Műtrágyázási kísérletünk 36. évében, 2009-ben vizsgáltuk az eltérő N-, P- és Kellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű pillangósnélküli gyepkeverék kilencedik évének termésére, ásványi elemtartalmára és elemfelvételére. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben eredetileg közepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak minősült.A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést×2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. Az 1. kaszálás idejéig (május 26-ig) a terület 119 mm, a 2. kaszálás állománya 124 mm csapadékot kapott augusztus 12-ig, tehát a 2,5 hónapos tenyészidő alatt, amikor a napi maximum hőmérséklet általában 30 °C körül vagy felett volt.A főbb eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze:
Baranyai F., Fekete A. & Kovács I., 1987. A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Kovács I , '', in A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei , (1987 ) -.
Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26. 199–215.
Domingo W R , 'Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden ' (1960 ) 26 II. K. Lantbr. Högsk. Ann. : 199 -215 .
ISO 11261, 1995. Soil Quality. Determination of total nitrogen. Modified Kjeldahl method.
'', in Soil Quality. Determination of total nitrogen , (1995 ) -.
Kádár I., 2004. Műtrágyázás hatása a telepített gyep termésére és N-felvételére. 1. Gyepgazd. Közl. 2. 36–45.
Kádár I , 'Műtrágyázás hatása a telepített gyep termésére és N-felvételére. 1 ' (2004 ) 2 Gyepgazd. Közl. : 36 -45 .
Kádár I. & Győri Z., 2004. Műtrágyázás hatása a telepített gyep takarmányértékére és tápanyaghozamára. Gyepgazd. Közl. 2. 46–56
Győri Z , 'Műtrágyázás hatása a telepített gyep takarmányértékére és tápanyaghozamára ' (2004 ) 2 Gyepgazd. Közl. : 46 -56 .
Kádár I. & Ragályi P., 2013. Műtrágyahatások vizsgálata nyolcéves telepített gyepen. Agrokémia és Talajtan. 62. 115–132.
Ragályi P , 'Műtrágyahatások vizsgálata nyolcéves telepített gyepen ' (2013 ) 62 Agrokémia és Talajtan : 115 -132 .
Kjeldahl, J., 1883. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22. 366–382.
Kjeldahl J , 'Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern ' (1883 ) 22 Zeitschr. f. analyt. Chemie. : 366 -382 .
Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223–232.
Erviö R , 'A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils ' (1971 ) 123 Acta Agr. Fenn. : 223 -232 .
Mém Nak, 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.
'', in A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete , (1978 ) -.
MSz 21470-50, 2006. Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és oldható toxikus elem, nehézfém és Cr (VI) tartalmának meghatározása. Magyar Szabványügyi Testület. Budapest.
'', in Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és oldható toxikus elem, nehézfém és Cr (VI) tartalmának meghatározása , (2006 ) -.
Szemán L., Kádár I. & Ragályi P., 2010. Műtrágyázás hatása a telepített pillangós nélküli gyep botanikai összetételére. Növénytermelés. 59. (1) 85–105.
Ragályi P , 'Műtrágyázás hatása a telepített pillangós nélküli gyep botanikai összetételére ' (2010 ) 59 Növénytermelés. : 85 -105 .
Thamm F.-Né, 1990. Növényminták nitráttartalmának meghatározását befolyásoló tényezők vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 39. 191–206.
Thamm F-N , 'Növényminták nitráttartalmának meghatározását befolyásoló tényezők vizsgálata ' (1990 ) 39 Agrokémia és Talajtan. : 191 -206 .