A városi kertek talajai, a tipikus városi szennyező forrásokon (légköri ülepedés, közlekedés fémterhelő hatása, háztartások fűtése stb.) túl, művelésükből kifolyólag is szennyeződhetnek a toxikus és potenciálisan toxikus nehézfémekkel, így nagy kihívást jelent az ezekben a talajokban mérhető fémtartalom eredetének (litogén, pedogén, antropogén) meghatározása, egyrészt a lehetséges szennyező-források sokfélesége, másrészt az e talajokat érő antropogén hatások miatt.
Kutatásunk során a városi környezetterhelés és a kertművelés kumulatív nehézfém-szennyező hatását vizsgáltuk Szeged példáján. A külvárosi kerti talajok nehézfém-terheltségének felmérése mellett fő célunk volt, hogy különböző módszereket együttesen alkalmazva elkülönítsük a kerti talajokban antropogén forrásból feldúsuló fémek körét. Jelen tanulmányban azt mutatjuk be, hogy az általunk alkalmazott feldúsulási faktorok, a fémkoncentrációk vertikális eloszlásának vizsgálatával kiegészítve miként segítik az egyes elemek eredetének (litogén, pedogén, antropogén) meghatározását.
A kertekben feltárt talajszelvényekben mért nehézfém-koncentrációk vertikális eloszlása alapján elmondható, hogy a vizsgált elemek egyike sem tekinthető kizárólag litogén eredetűnek a kerti talajokban, ezek eloszlásának kialakításában ugyanis bizonyos talajtulajdonságok jelentős szerepet játszanak.
Az Pb-, Zn-, Cu- és Cd-koncentrációk vertikális eloszlását a talaj szervesanyag-tartalma, míg a Ni-, Cr- és Co-koncentrációkét a talaj ásványi kolloid-tartalma módosította. A referencia szint, valamint a referencia elem (Ti) segítségével számolt feldúsulási faktorok (EF) alapján az As, a Ni, a Co és a Cr a kertek feltalajában nem dúsultak (EF ∼ 1), ezen elemek feltalajban mérhető koncentrációjának kialakításában csak a litogén háttér és a pedogén folyamatok játszanak szerepet. A Cu (EF ∼ 4,2), a Zn (EF ∼ 2,7) és a Pb (EF ∼ 2,5) viszont a kertek feltalajában jelentős mértékben dúsul, mely feldúsulásért a természetes, pedogenetikus folyamatok mel-lett csaknem minden kertben már az antropogén hozzájárulás is felelőssé tehető, míg a Cd antropogén dúsulása csupán néhány kertre korlátozódik.
ALLOWAY, B. J., 1995. The origin of heavy metals in soils. In: Heavy Metals in Soils. 2 nd Edition (Ed.: ALLOWAY, B. J.) 38–57. Blackie Academic and Professional. London.
ALLOWAY, B. J., 2004. Contamination of soils in domestic gardens and allotments: a brief overview. Land Contamination and Reclamation. 12. 179–187.
BANAT, K. M., HOWARI, F. M. & AL-HAMID, A. A., 2005. Heavy metals in urban soils of central Jordan: Should we worry about their environmental risks. Environmen-tal Research. 97. 258–273.
BLASER, P., ZIMMERMANN, S., LUSTER, J. & SHOTYK, W., 2000. Critical examination of trace element enrichments and depletions in soils: As, Cr, Cu, Ni, Pb, and Zn in Swiss forest soils. The Science of the Total Environment. 249. 257–280.
BOURENNANE, H., DOUAY, F., STERCKEMAN, T., VILLANNEAU, E., CIESIELSKI, H., KING, D. & BAIZE, D., 2010. Mapping of anthropogenic trace elements inputs in agricultural topsoils from Northern France using enrichment factors. Geoderma. 157. 165–174.
CHEN, T. B., WONG, J. W., ZHOU, H. Y. & WONG, M. H., 1997. Assessment of trace metal distribution and contamination in surface soils of Hong Kong. Environmental Pollution. 96. 61–68.
CSATHÓ P. , 1994. A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus szakirodalmi szemle. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet. Budapest.
FACCHINELLI, A., SACCHI, E. & MALLEN, L., 2001. Multivariate statistical and GIS-based approach to identify heavy metal sources in soils. Environmental Pollution. 114. 313–324.
FARSANG A. & PUSKÁS I., 2007. Városi és ipari területek talajai: Talajok nehézfémtartalmának vizsgálata háttérszennyezettség kimutatására Szegeden. In: Földrajzi Tanulmányok Vol. 1. Városökológia. (Szerk: MEZŐSI, G.) 99–117. JATE Press. Szeged.
FARSANG A. & PUSKÁS I., 2009. A talajok sajátosságai a városi ökoszisztémában — Szeged talajainak átfogó elemzése. Földrajzi Közlemények. 133. 397–409.
FETZER, K. D., ENRIGHT E., GRENZIUS, R., KUBINIOK, J., SCHWARTZ, C. & MOREL, J-L., 1998. Garden soils in South-Western Germany (Saarland) and North-Eastern France (Lorraine). 16 th World Congress of Soil Science, Montpellier (France), 20–26 August 1998, CD Rom, Symposium 28.
HORVÁTH, A., SZŰCS., P. & BIDLÓ, A. 2014. Soil condition and pollution in urban soils: evaluation of the soil quality in a Hungarian town. Journal of Soils and Sediments. DOI 10.1007/s11368-014-0991-4
KABATA-PENDIAS, A. & PENDIAS, H., 2001. Trace Elements in Soils and Plants. 3 rd ed. CRC Press. Boca Raton.
KÁDÁR I. , 1995. A talajnövény-állatember tápláléklánc szennyeződés kémiai elemek-kel Magyarországon. Környezet- és természetvédelmi kutatások. Környezetvédel-mi és Területfejlesztési Minisztérium, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Inté-zet. Budapest.
KSH, 2012. Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012. január 1. Központi Sta-tisztikai Hivatal. Budapest.
LI, X., LEE, S., WONG, S., SHi, W. & THORNTON, I., 2004. The study of metal contami-nation in urban soils of Hong Kong using a GIS-based approach. Environmental Pollution. 129. 113–124.
MANTA, D.S., ANGELONE, M., BELLANCA, A., NERI, R. & SPROVIERI, M., 2002. Heavy metals in urban soils: a case study from the city of Palermo (Sicily), Italy. The Sci-ence of the Total Environment. 300. 229–243.
MASSAS, I., EHALIOTIS, C., GERONTIDIS, S. & SARRIS, E., 2009. Elevated heavy metal concentration in top soils of an Aegean island town (Greece): Total and available forms, origin and distribution. Environmental Monitoring and Assessment. 151. 105–116.
NORRA, S., WEBER, A., KRAMAR, U. & STÜBEN, D., 2001. Mapping of trace metals in urban Soils. Journal of Soils and Sediments 1. 77–97.
PLYASKINA, O.V. & LADONIN, D. V., 2009. Heavy metal pollution of urban soils. Eurasian Soil Science. 42. 816–823.
PURVES, D., 1967. Contamination of urban garden soils with copper, boron, and lead. Plant and Soil. 26. 380–382.
PURVES, D. & MACKENZIE, E. J., 1969. Traceelement contamination of parklands in urban areas. Journal of Soil Science. 20. 288–296.
REIMANN, C. & DE CARITAT, P., 2005. Distinguishing between natural and anthropogenic sources for elements in the environment: regional geochemical surveys versus enrichment factors. Science of the Total Environment. 337. 91–107.
STERCKEMAN, T., DOUAY, F., BAIZE, D., FOURRIER, H., POIX, N. & SCHVARTZ, C., 2006. Trace elements in soils developed in sedimentary materials from Northern France. Geoderma. 136. 912–929.
SZABÓ Gy. , 2000. Talajok és növények nehézfémtartalmának földrajzi vizsgálata egy bükkaljai mintaterületen. Studia Geographica. Egyetemi Kiadó, Debrecen
SZALAI Z. , 1998. Nyomelem-eloszlási típusok természeteshez közeli állapotú ártéri területek talajaiban és üledékeiben. Földrajzi Értesítő. 47. 19–30.
SZEGEDI, S., 2007. Heavy metal loads in the soil of Debrecen. AGD Landscape and Environment. 1. 57–67.
SZMJVÖ, 2007. Közlekedésfejlesztési koncepció. Szeged Megyei Jogú Város Önkor-mányzata. Szeged.
SZOLNOKI Zs. , FARSANG A. & PUSKÁS I., 2011. Szeged külvárosi, kerti talajainak osz-tályozása. Talajvédelem (Különszám). 93–102.
SZOLNOKI, Zs., FARSANG, A. & PUSKÁS, I., 2013. Cumulative impacts of human activities on urban garden soils: Origin and accumulation of metals. Environmental Pollution. 177. 106–115.
THORNTON, I., 1991. Metal contamination of soils in urban areas. In: Soils in the Urban Environment. (Eds.: BULLOCK, P. & GREGORY, P. J.). 47–75. Blackwell. Oxford.
VINCE, T., SZABÓ, Gy., CSOMA, Z., SÁNDOR, G. & SZABÓ, SZ. 2014. The spatial distribution pattern of heavy metal concentrations in urban soils — a study of anthropogenic effects in Berehove, Ukraine. Central European Journal of Geosciences. 6. 330–343.
WUZHONG, N., HAIYAN, M., JIXIU, H. & XINXIAN, L., 2004. Heavy metal concentra-tions in vegetable garden soils from the suburb of Hangzhou, People’s Republic of China. Bulletin of Environmental Contamination and Toxicology. 72. 165–169.
6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezé-sek méréséről
10/2000 (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről (hatályon kívül) .