Tanulmányunkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egyik jogelődje, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központ (MÉM NAK) által készített genetikus talajtérkép digitális állományát mutatjuk be. Az 1983-ban elkészült MÉM NAK talajtérkép az egyetlen olyan országos (1:200.000 méretarányú) kartográfiai munka, amely a jelenleg érvényes talajosztályozási rendszerünkből mind a 9 talaj főtípust, a 40 talajtípusból 36-ot, és a 86 altípusból 70-et jelenít meg, továbbá információval szolgál 28 különféle talajképző kőzetről és 9 fizikai féleségéről is.
A vektoros térinformatikai állomány első verziója a 2000-es évek végén, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat koordinálásával készült el. A Genetikus talajtérkép javításával jött létre a dolgozatban bemutatott állomány, amelyet kiválasztott területeken a földrajzi tájbeosztás középtájai és az SRTM modell magasság adatai segítségével értékeltünk és az Agrotopográfiai (AGROTOPO) Adatbázis vektoros állományának talajinformációival hasonlítottuk össze. A genetikus talajtérkép az országos talajtérképek evolúciójának fontos állomása. STEFANOVITS és SZŰCS térképét tekinthetjük a jelenkori talajosztályozás szerinti talajtérképezés első kartográfiai összegzésének, az AGROTOPO ezt adat tartalmában és a rajzolat részletességében továbbfejlesztette, majd a MÉM NAK talajtérkép a talajosztályozási egységek ábrázolása tekintetében jelentett előrelépést. A MÉM NAK genetikus talajtérkép alapot nyújthat koncepcionális talajtérképek elkészítéséhez és minden olyan munkához, amelyben a talajosztályozási kategóriákat érintő tematikus részletessége előnyt jelent.
DOMBÓVÁRINÉ FEKETE K. & STEFANOVITS P., 1996. Mivel gazdagította ismereteinket az ország talaj-agyagásvány térképe? 45. 221–228.
DÖVÉNYI Z. (szerk.), 2010. Magyarország kistájainak katesztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest.
EC, 2007. Directive 2007/2/EC of the European Parliment and of the Council of 14 March 2007. Establishing an Infrastructure for Spatial Information in the European Communi-ty (INSPIRE).
GÉCZY G. , 1959. A gyakorlati talajtérképezés. Új rendszerű talajismereti és talajhasznosítási térkép ismertetése és gyakorlati használhatósága. Doktori értekezés. Gödöllői Agrártu-dományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar.
GÉCZY G. , 1960. Újabb mezőgazdasági talajhasznosítási osztályozási rendszer. Agrokémia és Talajtan 9. 405–418.
GÉCZY G. , 1962. Magyarországi talajok osztályozási rendszere és térképezése hasznosítható-ságuk alapján. MTA Agrárgazdálkodási Kutató Intézet 29. sz. kiadványa. Budapest.
GÉCZY G. , 1964. Mutatószám a magyarországi talajok természetes termékenysége alapján történő minősítésre Agrokémia és Talajtan. 13. 325–344.
GÉCZY G. , 1968. Magyarország mezőgazdasági területe. Akadémiai Kiadó. Budapest.
JASSÓ F. et al., 1989. ′88 útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásá-hoz. Agroinform Kiadó. Budapest.
JENEY I. & JASSÓ F. (szerk.), 1983. Magyarország genetikus talajtérképe (méretarány: 1:200.000). Kartográfiai Vállalat. Budapest.
KOCSIS M. , TÓTH G., BERÉNYI ÜVEGES J. & MAKÓ A., 2014b. Az Agrokémiai Irányítási és Információs Rendszer (AIIR) adatbázis talajtani adatainak bemutatása és térbeli repre-zentativitás-vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 63. (2) 223–248.
KREYBIG L. , 1937. A Magyar Királyi Földtani Intézet talajfelvételi vizsgálati és térképezési módszere. Budapest.
LÁNG I. , CSETE L. & HARNOS ZS. (szerk.), 1983. A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
MAROSI S. & SOMOGYI S., 1990. Magyarország kistájainak katasztere II. MTA Földrajztu-dományi Kutatóintézet. Budapest.
MÉM (MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM), 1981. 5/1981 (IV. 2.) MÉM számú rendelet a földértékelési szabályzat kiadásáról. MÉM, Budapest.
MÉM (MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM), 1982. Táblázatok a földértéke-lés végrehajtásához. MÉM, Budapest.
MÉM (MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM), 1983–1988. Magyar Népköz-társaság, Agrotopográfiai térkép 1:100 000. MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal, Budapest. 84. térképlap.
MTA ATK TAKI, 2013. (http://mta-taki.hu/osztalyok/gis-labor/agrotopo)
NÉMETH T. , STEFANOVITS P. & VÁRALLYAY GY., 2005. Talajvédelem. Országos Talajvédel-mi Stratégia tudományos háttere. Kármentesítési tájékoztató. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Budapest.
SISÁK I . & BÁMER B. 2008. Hozzászólás Szabó, Pásztor és Bakacsi „Egy országos, átnézetes, térbeli talajinformációs rendszer kiépítésének igénye, lehetőségei és lépései” című cik-kéhez. Agrokémia és Talajtan. 57. (2) 347–354.
SISÁK I. & BENŐ A., 2012. Az AGROTOPO talaj-adatbázis problémái és egy részletesebb talajtérkép előállításának célja, lehetőségei és lépései. In.: Agrárinformatika 2012 Kon-ferencia: Innovatív információtechnológiák az agrárgazdaságban. Konferencia kiad-vány. (Szerk: HERDON M. & SZILÁGYI R.) 44–51. (http://nodes.agr.unideb.hu/ai2012/dokumentum/ai2012.pdf)
SISÁK I. et al., 2015. Method development to extract spatial association structure from soil polygon maps. Hungarian Geographical Bulletin. 64. (1) 65–78.
STEFANOVITS P. , 1963. Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó. Budapest.
STEFANOVITS P. & SZÜCS L., 1961. Magyarország genetikus talajtérképe. Országos Mező-gazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) kiadványa. Budapest.
STEFANOVITS P. , 1989. Map of clay mineral associations in Hungarian soils. 38. 790–799.
STEFANOVITS P. & DOMBÓVÁRINÉ FEKETE K, 1985. A talajok agyagásvány-társulásának térképe. 34. 317–330.
SZABOLCS I. (szerk.), 1966. A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve. Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI). Budapest.
SZABOLCS I. , 1974: Salt-affected soils in Europe. Martinus Nijhoff, The Hague. The Netherlands.
SZABÓNÉ KELE G. , 1999. A termőhelyi értékszám meghatározásának helyzete és a talajtér-képes módszer országos befejezésének feltételei. In: A talajminőségre épített EU-konform földértékelés elvi alapjai és bevezetésének gyakorlati lehetősége. (Szerk.: STEFANOVITS P. & MICHÉLI E.) 81–99. Agroinform Kiadó. Budapest
TIMÁR G. , TELBISZ T. & SZÉKELY B., 2003. Űrtechnológiai a digitális domborzati modelle-zésben: az SRTM adatbázis. Geodézia és Kartográfia. 55. (12) 11–15.
TÓTH T. , 2002. Szikes talajok tér- és időbeli változatossága. MTA doktori értekezés tézisei, Budapest.
TÓTH G. & MÁTÉ F., 2006. Megjegyzések egy országos, átnézetes, térbeli talajinformációs rendszer kiépítéséhez. Agrokémia és Talajtan. 55. 473–478.
TÓTH T. , Kuti L., Kabos S. & Pásztor L., 2001. Az alföldi szikes talajok elterjedését megha-tározó agrogeológiai tényezők térinformatika elemzése 1:500 000 méretarányban. Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. (http://geography.hu/mfk2001/cikkek/TothKutiKabosPasztor.pdf)
VÁRALLYAY GY. et al., 1979. Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1:100.000 méretarányú térképe I. Agrokémia és Talajtan. 28. 363–384.
VÁRALLYAY GY. et al., 1980. Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1:100.000 méretarányú térképe II. Agrokémia és Talajtan. 29. 35–76.
VÁRALLYAY GY. , 1989. Mapping of hydrophysical properties and moisture regime of soils. Agrokémia és Talajtan 38. 800–817.
VÁRALLYAY GY. , 2012. Talajtérképezés, talajtani adatbázisok. Agrokémia és Talajtan. 61. (Supplementum) 249–263. (http://www.aton.hu/documents/10156/c4e78c6b-a2bf-4441-b367-39e2275d83ce)