvízi és szélfújta homok megkülönböztetése ' (1954 ) 84 Földtani Közlöny : 17 -28 .
Papacostea, C., 1965. Mineralele grele din depozitele panoniene din NE Bazinului Sãlaj. Comitetul de Stat al Geologiei, Dãri de Seamă ale Şedinţelor. XXXII. (1) 35–48. Bucureşti.
Papacostea C , 'Mineralele grele din depozitele panoniene din NE Bazinului Sãlaj ' (1965 ) XXXII Comitetul de Stat al Geologiei, Dãri de Seamă ale Şedinţelor : 35 -48 .
Schwertmann, U. & Cornell, R. M., 2000. Iron Oxides in Field and in the Laboratory. 2nd ed. Wiley VHC. Weinheim-N.Y.-Chichester-Brisbane-Toronto.
Cornell R M , '', in Iron Oxides in Field and in the Laboratory , (2000 ) -.
Schwertmann, U., Fischer, W. R. & Papendorf, H., 1968. The influence of organic compounds on the formation of iron oxydes. 9th Congress International Society of Soil Scientists, Adelaide. Abstracts. I. 645.
Papendorf H , '', in 9th Congress International Society of Soil Scientists , (1968 ) -.
Velichko, A. A. & Timirieva, S. V., 1995. Morphoscopy and Morphometry of quartz grains from loess and buried soil layers. Geojournal (Moscow). 36. (2–3) 142–149.
Timirieva S V , 'Morphoscopy and Morphometry of quartz grains from loess and buried soil layers ' (1995 ) 36 Geojournal (Moscow) : 142 -149 .
Whitney, R., 1993. The physical basis of sand transportation and sedimentation, in Southern Gibbson Desert, Australia. Proc. 42nd Conference of the South-Asian and Australian Group of Sedimentology, IUGS, Australia. II. 163–165. Port Darwin.
Whitney R , 'The physical basis of sand transportation and sedimentation, in Southern Gibbson Desert, Australia ' (1993 ) II Proc. 42nd Conference of the South-Asian and Australian Group of Sedimentology, IUGS, Australia : 163 -165 .
Wilding, L. P., Smeck, N. E. & Drees, L. R., 1977. Silica in soils: quartz, cristobalite, trydimite and opal. In: Minerals in Soil Environments. (Eds.: Dixon, J. B. & Weed, S. B.) 471–552. Soil Sci. Soc. Am. Inc. Madison.
Drees L R , '', in Minerals in Soil Environments , (1977 ) -.