View More View Less
  • 1 MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizs-gáltuk a NxCu elemek közötti kölcsönhatásokat 1991-ben kukoricával. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli CaCO3-ot és kb. 20% agyagot tartalmazott.

Az elemzések alapján a terület talaja jó Ca-, Mg-, K-, Mn-, kielégítő Cu-, köze-pes N-, valamint gyenge-közepes P- és Zn-ellátottságú volt. A talajvíz 13–15 m mélyen van, tehát a terület aszályérzékeny. A kísérletet 4N×3Cu = 12 kezelés × 3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel.

A N 0, 100, 200, 300 kg·ha−1, a Cu 0, 50, 100 kg·ha−1 adagokat jelentett Ca-ammóniumnitrát, illetve CuSO4 formájában. Az árpilis, május és a július hónapokat aszály jellemezte.

Főbb eredményeink:

  1. 1. Az 1991. év első fele erősen csapadékhiányos volt, a N-trágyázás termés-csökkenést eredményezett. Igazolhatóan mérséklődött a termő tövek száma. Az 1000-szem tömeg 278 g maradt. A Cu-trágyázással igazolhatóan emelkedett az egy tőre eső szemek száma, illetve a csövenkénti szemtömeg. A szemtermés az NxCu kezelésekben 7,0 és 8,6 t·ha−1 között változott.
  2. 2. A N-túlsúly, azaz az agronómiailag indokoltat jelentősen meghaladó N-adagok hatására a 4–6 leveles korú növény gyökerének N%-a, a virágzáselejei leve-lek N- és Zn-felvétele, valamint az aratáskori szár N-, K- és Ca-koncentrációja nőtt. A Cu-trágyázással a kontrollhoz viszonyítva a fiatal hajtás, a virágzás elejei levél és a szár Cu-tartalma átlagosan 1/3-ával emelkedett. A gyökér Cu-készlete a Cu-adagolással 2,5-szeresére nőtt. A Cu növényen belüli vertikális mozgása azonban gátolt volt.
  3. 3. A 12 t·ha−1 (szem + szár) földfeletti biomasszába kereken 114 kg N, 77 kg K (92 kg K2O), 22 kg P (50 kg P2O5),15 kg Ca, és 18 kg Mg épült be. Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermék fajlagos elemtartalma 15 kg N, 10 kg K (12 kg K2O), 3 kg P (7 kg P2O5), illetve 3 kg körüli CaO és MgO mennyiségnek adódott.

Adataink a tervezett kukoricatermés elemszükségletének számításakor a szakta-nácsadásban használhatók fel.

  • BERGMANN, W., 1992. Nutritional Disorders of Plants. G. Fischer Verlag. Jena, Stuttgart, New York.

  • CSATHÓ P. , LÁSZTITY, B. & NAGY, L., 2002. Zn-hexaminos levéltrágyázás a kukorica P-indukálta Zn-hiány leküzdésére. Gyakorlati Agrofórum. 13. (12) 2021.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • CSATHÓ P. , 2003. Kukorica N-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960–2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Agrokémia és Talajtan. 52. 169184.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • DEBRECZENI B. & DEBRECZENI B.-NÉ (szerk.), 1994. Trágyázási Kutatások 1960–1990. Akadémiai Kiadó. Budapest.

    • Export Citation
  • DEBRECZENI B.-NÉ & NÉMETH T. (szerk.), 2009. Az Országos Műtrágyázási Tartamkí-sérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967–2001). Akadémiai Kiadó. Budapest.

    • Export Citation
  • GYŐRFFY B. & BERZSENYI Z., 1994. Növénytermesztési tényezők hatása a kukorica termésére tartamkísérletben. In: Trágyázási Kísérletek, 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B. & DEBRECZENI K.) 311312. Akadémiai Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • GYŐRI, D. & MÁTZ, G., 1979. Changes in the zinc and triptifan contents of maize grains as a response to increasing rates of phosphorus fertilization. Acta Agron. Hung. 28. 158167.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • GYŐRI, Z. RUZSÁNYI, L., JÁSZBERÉNYI, I. VÁGÓ, J. & LOCH, J., 1996. The Effect of N and P application on the Mn, Cu, and Zn content of the winter wheat. In: Fertilizers and Environment, Development in Plant and Soil Science. (Ed.: RODRIGUEZ-BARRUECO, C.) 66. 499502. Kluwer Academic Public. Dordrecht-Boston-London.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KÁDÁR I. , 2006. Növény-és talajvizsgálatok értelmezése műtrágyázási tartamkísérlet-ben. Növénytermelés. 55. (12) 123137.

    • Export Citation
  • KÁDÁR I. & SHALABY M. H., 1984. A nitrogén- és réztrágyázás közötti kölcsönhatások vizsgálata meszes homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 33. 269274.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KÁDÁR I. & SHALABY M. H., 1985. N és Cu trágyázás hatása a talaj és a növény tápelemtartalmára. Növénytermelés. 34. (2) 119126.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KÁDÁR I. , RADICS L. & BANA K.-NÉ, 2000. Mikroelem-terhelés hatása a kukoricaállo-mányra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 49. 181204.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KÁDÁR I. & TURÁN T., 2002. P-Zn kölcsönhatás mészlepedékes csernozjom talajon kukorica monokultúrában. Agrokémia és Talajtan. 51. (34). 381394.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KÁDÁR I. & CSATHÓ P., 2014. A nitrogén és réz közötti kölcsönhatások vizsgálata őszi búzában. Növénytermelés. 63. (2) 2744.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • LÁSZTITY B. , 1985. A műtrágyázás hatása a tavaszi árpa szárazanyag-felhalmozására, tápelemtartalmára és arányaira. Növénytermelés. 34. 417425.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MÉM NAK , 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Nö-vényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • MÉM NAK , 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Nö-vényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • NAGY, J., 2006. Maize Production. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 0 0
Jul 2020 1 2 0
Aug 2020 1 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 1 1 0
Dec 2020 0 0 0