View More View Less
  • 1 MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Az MTA TAKI Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén (Mezőföld), mészlepedékes csernozjom vályogtalajon vizsgáltuk a K, B és Sr elemek közötti kölcsönhatásokat 1998 és 2004 között. A K-szinteket megismételt 0, 1000 és 2000 kg K2O·ha−1, a B-szinteket megismételt 0, 20, 40, 60 kg B·ha−1 és a Sr-szinteket 67 kg Sr·ha−1 adaggal állítottuk be. Műtrágyaként 60%-os KCl-ot, 11%-os bóraxot és 33%-os SrCl2x6H2O sót alkalmaztunk. Főparcellánként 3K-kezelés, alparcellánként 4B-kezelés, al-alparcellánként 2Sr-kezelés szolgált (24 kezelés × 3 ismétlésben = 72 parcella), osztott parcellás elrendezésben.

kísérlet beállításakor (1987 őszén) a szántott réteg 5% CaCO3-ot, 3% humuszt és 20% agyagot tartalmazott. A pH(H2O) 7,8 a pH(KCl) pedig 7,3 volt. Az AL-K2O 180–200, az AL-P2O5 100–120, a KCl-oldható Mg 110–150, a KCl+EDTA oldható Mn 60–80, a Cu és Zn 1–2 és a B 0,7 mg·kg−1 értékkel volt jellemezhető. A termőhely kielégítő K-, Ca-, B- és Mg-; közepes N- és P-; valamint gyenge Zn- és Cu-ellátottságú. A talajvíz szintje 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. Az átlagos középhőmérséklet 11 °C, az éves csapadékösszeg 400 és 600 mm közötti egyenetlen eloszlással.

A főbb megállapítások és levonható tanulságok az alábbiak:

  • Ezen a káliummal és bórral eredetileg egyaránt kielégítően ellátott talajon, a kísérlet 13. évére, az AL-K2O tartalom a szántott rétegben az eredeti 180–200 mg·kg−1 értékről 140 mg·kg−1-ra csökkent. A K-hatások idővel kifejezettebbekké váltak, a koronafürt a négy év alatti hét kaszálással 572 kg K2O·ha−1 mennyiséggel szegényítette a talajt. A K-kontrollhoz képest a 2. kaszálás 2004-ben már 10 t·ha-1 zöld, illetve 1 t·ha-1 légszáraz szénatöbbletet adott, a zöldtermés szárazanyag tartalmát átlagosan 2%-kal mérsékelte. A B- és a Sr-kezelések a termés tömegét iga-zolhatóan nem befolyásolták. A négy év, illetve a hét kaszálás összesen 110–120 t·ha−1 friss, illetve 21–24 t·ha−1 légszáraz szénahozamot adott.
  • A K-trágyázás gátolta a Ca, Mg, Na és Sr kationok beépülését a szénába a K-tartalom egyidejű növelése mellett. A B-trágyázás még 10–14 év után is megtöbb-szörözte a széna B-tartalmát. A kis terméstömegű, elöregedő szénában a B-akkumuláció elérte a 372 mg·kg−1 mennyiséget. A 9–12 évvel korábban adott 67 kg·ha−1 Sr-adag általában igazolhatóan mérsékelte az antagonista Na felvételét.
  • A lucerna zöldbimbós állományára az irodalomban közölt és általunk is ellen-őrzött 2–5% N; 2–4% K; 1–3% Ca; 0,3–0,8% Mg; 0,3–0,7% P és S, illetve 30–200 mg·kg−1 Fe és Al; 30–100 mg Mn·kg−1, 35–80 mg B·kg−1, 20–70 mg Zn·kg−1, 5–15 mg Cu·kg−1 és 0,5–2,0 mg Mo·kg−1 optimumok megfelelőek lehetnek a koronafürt tápláltsági állapotának megítélésére is.
  • Az 1 t szénatermés átlagos, fajlagos elemtartalma 34 kg N, 22 kg K (26 kg K2O), 20 kg Ca (28 kg CaO), 3,5 kg P (8 kg P2O5), 3,1 kg Mg (5 kg MgO), 2,7 kg S, 216 g Fe, 149 g Al, 66 g Mn, 70 g Sr, 16 g Na, 28 g B, 15 g Zn, 6–7 g Cu és 4–5 g Ba mennyiséget tett ki ezen a talajon.Adataink felhasználhatók a szaktanácsadásban, a tervezett termés elemigény számításakor, figyelembe véve, hogy a N-t alapvetően a légköri megkötés fedezheti, illetve a Zn és Cu fajlagosok mérsékeltek a termőhely gyenge Zn- és Cu-ellátottsága miatt.
  • Ami a koronafürt széna takarmányértékét illeti megállapítottuk, hogy a stan-dard lucerna összetételhez viszonyítva a nyersfehérje 29, a nyersrost 26%-kal halad-ta meg a lucernáét, míg a nyershamu 11, a nyerszsír 27%-kal volt kevesebb. A ko-ronafürt és a lucerna aminosav tartalmát (17 aminosav) összevetve azt találtuk, hogy a koronafürt szénafehérje rendkívül szegény cisztin (CYS), illetve rendkívül gazdag prolamin (PRO) és asparagin (ASP) aminosavakban. A többi aminosav lényeges eltérést nem mutat (10–20%) a két hüvelyes takarmánynövényben.

Összességében megállapítható, hogy a koronafürt versenyképes lehet a lucerná-val mind a szénahozamát, mind a takarmányértékét tekintve, különösen gyengébb talajokon.

  • ANONYM, 1985. Kompolti Tarka koronafürt Telepítési Útmutató. GATE Mezőgazdasági Kutatóintézete. Kompolt.

    • Export Citation
  • ANTAL J. , 2000. Növénytermesztők Zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

    • Export Citation
  • ANTAL J. (szerk.), 2005. Növénytermesztéstan 12. Mezőgazda Kiadó. Budapest

    • Export Citation
  • BARANYAI F. , FEKETE A. & KOVÁCS I., 1987. A magyarországi talajtápanyag-vizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

    • Export Citation
  • BERGMANN, W., 1992. Nutritional Disorders of Plants. Gustav Fischer Verlag. Jena-Stuttgart-New York.

  • BÓCSA I. , 1994. A tarka koronafürt. Akadémia Kiadó. Budapest.

    • Export Citation
  • BÓCSA I. , KRISZTIÁN J., KADLICSKÓ B. & MÁTÉ A., 1980. Kísérletek a tarka koronafürt (Coronilla varia L.) magyarországi bevezetésére. Növénytermelés. 29. (2) 115123.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • EGNÉR, H., RIEHM, H. & DOMINGO, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26.199215.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • GRACE, F. V. & GRAU, A. F., 1952. Crownvetch-promising new cover crop. Crops and Soils. 4. (9) 2225.

  • HENSON, P. R., 1963. Crownvetch- a soil conserving legume and a potential pasture and hay plant. U.S. Dept. Agr. Res. Ser. ARS 3453. USA.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • GYŐRI Z. , 1999. A termesztési tényezők hatása egyes gabonafélék és maghüvelyesek minőségére. MTA Doktori Értekezés. Debrecen.

    • Export Citation
  • KÁDÁR I. , 2009. Műtrágyázás hatása a lucerna (Medicago sativa L.) elemtartalmára karbonátos homoktalajon 2001–2004 között. Agrokémia és Talajtan. 58. (2) 265280.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KÁDÁR I. , 2011. A kálium és a bór elemek közötti kölcsönhatások vizsgálata tartamkí-sérletben. Agrokémia és Talajtan. 60. (1) 161178.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KÁDÁR I. , 2012. A kálium, bór és a stroncium elemek közötti kölcsönhatások vizsgálata lucernában.Agrokémia és Talajtan. 61. (1) 133150.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KÁDÁR I. & CSATHÓ P., 2011. A kálium és a bór elemek közötti kölcsönhatások vizsgálata tavaszi repcében. Agrokémia és Talajtan. 60. (2) 359370.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KÁDÁR I. & CSATHÓ P., 2012. A kálium és a bór elemek közötti kölcsönhatások vizsgálata kukoricában. Növénytermelés. 61. (3) 3757.

  • KJELDAHL, J., 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22. 366382.

  • LAKANEN, E. & ERVIÖ, R., 1971. A comparison of eight extractants for the determina-tion of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223232.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MÁTÉ A. , 1983a. A különböző talajtípusok hatása a tarka koronafürt (Coronilla varia L.) termesztési lehetőségére. Növénytermelés. 32. (3) 231236.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MÁTÉ A. , 1983b. Kísérletek a tarka koronafürt tápanyagigényének meghatározására. I. Tenyészedénykísérletek. Növénytermelés. 32. (5) 437443.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MÁTÉ A. , 1983c. Kísérletek a tarka koronafürt tápanyagigények meghatározására. II. Szántóföldi kísérletek. Növénytermelés. 32. (6) 549558.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MÉM NAK , 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

    • Export Citation
  • MÉM NAK , 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

    • Export Citation
  • SHEARD, R. W., 1971. Edaphic aspects of crownvetch in Ontario. Univ. of Guelf. Ontario, Canada. 4348.

    • Export Citation
  • SILLANPÄÄ, M. , 1982. Micronutrients and the nutrient status of soils. A global study. FAO Soils Bulletin N. 48. Rome.

  • SIMKINS, C. A., OVERDAHL, C. J. & GRAVA J., 1970. Fertilizer for alfalfa. Univ. of Minnesota. Extension Folder. 225, St. Paul, Minnesota. USA.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SIPPOLA, J. & ERVIÖ, R., 1977. Determination of boron in soils and plants by the azome-thine-H method. Finn. Chem. Lett. 1977. 138140.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • STEIN W. H. & MOORE S., 1951. Amino acid determination methods and techniques. Jounal of Biological Chemistry. 192. 663670.

  • TYURIN, I. V., 1937. Organicseszkie vescsesztva pocsv. Szelhozgiz. Moszkva.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 0 0
Jul 2020 1 2 0
Aug 2020 2 0 0
Sep 2020 2 0 0
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 1 0 0
Dec 2020 0 0 0