Search for other papers by Tibor Filep in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by Márk Rékási in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by András Makó in
Current site
Google Scholar
PubMed
A 2010-es Ajkai vörösiszap-katasztrófa hatásainak csökkentésére több tudományos vizsgálat indult, beleértve azokat is, amelyekben különféle adalékanyagokkal próbálták megszüntetni a szennyezett talaj előnytelen, sőt, káros tulajdonságait. Laboratóriumi modellkísérletet állítottunk be annak tesztelésére, hogy a DUDARIT® márkanevű talajjavító anyag, mely a barnaszénből kioldódó huminsavak által éri el jótékony hatását, milyen mértékben optimalizálja a talaj pH-ját, valamint, hogy mennyiben növeli meg a talajok eredeti sav-bázis pufferoló képességét.
Semleges kémhatású, kis CaCO3-tartalmú, homok–homokos vályog fizikai féleségű, közepes humusztartalmú, humuszos öntéstalaj három iszap-szennyezési szintjén (2, 5 és 10 cm-es borítottság) alkalmaztunk 5, 10 és 50 t·ha−1 DUDARIT®-ot, majd mértük a talaj pH-ját és sav-bázis pufferkapacitását. A talaj egyensúlyi pH-ja kis mértékben, tendenciaszerűen, statisztikailag nem igazolt módon csökkent a növekvő DUDARIT® adagokkal mindhárom iszap-szennyezési szinten. Az iszap-kontroll talajok kémhatása (pH (H2O)) 7,14-ről 6,89-re, a maximális, 10 cm iszap-pal szennyezett talajon 9,49-ről 9,33-ra, míg az iszap-kezelések átlagában 8,36-ról 8,14-es értékre csökkent. A talajok sav-bázis pufferoló képessége a DUDARIT®-kezelések hatására nem változott szignifikánsan; bár minden iszap-kezelésben nőtt a talajok pufferoló képessége a DUDARIT® adagokkal, csak a maximális adag (50 t·ha−1) okozott jól észlelhető növekedést.
A DUDARIT® és vele együtt az igen lúgos kémhatást okozó fahamu, illetve a kioldódó huminsavak alapvetően nem változtatták meg a lúgos kémhatású talajminták kémhatásviszonyait. Ennek alapvető oka az, hogy a huminsavak gyenge savkarakterű funkciós csoportjai részben vagy teljes egészében disszociált állapotban vannak ezen a talaj és a DUDARIT® pH-n. Azokon a pH-értékeken ugyanis, amelyek megközelítőleg azonosak vagy nagyobbak, mint a gyenge sav csoport pKa értéke (pKa ≈ pH vagy pKa < pH) nem várható érdemi pH-korrekció. Bár azonnali hatás nem mutatható ki, nem jelenthetjük ki, hogy a DUDARIT®-kezelések nem fogják módosítani a talaj kémhatásviszonyait hosszabb inkubációs periódusban. A szerves anyag mineralizációja (CO2 képződés, nitrifikáció, ammonifikáció, denitrifikáció) olyan lényeges hatású H+ és OH− forrás a talajban, amely mindenképp a kémhatás módosulásának irányába hat. A DUDARIT® alkalmazása tehát nagy valószínűséggel hosszú távon fejt ki kedvező hatásokat a talaj kémhatására és más tulajdonságaira.
-
ANTON, A., RÉKÁSI, M., UZINGER, N., SZÉPLÁBI, G. & ANDRÁS, M., 2012. Modelling the potential effects of the Hungarian red mud disaster on soil properties. Water, Air & Soil Pollution. 223. 5175–5188.
-
BOLAN, N. S., HEDLEY, M. J. & WHITE, R. E., 1991. Processes of soil acidification during nitrogen cycling with emphasis on legume based pastures. Plant and Soil. 134. 53–63.
-
CAMPITELLI, P. A., VELASCO, M. I. & CEPPI, S. B., 2006. Chemical and physicochemical characteristics of humic acids extracted from compost, soil and amended soil. Talanta. 69. 1234–1239.
-
CHRISTENSEN, H. R. & JENSEN, S. T., 1926. On the quantitative determination of the lime requirement of the soil. Trans. Cornm. Int. Soc. Soil Sci. A. 94–115.
-
CHRISTL, I. & KRETZSCHMAR, R., 2001. Relating ion binding by fulvic and humic acids to chemical composition and molecular size. 1. Proton binding. Environ. Sci. Technol. 35. 2505–2511.
-
DUSZÉN BÁNYÁSZATI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KFT., 2012. DUDARIT NPK a XXI. század talajjavítója. Agro Napló. január. 47.
-
FARKAS J. , 2010. Növelt hatóanyag tartalmú humusztrágya kifejlesztése, a készítmény-nyel végzett laboratóriumi és növénytermesztési kísérletek bemutatása. LII. Geor-gikon Napok, 2010. szeptember 30-október 1, Keszthely. Elektronikus kiadvány. ISBN 978-963-9639-39-3.
-
FILEP GY. , 1988. Talajkémia. Akadémia Kiadó. Budapest.
-
GONDAR, R. LOPEZ, R., FIOL, S., ANTELO, J. M. & ARCE, F., 2005. Characterization and acid–base properties of fulvic and humic acids isolated from two horizons of an ombrotrophic peat bog. Geoderma. 126. 367–374.
-
GRUIZ, K., FEIGL, V., KLEBERCZ, O., ANTON, A. & VASZITA, E., 2012. Environmental risk assessment of red mud contaminated land in Hungary. Proceedings CD of Geo-Congress 2012, Oakland, March 25–29. 4156–4165. (http://www.soilutil.hu/en/node/144)
-
GUYONNET, D., GAUCHER, E., GABORIAU, H., PONS, C.H., CLINARD, C., NORROTE, V. & DIDIER, G., 2005. Geosynthetic clay liner interaction with leachate: correlation between permeability, microstructure, and surface chemistry. Journal of Geotechnical and Geoenvironmental Engineering, ASCE. 131. 740–749.
-
HELYAR, K. R. , 1976. Nitrogen cycling and soil acidification. J. Aust. Inst. Agrie. Sci. 42. 217–221.
-
JENSEN, S. T. , 1924. Über die Bestimmung der Pufferwirkung des Bodens. Intern. Mitt. Bodenkunde. 14. 112.
-
MAGDOFF, F. R. & BARTLETT, R. J., 1985. Soil pH Buffering Revisited. Soil Sci. Soc. Am. J. 49. 145–148.
-
MAKÓ A. , ANTON A., CSITÁRI G., RÉKÁSI M., UZINGER N., BARNA GY, SZÉPLÁBI G. & HERNÁDI H., 2014. Vörösiszappal szennyezett talaj fizikai tulajdonságainak vizs-gálata modell oszlopkísérletben. Agrokémia és Talajtan, 63. 203–222.
-
MGSZH, 2009. HUMINIT–DUDARIT talajkondicionáló készítmény forgalomba hoza-tali és felhasználási engedélye. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság. 02.5/182/3/2009.
-
PACE, C. N., GRIMSLEY, G. R. & SCHOLTZ, J. M., 2009. Protein Ionizable Groups: pK Values and Their Contribution to Protein Stability and Solubility. J. Biol. Chem. 284. 13285–13289.
-
PLAZA, C., HERNÁNDEZ, D., FERNÁNDEZ, J. M., & POLO, A., 2006. Long-term effects of amendment with liquid swine manure on proton binding behavior of soil humic substances. Chemosphere. 65. 1321–1329.
-
RÉKÁSI, M & FILEP, T., 2006. Effect of microelement loads on the element fractions of soil and plant uptake. Agrokémia és Talajtan. 55. 213–222.
-
RÉKÁSI, M., FEIGL, V., UZINGER, N., GRUIZ, K., MAKÓ, A., & ANTON, A., 2013. Effects of leaching from alkaline red mud on soil biota: modelling the conditions after the Hungarian red mud disaster. Chemistry and Ecology. 29. 709–723.
-
RITCHIE, G. S. P. & DOLLING, P. J., 1985. The Role of Organic Matter in Soil Acidifica-tion. Australian Journal of Soil Research. 23. 569–576.
-
SPOSITO, G. , 2008. The Chemistry of Soils. Oxford University Press. New York.
-
STEVENSON, E. , 1994. Humus Chemistry, Genesis, Composition, Reactions. Wiley. New York.
-
TOMBÁCZ, E. & RICE, J. A., 1999. Changes of colloidal state in aqueous systems of humic acids. In: Understanding Humic Substances. Advanced Methods, Properties and Applications. (Eds.: GHABBOUR E. & DAVIES A. G.) 69–78. The Royal Society of Chemistry. Cambridge.
-
TOURNASSAT, C., BIZI, M., BRAIBANT, G. & CROUZET, C., 2011. Influence of montmorillonite tactoid size on Na–Ca cation exchange reactions. Journal of Colloid and Interface Science. 364. 443–454.
-
VAN BREEMEN, N., MULDER, J. & DRISCOLL, C. T., 1983. Acidification and alkalinization of soils. Plant and Soil. 75. 283–308.
Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu
Indexing and Abstracting Services:
- CAB Abstracts
- CABELLS Journalytics
- CABI
- EMBiology
- Global Health
- SCOPUS
| 2022 | |
|---|---|
| Web of Science | |
| Total Cites WoS |
not indexed |
| Journal Impact Factor | not indexed |
| Rank by Impact Factor |
not indexed |
| Impact Factor without Journal Self Cites |
not indexed |
| 5 Year Impact Factor |
not indexed |
| Journal Citation Indicator | not indexed |
| Rank by Journal Citation Indicator |
not indexed |
| Scimago | |
| Scimago H-index |
10 |
| Scimago Journal Rank |
0.151 |
| Scimago Quartile Score |
Agronomy and Crop Science (Q4) |
| Scopus | |
| Scopus Cite Score |
0.6 |
| Scopus CIte Score Rank |
Agronomy and Crop Science 335/376 (11th PCTL) Soil Science 134/147 (9th PCTL) |
| Scopus SNIP |
0.263 |
| 2021 | |
|---|---|
| Web of Science | |
| Total Cites WoS |
not indexed |
| Journal Impact Factor | not indexed |
| Rank by Impact Factor |
not indexed |
| Impact Factor without Journal Self Cites |
not indexed |
| 5 Year Impact Factor |
not indexed |
| Journal Citation Indicator | not indexed |
| Rank by Journal Citation Indicator |
not indexed |
| Scimago | |
| Scimago H-index |
10 |
| Scimago Journal Rank |
0,138 |
| Scimago Quartile Score | Agronomy and Crop Science (Q4) Soil Science (Q4) |
| Scopus | |
| Scopus Cite Score |
0,8 |
| Scopus CIte Score Rank |
Agronomy and Crop Science 290/370 (Q4) Soil Science 118/145 (Q4) |
| Scopus SNIP |
0,077 |
| 2020 | |
|---|---|
| Scimago H-index |
9 |
| Scimago Journal Rank |
0,179 |
| Scimago Quartile Score |
Agronomy and Crop Science Q4 Soil Science Q4 |
| Scopus Cite Score |
48/73=0,7 |
| Scopus Cite Score Rank |
Agronomy and Crop Science 278/347 (Q4) Soil Science 108/135 (Q4) |
| Scopus SNIP |
0,18 |
| Scopus Cites |
48 |
| Scopus Documents |
6 |
| Days from submission to acceptance | 130 |
| Days from acceptance to publication | 152 |
| Acceptance Rate |
65% |
| 2019 | |
|---|---|
| Scimago H-index |
9 |
| Scimago Journal Rank |
0,204 |
| Scimago Quartile Score |
Agronomy and Crop Science Q4 Soil Science Q4 |
| Scopus Cite Score |
49/88=0,6 |
| Scopus Cite Score Rank |
Agronomy and Crop Science 276/334 (Q4) Soil Science 104/126 (Q4) |
| Scopus SNIP |
0,423 |
| Scopus Cites |
96 |
| Scopus Documents |
27 |
| Acceptance Rate |
91% |
| Agrokémia és Talajtan | |
|---|---|
| Publication Model | Hybrid |
| Submission Fee | none |
| Article Processing Charge | 900 EUR/article |
| Printed Color Illustrations | 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece |
| Regional discounts on country of the funding agency | World Bank Lower-middle-income economies: 50% World Bank Low-income economies: 100% |
| Further Discounts | Editorial Board / Advisory Board members: 50% Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100% |
| Subscription fee 2023 | Online subsscription: 150 EUR / 198 USD Print + online subscription: 170 EUR / 236 USD |
| Subscription Information | Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content. |
| Purchase per Title | Individual articles are sold on the displayed price. |
| Agrokémia és Talajtan | |
|---|---|
| Language | Hungarian, English |
| Size | B5 |
| Year of Foundation |
1951 |
| Volumes per Year |
1 |
| Issues per Year |
2 |
| Founder | Magyar Tudományos Akadémia  |
| Founder's Address |
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9. |
| Publisher | Akadémiai Kiadó |
| Publisher's Address |
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245. |
| Responsible Publisher |
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó |
| ISSN | 0002-1873 (Print) |
| ISSN | 1588-2713 (Online) |
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Jun 2023 | 0 | 0 | 0 |
| Jul 2023 | 1 | 0 | 1 |
| Aug 2023 | 3 | 0 | 0 |
| Sep 2023 | 4 | 0 | 0 |
| Oct 2023 | 3 | 18 | 0 |
| Nov 2023 | 6 | 21 | 0 |
| Dec 2023 | 2 | 2 | 0 |
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.