A Duna–Tisza közi hátságban az elmúlt évtizedekben jelentős változások zajlottak le a terület hidrológiai viszonyaiban történt változások miatt. A hátság egyik legérzékenyebb természeti képződményei a szikes tavak. Ezek állandóságához nem csupán megfelelő vízellátottság, de megfelelő mennyiségű és minőségű oldható só is szükséges. A hátságban zajló regionális és lokális vízforgalom tér- és időbeli koncepcionális modellje alapján, a Szappanostó példáján számszerűen jellemeztük az elmúlt 31 év folyamán a talajok sótartalom-változását. Ehhez négy, 1983-ban már vizsgált mintapontban a talajvíz szintjét, összetételét és a talajt is elemeztük — lehetőség szerint ugyanolyan módszerrel.
A területen a talajvízszint süllyedt és a felszíni vízborítás jelentősen csökkent, valamint csökkent a talajvíz sótartalma, lúgossága és nátriumtartalma. A talaj felszínközeli rétegeiben csökkent a sótartalom, a pH és a nátriumtartalom.
A CaCO3-tartalom mélységi lefutási görbéi átrendeződtek, ebben a kilúgzás mellett a tómederben és a partján működő ráhordás/lehordás is jelentős szerepet játszhatott.
A tómedret teljesen benőtték a növények, az 1983-ban jellemző sókedvelő, nagy sótartalmat is tűrő növényekhez képest 2014-re a kis talajsótartalmat kedvelő növé-nyek terjedtek el, teljesen beborítva a felszínt. Megnövekedett a talaj humusztartal-ma és kiterjedt a füvek kaszálása.
BAKACSI ZS. , 2001. Kiskunsági alluviális síkság talajtani-domborzati sajátságainak térinformatikai alapú vizsgálata, különös tekintettel a feltételezett talajvízszint-változásokra. Agrokémia és Talajtan. 50. (3–4) 371–382.
BIRÓ, M., RÉVÉSZ, A., MOLNÁR, Zs. & HORVÁTH, F., 2007. Regional habitat pattern of the Danube–Tisza interfluve in Hungary I. The landscape structure and habitat pattern; the fen and alkali vegetation, Acta Botanica Hungarica. 49. (3–4) 267–303.
BIRÓ M. , 2011. Változástérképek használata tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulási tendenciák kimutatására a Kiskunsági-homokhátság területén. Tájökológiai Lapok 9. 357–374.
BIRÓ, M., SZITÁR, K., HORVÁTH, F., BAGI, I. & MOLNÁR, Zs., 2013. Detection of long-term landscape changes and trajectories in a Pannonian sand region: comparing land-cover and habitat-based approaches at two spatial scales. Community Ecology. 14. (2) 219–230.
BOROS E. & BIRÓ Cs., 1999. A Duna–Tisza közi szikes tavak ökológiai állapotváltozá-sai a XVIII–XX. századokban. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9. 81–105.
BUZETZKY Gy. & ZSUFFA I., 1979. A nemzeti park vízrajzi leírása. In: Nemzeti Park a Kiskunságban (Szerk.: TÓTH K.). Natura Kiadó. Budapest.
CSERNI I. & FÜLEKY Gy., 2008. A Duna–Tisza közi homokhátság talajainak vízgazdál-kodása. In: Talajvédelem Különszám. (Szerk.: SIMON L.) 53–62. Talajvédelmi alapítvány. Budapest.
DÖVÉNYI Z. (szerk.), 2010. Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudo-mányi Kutatóintézet. Budapest.
ERDÉLYI M. , 1979. A Magyar Medence hidrodinamikája. VITUKI Közlemények. 18.
FÉNYES, J. & KUTI, L., 1987. Geological history of the ponds in the Kiskunság National Park. In: Holocene Enviroment in Hungary. Contribution of the INQUA Hungarian National Commitee to the XII-th INQUA Congress. (Eds.: PÉCSI, M., & KORDOS, L.) 101–111. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest.
FILEP Gy. & FERENCZ G., 1999. Javaslat a magyarországi talajok szemcseösszetétel szerinti osztályozásának pontosítására. Agrokémia és Talajtan. 48. (3–4) 419–428.
HARMATI I. , 2000. A vízrendezések hatása a Duna-völgy szikes talajaira. Agrokémia és Talajtan. 49. (3–4) 369–382.
HOYK, E., GÁCSI, ZS. & BUZÁS, I., 2007. The connection betweeen afforestation and aridification on the sand ridges between river Danube and Tisza. Cereal Research Communications. 35. (2) 757–760.
HOYK, E., BUZÁS, I. & HÜVELY, A., 2009. Manifestation of environmental stress demonstrated by some landscape forming factors. Cereal Research Communications. 37. (Suppl. 1) 473–476.
ILACO, B. V. (Ed.), 1981. Agricultural Compendium. Elsevier. Amsterdam.
IOST, S., LANDGRAF, D. & MAKESCHIN, F., 2007. Chemical soil properties of reclaimed marsh soil from Zhejiang Province PR China. Geoderma. 142. (3) 245–250.
KERÉK B. , 2003. A talaj-alapkőzet-talajvíz rendszer agrogeológiai és környezetföldtani vizsgálata a Bugaci-mintaterületen. Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar. Debrecen.
KOHÁN B. , 2014. GIS-alapú vizsgálat a Duna–Tisza közi homokhátság szárazodásának témakörében. Doktori (PhD) értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ter-mészettudományi Kar. Budapest.
KOVÁCS, D., TÓTH, T. & MARTH, P., 2006. Study of food chain element transport analogy: salinity/sodicity/alkalinity of Hungarian soils during a decade as shown by the national soil monitoring network. Cereal Research Communications. 34. (1) 231–234.
KOVDA, V. A., VAN DEN BERG, C. & HAGAN, R. M. (Eds.), 1973. Irrigation, drainage and salinity. In: International Source Book. Hutchinson/FAO/UNESCO
KUTI L. , KERÉK B., MÜLLER T. & VATAI J., 2002a. Az Alföld agrogeológiai-környezetföldtani térképei. Földtani Közlöny. 132. (különszám) 299–309.
KUTI L. , VATAI J., MÜLLER. T. & KERÉK B., 2002b. A talajvíztükör mélységeinek vál-tozása a Duna–Tisza közi hátságon. Földtani Közlöny. 132. (különszám) 317–325.
LADÁNYI ZS. , 2010. Tájváltozások értékelése a Duna–Tisza közi homokhátság egy környezet- és klímaérzékeny kistáján, az Illancson. PhD értekezés. Szegedi Tudo-mányegyetem, Szeged.
LADÁNYI ZS. , RAKONCZAI J. & DEÁK J. Á., 2012. A belvízelvezető csatornák és a klí-maváltozás hatása egy dél-Magyarországi szikes élőhelyre In: Kockázat — Konflik-tus — Kihívás: A VI. Magyar Földrajzi Konferencia, a MERIEXWA nyitókonfe-rencia és a Geográfus Doktoranduszok Országos Konferenciájának Tanulmánykötete. (Szerk.: NYÁRI D.) 495–508. SZTE TTK, Természetföldrajzi és Geonformatkai Tanszék. Szeged.
MÁDLNÉ SZŐNYI, J., SIMON, SZ., TÓTH, J. & POGÁCSÁS, GY., 2005. Connection between surface and groundwaters in the case of Kelemen-lake and Kolon-lake. Általános Földtani Szemle. 30. 93–110.
MÁDLNÉ SZŐNYI, J., TÓTH, J. & POGÁCSÁS, GY., 2008. Soil and wetland salinization in the framework of the Danube–Tisza Interfluve hydrogeologic type section. Central European Geology. 51. (3) 203–217.
MARGÓCZI K. , RAKONCZAI J., BARNA Gy. & MAJLÁTH I., 2009. Szikes növénytársu-lások összetételének vizsgálata és talajának hosszú távú vizsgálata a Szabadkígyósi pusztán. Crisicum 5. Körös–Maros Nemzeti Park, Szarvas. 71–83.
MOLNÁR, B. , 1979. Kialakulása és földtani felépítése. In: Nemzeti Park a Kiskunságban. (Szerk.: TÓTH K.) 64–73. Natura Kiadó. Budapest.
MOLNÁR, B. , 1980. Hiperszalin tavi dolomitképződés a Duna–Tisza közén. Földtani Közlöny 110. (1) 45–64.
MOLNÁR, B. , 1994. Víztározók létesítésének vízföldtani adottságai a Duna–Tisza közi hátságon Hidrológiai Közlöny. 74. (6) 341–352.
MOLNÁR,, B. & KUTI, L., 1987. Geological Aspects of Nature Conservation in the Kis-kunság National Park. In: Holocene Enviroment in Hungary. Contribution of the INQUA Hungarian National Commitee to the XII-th INQUA Congress, Budapest. (Eds.: PÉCSI, M. & KORDOS, L.) 87–93. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest.
PÁLFAI I. , 1995. A Duna–Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái és megoldásuk lehetséges útjai. Vízügyi Közlemények. 76. (1–2) 144–164.
RAJKAI K. , MOLNÁR, E. & RÉDLY L-né., 1983. Előtanulmányok a Kiskunsági Nemzeti Park védett területei környezetvédelmi kezelési tervének talajtani megalapozásá-hoz. Agrokémia és Talajtan. 32. (3–4) 449–453.
RAKONCZAI, J., BOZSÓ, G., MARGÓCZI, K., BARNA, GY. & PÁL-MOLNÁR, E., 2008. Modification of salt-affected soils and their vegetation under the influence of climate change at the steppe of Szabadkígyós (Hungary). Cereal Research Communications. 36. (5) 2047–2050.
SZALAI J. , 2004. A hidrológiai közelmúlt sajátosságai a talajvízszintekben, Vízügyi Közlemények. 2004. (1–2) 155–166.
SZALAI J. , 2012. Időjárási szélsőségek hatása a Duna–Tisza köze talajvízjárásának ala-kulására. In: A VI. Magyar Földrajzi Konferencia, a MERIEXWA nyitókonferen-cia és a Geográfus Doktoranduszok Országos Konferenciájának Tanulmánykötete, 2012. (Ed.: NYÁRI K.) Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék. Szeged.
SZABOLCS I. & JASSÓ F. 1961. A szikes talajok genetikus típusai és elterjedésük tör-vényszerűségei a Duna–Tisza közén. Agrokémia és Talajtan. 10. (2) 173–194.
TÓTH, J. , 2009. Gravitational systems of groundwater flow: theory, evaluation, utilization. Cambridge University Press. Cambridge.
TÓTH, T., BALOG, K., SZABÓ, A., PÁSZTOR, L., JOBBAGY, E. G., NOSETTO, M. D. & GRIBOVSZKI, Z., 2014. Influence of lowland forests on subsurface salt accumulation in shallow groundwater areas. AoB Plants. 6. doi: 10.1093/aobpla/plu054.
VAN DEN BERG, G. A. & LOCH, J. P. G., 2000. Decalcification of soils subject to periodic waterlogging. European Journal of Soil Science. 51. (1) 27–33.
VÁRALLYAY, GY. , 1993. Soils in the region between the rivers Danube and Tisza (Hun-gary). In: The flora of the Kiskunság National Park In the Danube–Tisza Mid-Region of Hungary. (Eds.: SZUJKÓ-LACZA, J. & KOVÁTS, D.) 1. 21–42. Budapest.
VÁRALLYAY GY. et al. 1983. A Kiskunsági Nemzeti Park Bócsa–Bugac buckavilága és a Homokpuszta területének termőhelyi viszonyai. Jelentés a KNP részére 1983-ban végzett munkálatokról. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet. Buda-pest.