A talajosztályozás megújításáról szóló eszmecseréhez azzal kívántam hozzájá-rulni, hogy a legfontosabb összefoglaló munkák alapján elemeztem az osztályozás változásait 1961 és 1999 között.
Megállapítottam, hogy a jellegzetes talajtípusok esetében a talajosztályozás egy-értelműen a diagnosztikus szemlélet irányába fejlődött, amit JASSÓ és munkatársai-nak (1989) útmutatója jelenít meg leginkább. Ez a fejlődés nem volt egyenes vona-lú, nem volt megtorpanásoktól mentes, de a ténye egyértelműen igazolható. Véle-ményem szerint ezeket az eredményeket meg kell őrizni a megújuló talajosztályo-zásban is. Az átmeneti talajtípusok esetében azonban általában kevés támpontot találunk a korábbi osztályozási rendszerekben, ami a terepi munka során útmutatást adna arra vonatkozóan, milyen talajtulajdonság milyen értéke esetén hova soroljuk a talajunkat. Ebben a tekintetben tehát nagyon fontosak és előremutatóak azok a munkák, amelyeket FUCHS és MICHÉLI (2015), MICHÉLI és munkatársai (2015), valamint FARSANG és munkatársai (2015) publikáltak.
Egyetértek a kéziratom egyik bírálójával, hogy a talajosztályozás változásainak szakmai okait részletekbe menően, eredeti vizsgálatokra alapozott publikációkra hivatkozva kell bemutatni. Ez nem volt célja a jelenlegi dolgozatnak, de bízhatunk abban, hogy a vitacikk sorozat ezeket a szempontokat is felszínre hozza.
FARSANG A. , SZOLNOKI, ZS., BARTHA K. & PUSKÁS I., 2015. Javaslat az antropogén talajok osztályozására a hazai megújuló osztályozási rendszer keretei között. Agrokémia és Talajtan. 64. 299–316.
FÖLDVÁRI GY. & DARAB K., 1966. Magyarország genetikus talajtípusainak, altípusai-nak és változatainak szisztematikus jegyzéke. In: A Genetikus Üzemi Talajtérké-pezés Módszerkönyve (Szerk.: SZABOLCS I.). Országos Mezogazdasági Minoség-vizsgáló Intézet. Budapest.
FUCHS M. & MICHÉLI E., 2015. Javaslat a hazai genetikai talajszintek leírására a FAO irányelveknek megfelelo módosítására. Agrokémia és Talajtan. 64. 273–284.
JASSÓ F. , HORVÁTH B., IZSÓ I., KIRÁLY L., PARÁSZKA L. & SZABÓNÉ KELE G., 1989. Útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához. Meliorá-ció-öntözés és talajvédelem. Agroinform. Budapest.
MÁTÉ F. , STEFANOVITS P. & SZABOLCS I., 1989. FAO talajtérkép. In: Magyarország Nemzeti Atlasza. (Szerk.: PÉCS et al.) 80. Kartográfia. Budapest.
MICHÉLI E. , 1999. A FAO-talaj világtérképe és osztályozási rendszere. In: Talajtan. (Szerk.: STEFANOVITS P., FILEP GY. & FÜLEKY GY.) 456–469. Mezogazda Kiadó. Budapest.
MICHÉLI E. , 2002. Új, diagnosztikai szemlélet a talajosztályozásban. Akadémiai Doktori Értekezés. MTA. Budapest.
MICHÉLI E. , FUCHS M., LÁNG V., SZEGI T., DOBOS E., & SZABÓNÉ KELE G., 2015. Javaslat talajosztályozási rendszerünk megújítására: alapelvek, módszerek, alap-egységek. Agrokémia és Talajtan. 64. 285–297.
STEFANOVITS P. , 1961. Magyarázat Magyarország genetikus talajtérképéhez. Országos Mezogazdasági Minoségvizsgáló Intézet. Budapest.
STEFANOVITS P. , 1963. Magyarország Talajai. Akadémiai Kiadó. Budapest.
STEFANOVITS P. , 1981. Talajtan. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.
STEFANOVITS P. & MICHÉLI E., 1990. Talajgenetika, talajosztályozás II. FAO-UNESCO talaj világtérkép (1:5.000.000) osztályozási rendszere. Jegyzet. Gödölloi Agrártu-dományi Egyetem. Gödöllo.
STEFANOVITS P. , FILEP GY. & FÜLEKY GY., 1999. Talajtan. Mezogazda Kiadó. Budapest.
SZODFRIDT I. , 1993. Erdészeti Termohelyismeret-tan. Mezogazda Kiadó. Budapest.
VÁRALLYAY GY. , SZUCS L., MURÁNYI A., RAJKAI K. & ZILAHY P., 1979. Magyarország termohelyi adottságait meghatározó talajtani tényezok 1:100.000 méretarányú térképe I. Agrokémia és Talajtan. 28. 363–384.