Author:
Imre KádárMTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest Herman Ottó út 15 Magyarország

Search for other papers by Imre Kádár in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Restricted access

Löszön képződött vályog mechanikai összetételű karbonátos csernozjom talajon, az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérletet állítottunk be 1991 tavaszán. A termőhely talajának szántott rétege mintegy 5% CaCO3-ot és 3% humuszt tartalmazott, oldható tápelemekkel való ellátottsága az alábbi volt: Ca és Mn igen jó, Mg és Cu kielégítő, N és K közepes, P és Zn gyenge. A talajvíz 15 m mélyen helyezkedik el, a terület vízmérlege negatív, aszályra hajló.A 13 vizsgált mikroelem sóit 4-4 szinten alkalmaztuk 1991 tavaszán, a kukorica vetése előtt. A 13×4 = 52 kezelést 2 ismétlésben állítottuk be összesen 104 parcellán splitplot elrendezésben. A kísérlet terhelési szintjei 0, 90, 270, illetve 810 kg·ha−1 mennyiséget jelentettek elemenként AlCl3, As2O3/NaAsO2, BaCl2, CdSO4, K2CrO4, CuSO4, HgCl2, (NH4)6Mo7O24, NiSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3, SrSO4 és ZnSO4 formájában.A kísérlet 14–18. éveiben lucernát termesztettünk. A lucerna telepítése előtt 2003 őszén 400 kg P2O5·ha−1 és 800 kg K2O·ha−1 adaggal feltöltő trágyázást végeztünk szuperfoszfát és kálisó formájában.A kísérleti eredmények alapján levonható főbb tanulságok a következők:

  1. Extrém aszályos év 2004 és 2008 között nem volt. Részben ezért, valamint a talaj kielégítő tápanyagkészlete miatt a lucerna képes volt öt éven át fennmaradni és kielégítő termést adni. Általában évente 4-4 kaszálásra került sor május és szeptember eleje között. A legnagyobb szénahozamokat az 1. kaszálás adta. A kontrolltalajon az öt év alatt 62,5 t·ha−1 széna termett. A 90 kg·ha−1 Se-terhelésnél kereken 10 t·ha−1 többlet jelentkezett míg az extrém Se-túlsúlyos talajon 8 t·ha−1 terméscsökkenést kaptunk. A változások statisztikailag igazolhatók voltak.
  2. A széna elemösszetétele szennyezett talajon drasztikusan változott a kontrollhoz képest. Az egyes évek és a kaszálások átlagában a Cu és Zn mintegy a kétszeresére, a Sr a háromszorosára dúsult. Az As, Ba, Cd, Cr és Ni elemek koncentrációi minimum egy, míg a Mo és Se elemek koncentrációi 2–3 nagyságrenddel emelkedtek. A nagyságrendbeli akkumuláció takarmányozásra alkalmatlan szénát eredményezett.
  3. A 19 kaszálással, illetve az öt év alatt szennyezetlen talajon a lucerna 2 t·ha−1 nitrogént épített be a föld feletti termésébe, mely döntően a levegőből származott. Az öt év alatt felvett Ca átlagosan 1546, K 1232, P 200, Mg 200, S 189 és Na 22 kg·ha−1 mennyiséget tett ki. A Fe-felvétel mintegy 7, az Al, Mn és B elemeké 3 kg·ha−1 volt, míg a felvett Co 2–3 g·ha−1 volt.
  4. A szennyezett talajon a maximális elemhozamok öt év alatt az alábbiak voltak (hara vetítve): Mo 29 kg, Sr 20 kg, Se 19 kg, Ba és Zn 2-2 kg; Cu 600 g, Ni és Cd 200 g, Cr 150 g, As 130 g, Pb 16 g.
  5. Megállapítható összefoglalóan, hogy a lucerna a Mo, Sr és Se elemekkel mérsékelten szennyezett talajok tisztítására,/remediációjára alkalmas lehet hazai viszonyaink között. Előnyt jelenthet a növény nagy föld feletti biomasszája, valamint a mélyen lenyúló gyökérzete. A Se és a Mo ugyanis szelenát/molibdenát, valamint a Cr kromátion formájában az altalajt szennyezheti. A termett széna azonban takarmányozási célokra nem használható.

  • 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelete a fémek és félfémek talaj/földtani szennyezettségi határértékeiről. Magyar Közlöny. 2000/53. 3156–3167.

  • 47/2001. (VI. 25.) FVM rendelet a nemkívánatos anyagok és termékek megengedett mennyiségeiről takarmányokban. Magyar Közlöny. 2001/71. 5100–5107.

  • Baranyai F., Fekete A. & Kovács I., 1987. A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei. Mezőgazd. Kiadó. Budapest.

    Kovács I. , '', in A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei , (1987 ) -.

  • Bergmann, W., 1992. Nutritional Disorders of Plants. Gustav Fischer Verlag. Jena-Stuttgart-New York.

    Bergmann W. , '', in Nutritional Disorders of Plants , (1992 ) -.

  • Bridge, M. B., 1995. Toxic metal accumulation from agricultural use of sludge: are US EPA regulations protective? J. Environ. Qual. 24. 5–18.

    Bridge M. B. , 'Toxic metal accumulation from agricultural use of sludge: are US EPA regulations protective? ' (1995 ) 24 J. Environ. Qual. : 5 -18 .

    • Search Google Scholar
  • Chaney, R. L., 1982. Fate of toxic substances in sludge applied to cropland. In: Proc. Int. Symp. Land Application of Sewage Sludge. 259–324. Tokyo.

    Chaney R. L. , '', in Proc. Int. Symp. Land Application of Sewage Sludge , (1982 ) -.

  • Chaney, R. L., 2010. Trace Elements in Soils. Wiley. Chichester.

    Chaney R. L. , '', in Trace Elements in Soils , (2010 ) -.

  • Chang, A. C., Granato, T. C. & Page, A. L., 1992. A methodology for establishing phytotoxicity criteria for Cr, Cu, Ni and Zn in agricultural land application of municipal sewage sludges. J. Environ. Qual. 21. 521–536.

    Page A. L. , 'A methodology for establishing phytotoxicity criteria for Cr, Cu, Ni and Zn in agricultural land application of municipal sewage sludges ' (1992 ) 21 J. Environ. Qual. : 521 -536 .

    • Search Google Scholar
  • Kádár I., 1999. Szelénforgalom a talaj-növény rendszerben. Agrokémia és Talajtan. 48. 233–242.

    Kádár I. , 'Szelénforgalom a talaj-növény rendszerben ' (1999 ) 48 Agrokémia és Talajtan : 233 -242 .

    • Search Google Scholar
  • Kádár I., 2009. A talajszennyezés megítélése kutatói szemmel. 4. Agrokémia és Talajtan. 58. 149–168.

    Kádár I. , 'A talajszennyezés megítélése kutatói szemmel ' (2009 ) 58 4. Agrokémia és Talajtan. : 149 -168 .

    • Search Google Scholar
  • Kádár I., 2012. A főbb szennyező mikroelemek környezeti hatása. MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet. Budapest.

    Kádár I. , '', in A főbb szennyező mikroelemek környezeti hatása , (2012 ) -.

  • Kádár I. & Morvai B., 2008. Bőrgyári szennyvíziszap vizsgálata tenyészedényes kísérletben. A Ca, Na, Cr elemek forgalma. Növénytermelés. 57. 35–48.

    Morvai B. , 'Bőrgyári szennyvíziszap vizsgálata tenyészedényes kísérletben ' (2008 ) 57 A Ca, Na, Cr elemek forgalma. Növénytermelés. : 35 -48 .

    • Search Google Scholar
  • Kádár I. & Németh T., 2003. Mikroelem-szennyezők kimosódásának vizsgálata szabadföldi terheléses tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 52. 315–330.

    Németh T. , 'Mikroelem-szennyezők kimosódásának vizsgálata szabadföldi terheléses tartamkísérletben ' (2003 ) 52 Agrokémia és Talajtan : 315 -330 .

    • Search Google Scholar
  • Kádár I. & Rékási M., 2012. Mikroelem-terhelés hatása a lucernára (Medicago sativa L.) karbonátos homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 61. 345–362.

    Rékási M. , 'Mikroelem-terhelés hatása a lucernára (Medicago sativa L.) karbonátos homoktalajon ' (2012 ) 61 Agrokémia és Talajtan : 345 -362 .

    • Search Google Scholar
  • Késmárki I., 2005. Lucerna. In: Növénytermesztéstan. (Szerk.: ANTAL J.) 357–385. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

    Késmárki I. , '', in Növénytermesztéstan , (2005 ) -.

  • Kjeldahl, J., 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. F. analyt. Chemie. 22. 366–382.

    Kjeldahl J. , 'Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern ' (1891 ) 22 Zeitschr. F. analyt. Chemie. : 366 -382 .

    • Search Google Scholar
  • Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223–232.

    Erviö R. , 'A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils ' (1971 ) 123 Acta Agr. Fenn. : 223 -232 .

    • Search Google Scholar
  • McGrath, S. P., 1998. Chapter 12: Phytoextraction for soil remediation. In: Plants that Hyperaccumulate Heavy Metals. (Ed.: Brooks, R. R.) 261–287. CAB International. London, U.K.

    McGrath S. P. , '', in Chapter 12: Phytoextraction for soil remediation. In: Plants that Hyperaccumulate Heavy Metals , (1998 ) -.

  • McGrath, S. P., Chang, A. C. & Page, A. L., 1994. Land application of sewage sludge: scientific perspectives of heavy metal loading limits in Europe and in the United States. Environ. Rev. 2. 1–11.

    Page A. L. , 'Land application of sewage sludge: scientific perspectives of heavy metal loading limits in Europe and in the United States ' (1994 ) 2 Environ. Rev. : 1 -11 .

    • Search Google Scholar
  • McGrath, S. P. et al., 1993. The potential for the use of metal accumulating plants for the in situ decontamination of metal polluted soils. In: Integrated Soil and Sediment Research: A Basis for Proper Protection. 673–676. Kluwer Academic Publishers. Netherlands.

    McGrath S. P. , '', in Integrated Soil and Sediment Research: A Basis for Proper Protection , (1993 ) -.

  • MÉM NAK, 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

    '', in A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest , (1978 ) -.

  • MSZ 21470-50, 2006. Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és oldható toxikus elem, nehézfém és Cr(VI) tartalmának meghatározása. Magyar Szabványügyi Testület. Budapest.

    '', in Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és oldható toxikus elem, nehézfém és Cr(VI) tartalmának meghatározása , (2006 ) -.

  • Simkins, C. A., Overdahl, C. J. & Grava, J., 1970. Fertilizer for Alfalfa. Univ. of Minnesota. Extension Folder 255. St. Paul, Minnesota, USA.

    Grava J. , '', in Fertilizer for Alfalfa. Univ. of Minnesota , (1970 ) -.

  • Simon L., 1998. Cadmium accumulation and distribution in sunflower plant. J. Plant Nutrition. 2. 341–352.

    Simon L. , 'Cadmium accumulation and distribution in sunflower plant ' (1998 ) 2 J. Plant Nutrition. : 341 -352 .

    • Search Google Scholar
  • Simon L. (szerk.), 1999. Talajszennyeződés, talajtisztítás. Környezetgazdálkodási Intézet. Környezetügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató. Budapest

    '', in Talajszennyeződés, talajtisztítás. Környezetgazdálkodási Intézet , (1999 ) -.

  • Simon L., 2004. Fitoremediáció. Környezetvédelmi Füzetek. ELGOSCAR-2000. Budapest.

    Simon L. , '', in Fitoremediáció. Környezetvédelmi Füzetek. ELGOSCAR-2000. Budapest , (2004 ) -.

  • Simon, L., 2014. Chapter 3. Potentially harmful elements in agricultural soils. In: PHEs, Environment and Human Health. (Eds.: Bini, C. & Bech, J.) 85–150. Springer. Dordrecht-Heidelberg-New York-London.

    Simon L. , '', in PHEs, Environment and Human Health , (2014 ) -.

  • Schmidt, S. P., 1997. Understanding phytotoxicity thresholds for trace elements in land-applied sewage sludge. J. Environ. Qual. 26. 4–10.

    Schmidt S. P. , 'Understanding phytotoxicity thresholds for trace elements in land-applied sewage sludge ' (1997 ) 26 J. Environ. Qual. : 4 -10 .

    • Search Google Scholar
  • Szűcs L., 1965. A mészlepedékes csernozjomok osztályozásának továbbfejlesztése és alkalmazása. Agrokémia és Talajtan. 14. 153–172.

    Szűcs L. , 'A mészlepedékes csernozjomok osztályozásának továbbfejlesztése és alkalmazása ' (1965 ) 14 Agrokémia és Talajtan : 153 -172 .

    • Search Google Scholar
  • Collapse
  • Expand

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Szili-Kovács, Tibor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)
  • Dobos, Endre (Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék, Miskolc)
  • Farsang, Andrea (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged)
  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Jolánkai, Márton (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Michéli, Erika (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Németh, Tamás (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rajkai, Kálmán (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rékási, Márk (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)

 

International Editorial Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Inubushi, Kazuyuki (Graduate School of Horticulture, Chiba University, Japan)
  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Loch, Jakab (Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Wendroth, Ole (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)

         

Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS
  • CABI

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,138
Scimago Quartile Score Agronomy and Crop Science (Q4)
Soil Science (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,8
Scopus
CIte Score Rank
Agronomy and Crop Science 290/370 (Q4)
Soil Science 118/145 (Q4)
Scopus
SNIP
0,077

2020  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,179
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
48/73=0,7
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 278/347 (Q4)
Soil Science 108/135 (Q4)
Scopus
SNIP
0,18
Scopus
Cites
48
Scopus
Documents
6
Days from submission to acceptance 130
Days from acceptance to publication 152
Acceptance
Rate
65%

 

2019  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,204
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
49/88=0,6
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 276/334 (Q4)
Soil Science 104/126 (Q4)
Scopus
SNIP
0,423
Scopus
Cites
96
Scopus
Documents
27
Acceptance
Rate
91%

 

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 146 EUR / 198 USD
Print + online subscription: 164 EUR / 236 USD
Subscription fee 2023 Online subsscription: 150 EUR / 198 USD
Print + online subscription: 170 EUR / 236 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation
1951
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2022 1 0 0
Jul 2022 1 0 0
Aug 2022 2 0 0
Sep 2022 0 0 0
Oct 2022 4 0 0
Nov 2022 2 0 0
Dec 2022 12 0 0