Napjainkban mind gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy az intenzív agrotechnika és az ilyen körülmények között termesztett fajták genetikai adottságai következtében megváltozik-e a takarmányozási/táplálkozás-élettani minőség. A válasz megadását több tényező is nehezíti, hiszen nehéz évtizedekig archiválni a mintákat és azután egy időpontban ugyanazzal a műszerrel, módszerrel a mérést elvégezni. A szerzőnek, lehetősége volt arra, hogy a rendelkezésére álló, 1974–2006 között atomabszorpciós spektrofotométerrel, majd 1988-tól ICP-OES-sel, később ICP-MS-el mért minták adatait ilyen szempontok szerint is feldolgozza. Ehhez még sikerült néhány mintát elemeztetnie az 1839 és 1950 közötti évekből, a hazánkban fellelhető mintagyűjteményekből. A mért ásványielem-tartalmakat (P, K, Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Cu) a hazai irodalmi adatokkal hasonlította össze.
Az 1974–2006 között kapott nagyszámú adatot összevetve az 1839–1936 közötti eredményekkel megállapította, hogy a Cu, a Zn, a Mn és a Mg esetében figyelhető meg csökkenés. Ez a csökkenés az elemeként változott, hiszen a mangánnál és a réznél több mint 25%-os, míg a cinknél és a magnéziumnál pedig 15%-os. Ezzel szemben a Ca-tartalom mintegy 150 mg·kg-1-mal magasabb, míg a P-tartalom nem változott. A P- és K-tartalomban a korábban BARDÓCZ és PUSZTAI (2013) által kö-zölt nagymértékű csökkenés nem figyelhető meg.
BÁLINT, A. F., KOVÁCS, G., ERDEI, L. & SUTKA, J., 2001. Comparison of the Cu, Zn, Fe, Ca and Mg contents of the grains of wild, ancient and cultivated wheat species. Cereal Research Communications. 29. (3–4) 375–382.
BARDÓCZ ZS . & PUSZTAIÁ ., 2013. Eltérő gazdálkodási rendszerekből származó élelmiszer fogyasztásának következményei. A vegyszeres, nagyüzemi mezőgazdaság. Biokultúra. 24. (1) 31–34.
BEZNÁK A. , 1941. A kukoricás kenyér tápértéke. Orvosi Hetilap. 85. (9) 97–102.
BOCZ E. & GYŐRI Z., 1978. Az öntözés és trágyázás hatásának vizsgálata a különböző növények minőségére. OMFB Tanulmány. Budapest.
BURJÁN Z. & GYŐRI Z., 2013. A termőhelyek hatása a búzaszem és a liszt ásványianyag és fehérjetartalmára. Agrokémia és Talajtan. 62. (2) 387–400.
DUDUK V. , 1973. Takarmánykémia IV. A takarmányok kémiai vizsgálatának módszerei. KATE MGK. Keszthely.
DWORAK L. , 1942. A talajból felvett táplálóanyagok mennyisége a fontosabb gazdasági növényekben. In: KÖZTELEK Zsebnaptár (Ed.: SZILASSY Z. & BUDAI B.) 389. OMGE. Budapest.
FAN, M. S., ZHAO, F. J., FAIRWEATHER-TAIT, S. J., POULTON, P. R., DUNHAM, S. J. & MCGRATH, S. P., 2008. Evidence of decreasing mineral density in wheat grain over the last 160 years. Journal of Trace Elements in Medicine and Biology. 22. (4) 315–24.
GYŐRI Z. , 1999. A termesztési tényezők hatása egyes gabonafélék és maghüvelyesek minőségére. MTA Doktori értekezés. Debrecen.
GYŐRI, Z., RUZSÁNYI, L., JÁSZBERÉNYI, I., VÁGÓ I. & LOCH, J., 1996. The Effect of N and P application on the Mn, Cu, and Zn content of the winter wheat. In: Fertilizers and Environment. Development in Plant and Soil Sciences (Ed.: RODRIGUEZ-BARRUECO, C.) 66. 499–502. Kluwer Academic Publishers. London.
HUSSAIN, A., LARSSON, H., KUKTAITE, R. & JOHANSSON, E., 2010. Mineral composition of organically grown wheat genotypes: Contribution to daily minerals intake. Int. J. Environ. Res. Public. Health. 7. (9) 3442–3456.
KÁDÁR I. 1997. Mikroelemterhelés hatása a búzára 1997-ben. In: A főbb szennyező mikroelemek környezeti hatása. (Ed.: KÁDÁR I.) 359. MTA ATK TAKI. Akaprint. Budapest.
KENT, N. L. 1983. Technology of cereals. Pergamon Press. Oxford.
KIRCHMANN, H., MATTSON, L. & ERIKSSON, J., 2009. Trace element concentration in wheat grain: Results from the Swedish long-term soil fertility experiments and na-tional monitoring program. Eviron. Geochem. Health. 21. (5) 561–571.
KOVÁCS, B., GYŐRI, Z., PROKISCH, J., LOCH, J. & DÁNIEL, P., 1996. A study of plant sample preparation and inductively coupled plasma atomic emission spectrometry parameters. Comm. Soil Sci. Plant Anal. 27. (5–8) 1177–1198.
KRÁMER M. , 1967. A műtrágyák és az istállótrágya hatásának illetve kölcsönhatásának vizsgálata a Martonvásári tartamkísérletekben In: Trágyázási Kísérletek 1955–1964. (Ed.: SARKADI J.) 131–144. Akadémiai Kiadó. Budapest.
KRÁMER M. , 1971. Az NPK műtrágyázás hatása a Bezosztája 1 őszi búza szemtermésére és tápanyagfelvételére tartamkísérletekben. In: Búzatermesztési Kisérletek 1960–1970. (Ed.: SARKADI J.) 179–186. Akadémiai Kiadó. Budapest.
KUTHY S. , 1961. Az őszi búza és az őszi árpa permetező trágyázásának problémái és eddigi eredményei. OMMI évkönyve. 5. 131–154.
LÁNG I. , 1961. Adatok néhány gazdasági növény ásványi táplálkozásáról réteges ho-mokjavítás esetén. Kandidátusi értekezés. MTA. Budapest.
LÁSZTITY B. , 2004. A nem esszenciális elemek forgalma a hazai gabonafélékben. MTA ATK TAKI. Budapest.
LÁSZTITY B. , 2006. Az ásványi tápelemek felhalmozása gabonafélékben. Műegyetemi Kiadó, Budapest.
LELLEY J. & MÁNDY GY., 1963. A búza (Triticum aestivum L.). Akadémiai Kiadó. Budapest.
LOCKHART, H. B. & NESHEIM, R. O., 1978. Nutritional qualities of cereal grains. In: Ceraals ’78 Better Nutrition for Worlds Millions (Ed.: POMERANZ, Y.) 201–221. American Association of Cereal Chemists. St. Paul, MN.
MYERS, S. S., ZANOBETTI, A., KLOOG, I., HUYBERS, P., LEAKEY, A.D.B., BLOOM, A. J., CARLISLE, E., DIETTERICH, L. H., FITZGERALD, G., HASEGAWA, T., HOLBROOK, N. M., NELSON, R. L., OTTMAN, M. J., RABOY, V., SAKAI, H., SARTOR, K. A., SCHWARTZ, J., SENEWEERA, S., TAUSZ, M. & USUI, Y., 2014. Increasing CO2 threatens human nutrition. Nature. 511. 139–142.
PIIRONEN, et al. 2009. cit.: WRIGLY, C. W., 2010. Wheat characteristics and quality requirements. In: Cereal Grains Assessing and Managing Quality. (Ed.: WRIGLY, C. W. & BATEY, I. L.) 59–103. Woodhead Publishing. Oxford, Cambridge, New Delhi.
RODLER I. , 2006. Új tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest.
SARKADI J. , 1960. Kísérletek különféle foszfát műtrágyákkal. Növénytermelés 9. (2) 159–170.
SARKADI J. , 1975. A műtrágyaigény becslésének módszerei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
SÓS J. , 1940. Néptáplálkozási vizsgálat kalóriát adó anyagokra, vitaminokra és ásványi elemekre nézve, IV. Vizsgálatok ásványi anyagcserére nézve. Népegészségügy. 6. 373–386.
SÓS J. & TAKÁCS I., 1949. Búzafajták biológiai értékének vizsgálata. Orvosi Hetilap. 16. 488–490.
SZIRA, F., MONOSTORI, I., GALIBA, G., RAKSZEGI, M. & BÁLINT, A. F., 2014. Micronutrient contents and nutritional values of commercial wheat fluors and fluors of field — grown wheat varieties — A survey in Hungary. Cereal Research Communications. 42. (2) 293–302.
VARJU M. , 1972. Növényi anyagok hamvasztásának néhány módszertani kérdése Agrokémiai és Talajtan 21. (1–2) 139–153.
ZHAO, F. J., SU, Y. H., DUNHAM, S. J., RAKSZEGI, M., BEDO, Z., MCGRATH, S. P. & SHEWRY, P. R., 2009. Variation in mineral micronutrient concentrations in grain of wheat lines of diverse origin. Journal of Cereal Science. 49. (2) 290–295.