View More View Less
  • 1 MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Budapest
  • 2 Régészeti Intézet, Budapest
  • 3 NYME Erdőmérnöki Kar Termőhely-ismerettani Tanszék, Sopron
  • 4 Institute of European Culture, Poznań
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A Kárpát-medence központi területén a középső bronzkorban (ca. 2000/1900–1500/1450 cal BC) virágzó nagy kulturális egységet — az azonos kerámiastílus alapján — Vatya-kultúrának nevezzük. A kultúra ún. erődített, több rétegű tell-településekből, változó méretű és jellegű nyíltszíni telepekből álló településhálózatot hozott létre, mely talajtani és földtani képződmények egyaránt értékes elemei kulturális és természeti örökségünknek. Az összefoglaló néven „földvárnak” is nevezett lelőhelyek talajtani és környezettörténeti jelentősége abban áll, hogy eltemetett talajokat, illetve az emberi megtelepedés eredményeképpen létrejött és módosult antropogén üledékrétegeket rejtenek.

Ezek vizsgálatával olyan talaj- és üledéktani adatokhoz juthatunk, amelyek környezettörténeti, illetve az emberi környezetalakítással kapcsolatos következtetéseknek nyitnak teret.

A Kiskunsági homokhát, a Pesti hordalékkúp-síkság, illetve a Pilis–Alpári homokhát találkozásánál az ócsai Turjánvidék szomszédságában elterülő „Kakucs–Turján mögött” lelőhely — a korábban végzett geofizikai felmérés és régészeti terepbejárás alapján — a Vatya-kultúra egyik jellegzetes települése.

A területen a sekélyföldtani fúrások eszközének segítségével alkalom nyílt arra, hogy feltérképezzük a bronzkori település talajtani, illetve sekélyföldtani viszonyait. Ennek érdekében egy olyan nagyfelbontású és célzott fúrási tervet hoztunk létre, amely amellett, hogy alkalmas a terület részletes és pontos talajtani, üledéktani és rétegtani viszonyainak feltérképezésére, segíti a régészeti lelőhely fejlődéstörténetének, illetve tafonómiájának megértését is.

A nagyfelbontású térképező fúrással, helyszíni és laboratóriumi talajvizsgálatot követően meghatároztuk és leírtuk a lelőhely recens talajtakaróját, amely egy homokon fejlődött csernozjom talaj tulajdonságait mutatta. A lelőhely megközelítőleg 100 méteres átmérőjét az északidéli és a keletnyugati irányokban kialakított, egyenként 10–10 darab felvételi ponttal jellemzett fúrássorozat írja le. Ez alapján világossá vált, hogy a lelőhely egy egykori vízjárta, fluvioeolikus és alluviális üledékek mozaikjából kiemelkedő homokos löszháton helyezkedik el.

Ezen túlmenően, a fedő talajképződmény alatt meghatároztuk az antropogén hatásra fejlődött és módosult talajok, valamint üledékek vertikális és horizontális kiterjedését. Ennek keretében vizsgáltuk a hármas tagolású lelőhely kerítőárkainak betöltését, illetve az épületobjektumok által megjelenített megtelepedési és pusztulási rétegeket.

Az épületobjektumokat átvágó fúrássorozatok során meghatározott antropogén üledékrétegek (kultúrrétegek) az egykori megtelepedés, a helyben lakásból származó antropogén anyagfelhalmozódás, valamint a későbbi, a lelőhelyet lezáró pusztulási rétegek egymáshoz viszonyított helyzetére utal. A pusztulási rétegként megha-tározott K1 réteg magas patics- és faszéntartalmával ellentétben az alatt elhelyezkedő — mindenvalószínűség szerint az eredeti megtelepedési szintet megjelenítő — K2 réteg kevesebb antropogén szemcsét tartalmazott.

A nagyfelbontású térképező fúrással végzett felmérés alapján sikerült megraj-zolni egy homok textúrájú talajtani környezetben elhelyezkedő és ebben fejlődő, majd pusztuló lelőhely rétegtani viszonyait, illetve lehetséges fejlődéstörténetét.

  • BARCZI, A. & J, K., 2009. The role of Kurgans in the palaeopedological and palaeoecological reconstruction of the Hungarian Great Plain. Zeitschrift für Geomorphologie. 53. (1) 131137.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • BARCZI, A., M TÓTH, T., CSANÁDI, A., SÜMEGI, P. & CZINKOTA, I., 2006. Evaluation of the paleosoils and the paleoenvironment of the Csípőhalom kurgan, Hungary. Quaternary International. 156–157. 4959.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • BUZÁS I. , 1988. Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

    • Export Citation
  • DÖVÉNYI Z. (szerk.), 2010. Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest.

    • Export Citation
  • FAITHFULL, N. T., 2002. Methods in agricultural chemical analysis: a practical handbook. CABI Publishing. Wallingford, Oxon, UK.

    • Export Citation
  • FÜLEKY GY. , 1973. Néhány hazai talajtípus összes foszfortartalmának összehasonlító vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 22. (34) 311318.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • FÜLEKY GY. , 1983. Fontosabb hazai talajtípusok foszforállapota. Agrokémia és Talajtan. 32. (12) 730.

  • KOVÁCS G. , 2011. Régészeti talaj-mikromorfológia. Antropogén rétegek talajmikromorfológiai vizsgálata. Matrica Füzetek III. Százhalombatta.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KULCSÁR, G., JAEGER, M., KISS, V., MÁRKUS, G., MÜLLER, J., PETŐ, Á., SERLEGI, G., SZEVERÉNYI, V. & TAYLOR, N., 2014. The beginnings of a new research program — Kakucs Archaeological Expedition — KEX1. Hungarian Archaeology. 2014 Winter. 17.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MAROSI, S. & SOMOGYI, S. (szerk.), 1990. Magyarország kistájainak katasztere. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest.

    • Export Citation
  • MUNSELL SOIL COLOUR CHARTS 1990. Soil Survey Manual — U.S. Dept. Agriculture Handbook18.

  • MURPHY, J. & RILEY, J. P., 1962. A modified single solution method for the determination of phosphate in natural waters. Analytica Chimica Acta. 27. 3136.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • PETŐ Á ., KENÉZ Á. & REMÉNYI L., 2013. Régészeti talajtani kutatások Perkáta, Forrásdűlő bronzkori földváron. Agrokémia és Talajtan. 62. (1) 6180.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • REMÉNYI, L., 2012. The Defensive Settlements of the Vatya Culture and the Central European Bronze Age Exchange System In: Enclosed Space — Open Society. Contact and Exchange in the Context of Bronze Age Defensive Settlements in Central Europe. (Eds.: JAEGER, M., CZEBRESZUK, J. & P. FISCHL, K.) 275286. Stud. z. Archäol. in Ostmitteleuropa. 9.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • REMÉNYI, L., PETŐ, Á. & KENÉZ, Á., 2013. Archaeological and pedological investigations at the fortified Bronze Age settlement of Perkáta–Forrásdűlő. In: Aerial Archaeology and Remote Sensing from the Baltic to the Adriatic. Selected Papers of the Annual Conf. Aerial Archaeology Research Group, 13–15 September 2012, Budapest. (Eds.: CZAJLIK, J. & BÖDÖCS, A.) 5557. L’Harmattan. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SALÁTA, D., KRAUSZ, E., REMÉNYI, L., KENÉZ, Á. & PETŐ, Á., 2014. Combining historical land-use and geoarchaeological evidence to support archaeological site detection. Agrokémia és Talajtan. 63 (1) 99108.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SÁNDOR E. , 2011. A mendei Leányvár talajvédelmi vizsgálata és annak lehetséges kulturális örökségvédelmi vonatkozásai. Szakdolgozat. Szent István Egyetem, Gödöllő.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SZEVERÉNYI, V. , KULCSÁR, G., 2012: Middle Bronze Age Settlement and Society in Central Hungary. In: Enclosed Space — Open Society. Contact and Exchange in the Context of Bronze Age Defensive Settlements in Central Europe. (Eds.: JAEGER, M., CZEBRESZUK, J. & P. FISCHL, K.) 287351. Stud. z. Archäol. in Ostmitteleuropa.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • TIM Módszertan, 1995. Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer 1. kötet: Módszertan. Földművelésügyi Minisztérium, Növényvédelmi és Agrár-környezetgazdálkodási Főosztály. Budapest.

    • Export Citation
  • VARGA, A., 2000. Coring results at Százhalombatta-Földvár. In: SAX — Százhalombatta Archaeological Expedition Annual Report 1. (Eds.: POROSZLAI, I. & VICZE, M.) 7581. Field Season 1998. Százhalombatta.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • VICZE, M., CZAJLIK, Z. & TÍMÁR, L., 2005 Aerial and topographical research of the Benta Valley. In: SAX — Százhalombatta Archaeological Expedition Annual Report 2. (Eds.: POROSZLAI, I. & VICZE, M.) 250254. Field Season 1998. Százhalombatta.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • VYNCKE, K., DEGRYSE, P., VASSILIEVA, E. & WAELKENS, M., 2011. Identifying domestic functional areas. Chemical analysis of floor sediments at the Classical-Hellenistic settlement at Düzen Tepe (SW Turkey). Journal of Archaeological Science. 38. 22742292.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 5 0
Jul 2020 2 1 0
Aug 2020 1 0 0
Sep 2020 1 0 0
Oct 2020 2 0 0
Nov 2020 1 29 14
Dec 2020 0 0 0