A városi kertek talajai, a tipikus városi szennyező forrásokon (légköri ülepedés, közlekedés fémterhelő hatása, háztartások fűtése stb.) túl, művelésükből kifolyólag is szennyeződhetnek a toxikus és potenciálisan toxikus nehézfémekkel, így nagy kihívást jelent az ezekben a talajokban mérhető fémtartalom eredetének (litogén, pedogén, antropogén) meghatározása, egyrészt a lehetséges szennyező-források sokfélesége, másrészt az e talajokat érő antropogén hatások miatt.
Kutatásunk során a városi környezetterhelés és a kertművelés kumulatív nehézfém-szennyező hatását vizsgáltuk Szeged példáján. A külvárosi kerti talajok nehézfém-terheltségének felmérése mellett fő célunk volt, hogy különböző módszereket együttesen alkalmazva elkülönítsük a kerti talajokban antropogén forrásból feldúsuló fémek körét. Jelen tanulmányban azt mutatjuk be, hogy az általunk alkalmazott feldúsulási faktorok, a fémkoncentrációk vertikális eloszlásának vizsgálatával kiegészítve miként segítik az egyes elemek eredetének (litogén, pedogén, antropogén) meghatározását.
A kertekben feltárt talajszelvényekben mért nehézfém-koncentrációk vertikális eloszlása alapján elmondható, hogy a vizsgált elemek egyike sem tekinthető kizárólag litogén eredetűnek a kerti talajokban, ezek eloszlásának kialakításában ugyanis bizonyos talajtulajdonságok jelentős szerepet játszanak.
Az Pb-, Zn-, Cu- és Cd-koncentrációk vertikális eloszlását a talaj szervesanyag-tartalma, míg a Ni-, Cr- és Co-koncentrációkét a talaj ásványi kolloid-tartalma módosította. A referencia szint, valamint a referencia elem (Ti) segítségével számolt feldúsulási faktorok (EF) alapján az As, a Ni, a Co és a Cr a kertek feltalajában nem dúsultak (EF ∼ 1), ezen elemek feltalajban mérhető koncentrációjának kialakításában csak a litogén háttér és a pedogén folyamatok játszanak szerepet. A Cu (EF ∼ 4,2), a Zn (EF ∼ 2,7) és a Pb (EF ∼ 2,5) viszont a kertek feltalajában jelentős mértékben dúsul, mely feldúsulásért a természetes, pedogenetikus folyamatok mel-lett csaknem minden kertben már az antropogén hozzájárulás is felelőssé tehető, míg a Cd antropogén dúsulása csupán néhány kertre korlátozódik.
ALLOWAY, B. J. , 1995. The origin of heavy metals in soils. In: Heavy Metals in Soils. 2 nd Edition (Ed.: ALLOWAY, B. J.) 38–57. Blackie Academic and Professional. London.
ALLOWAY, B. J. , 2004. Contamination of soils in domestic gardens and allotments: a brief overview. Land Contamination and Reclamation. 12. 179–187.
BANAT, K. M., HOWARI, F. M. & AL-HAMID, A. A., 2005. Heavy metals in urban soils of central Jordan: Should we worry about their environmental risks. Environmen-tal Research. 97. 258–273.
BLASER, P., ZIMMERMANN, S., LUSTER, J. & SHOTYK, W., 2000. Critical examination of trace element enrichments and depletions in soils: As, Cr, Cu, Ni, Pb, and Zn in Swiss forest soils. The Science of the Total Environment. 249. 257–280.
BOURENNANE, H., DOUAY, F., STERCKEMAN, T., VILLANNEAU, E., CIESIELSKI, H., KING, D. & BAIZE, D., 2010. Mapping of anthropogenic trace elements inputs in agricultural topsoils from Northern France using enrichment factors. Geoderma. 157. 165–174.
CHEN, T. B., WONG, J. W., ZHOU, H. Y. & WONG, M. H., 1997. Assessment of trace metal distribution and contamination in surface soils of Hong Kong. Environmental Pollution. 96. 61–68.
CSATHÓ P. , 1994. A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus szakirodalmi szemle. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet. Budapest.
FACCHINELLI, A., SACCHI, E. & MALLEN, L., 2001. Multivariate statistical and GIS-based approach to identify heavy metal sources in soils. Environmental Pollution. 114. 313–324.
FARSANG A. & PUSKÁS I., 2007. Városi és ipari területek talajai: Talajok nehézfémtartalmának vizsgálata háttérszennyezettség kimutatására Szegeden. In: Földrajzi Tanulmányok Vol. 1. Városökológia. (Szerk: MEZŐSI, G.) 99–117. JATE Press. Szeged.
FARSANG A. & PUSKÁS I., 2009. A talajok sajátosságai a városi ökoszisztémában — Szeged talajainak átfogó elemzése. Földrajzi Közlemények. 133. 397–409.
FETZER, K. D., ENRIGHT E., GRENZIUS, R., KUBINIOK, J., SCHWARTZ, C. & MOREL, J-L., 1998. Garden soils in South-Western Germany (Saarland) and North-Eastern France (Lorraine). 16 th World Congress of Soil Science, Montpellier (France), 20–26 August 1998, CD Rom, Symposium 28.
HORVÁTH, A., SZŰCS., P. & BIDLÓ, A. 2014. Soil condition and pollution in urban soils: evaluation of the soil quality in a Hungarian town. Journal of Soils and Sediments. DOI 10.1007/s11368-014-0991-4
KABATA-PENDIAS, A. & PENDIAS, H., 2001. Trace Elements in Soils and Plants. 3 rd ed. CRC Press. Boca Raton.
KÁDÁR I. , 1995. A talajnövény-állatember tápláléklánc szennyeződés kémiai elemek-kel Magyarországon. Környezet- és természetvédelmi kutatások. Környezetvédel-mi és Területfejlesztési Minisztérium, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Inté-zet. Budapest.
KSH, 2012. Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012. január 1. Központi Sta-tisztikai Hivatal. Budapest.
LI, X., LEE, S., WONG, S., SHi, W. & THORNTON, I., 2004. The study of metal contami-nation in urban soils of Hong Kong using a GIS-based approach. Environmental Pollution. 129. 113–124.
MANTA, D.S., ANGELONE, M., BELLANCA, A., NERI, R. & SPROVIERI, M., 2002. Heavy metals in urban soils: a case study from the city of Palermo (Sicily), Italy. The Sci-ence of the Total Environment. 300. 229–243.
MASSAS, I., EHALIOTIS, C., GERONTIDIS, S. & SARRIS, E., 2009. Elevated heavy metal concentration in top soils of an Aegean island town (Greece): Total and available forms, origin and distribution. Environmental Monitoring and Assessment. 151. 105–116.
NORRA, S., WEBER, A., KRAMAR, U. & STÜBEN, D., 2001. Mapping of trace metals in urban Soils. Journal of Soils and Sediments 1. 77–97.
PLYASKINA, O.V. & LADONIN, D. V., 2009. Heavy metal pollution of urban soils. Eurasian Soil Science. 42. 816–823.
PURVES, D. , 1967. Contamination of urban garden soils with copper, boron, and lead. Plant and Soil. 26. 380–382.
PURVES, D. & MACKENZIE, E. J., 1969. Traceelement contamination of parklands in urban areas. Journal of Soil Science. 20. 288–296.
REIMANN, C. & DE CARITAT, P., 2005. Distinguishing between natural and anthropogenic sources for elements in the environment: regional geochemical surveys versus enrichment factors. Science of the Total Environment. 337. 91–107.
STERCKEMAN, T., DOUAY, F., BAIZE, D., FOURRIER, H., POIX, N. & SCHVARTZ, C., 2006. Trace elements in soils developed in sedimentary materials from Northern France. Geoderma. 136. 912–929.
SZABÓ Gy. , 2000. Talajok és növények nehézfémtartalmának földrajzi vizsgálata egy bükkaljai mintaterületen. Studia Geographica. Egyetemi Kiadó, Debrecen
SZALAI Z. , 1998. Nyomelem-eloszlási típusok természeteshez közeli állapotú ártéri területek talajaiban és üledékeiben. Földrajzi Értesítő. 47. 19–30.
SZEGEDI, S. , 2007. Heavy metal loads in the soil of Debrecen. AGD Landscape and Environment. 1. 57–67.
SZMJVÖ, 2007. Közlekedésfejlesztési koncepció. Szeged Megyei Jogú Város Önkor-mányzata. Szeged.
SZOLNOKI Zs. , FARSANG A. & PUSKÁS I., 2011. Szeged külvárosi, kerti talajainak osz-tályozása. Talajvédelem (Különszám). 93–102.
SZOLNOKI, Zs., FARSANG, A. & PUSKÁS, I., 2013. Cumulative impacts of human activities on urban garden soils: Origin and accumulation of metals. Environmental Pollution. 177. 106–115.
THORNTON, I. , 1991. Metal contamination of soils in urban areas. In: Soils in the Urban Environment. (Eds.: BULLOCK, P. & GREGORY, P. J.). 47–75. Blackwell. Oxford.
VINCE, T., SZABÓ, Gy., CSOMA, Z., SÁNDOR, G. & SZABÓ, SZ. 2014. The spatial distribution pattern of heavy metal concentrations in urban soils — a study of anthropogenic effects in Berehove, Ukraine. Central European Journal of Geosciences. 6. 330–343.
WUZHONG, N., HAIYAN, M., JIXIU, H. & XINXIAN, L., 2004. Heavy metal concentra-tions in vegetable garden soils from the suburb of Hangzhou, People’s Republic of China. Bulletin of Environmental Contamination and Toxicology. 72. 165–169.
6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezé-sek méréséről
10/2000 (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről (hatályon kívül) .