1992-ben mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a nitrogén, réz és molibén elemek közötti kölcsönhatásokat tritikáléval. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli karboná-tot és 20% körüli agyagot tartalmazott. A talajelemzések alapján a terület jó Ca-, Mg-, K- és Mn-, kielégítő Cu-, valamint gyenge-közepes P- és Zn-ellátottságú volt. A talajvíz 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A tenyészidő kilenc hónapja alatt azonban 379 mm eső hullott, közepes csapadékellátottságot biztosítva a tritikálénak. A kísérletet 4N x 3Cu = 12 kezelés x 3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N-trágyázás 0, 100, 200, 300 kg·ha-1, a Cu-trágyázás 0, 50 és 100 kg·ha-1 adagokat jelentett Ca-NH4NO3, illetve CuSO4 formájában. A kísérlet ötödik évében a 15 m hosszú parcellákat megfeleztük és 1 m-es úttal elválasztottuk. A kísérlet így sávos split-plot elrendezésűvé vált 72 parcellával (4N x 3Cu x 2Mo = 24 kezelés x 3 ismétlés). A 48 kg·ha-1 molibdént (NH4)6Mo7O24x4H2O formában alkalmaztuk.
A vizsgálat fontosabb eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze.:
Adataink orientálhatják a szaktanácsadást a tervezett tritikále termés elemszük-ségletének számításakor.
BARANYAI F. , FEKETE A. & KOVÁCS I., 1987. A magyarországi talaj tápanyagvizsgála-tok eredményei. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.
BERGMANN, W. , 1992. Nutritional Disorders of Plants. G. Fischer Verlag. Jena, Stutt-gart. New York.
BUZÁS I. et al. (Szerk.), 1979. Mutrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.
CHANEY, R. L. , 1982. Fate of toxic substances in sludge applies to cropland. In: Proc. Int. Symp. “Land Application of Sewage Sludge”. (Ed.: CANALI et al.) 259–324). Tokyo. Japan.
EGNÉR, H., RIEHM, H. & DOMINGO, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K-Lantbr. Högsk. Ann. 26. 199–215.
KÁDÁR I. & KASTORI R., 2006. Mikroelem-terhelés hatása a tritikále termésére és elem-felvételére karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 55. (2) 449–460.
KÁDÁR I. & SZEMES I., 1994. A nyírlugosi tartamkísérlet 30 éve. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest.
KÁDÁR I. , NÉMETH T. & SZEMES I., 1999. Tritikále trágyareakciója a nyírlugosi tartam-kísérletben. Növénytermelés. 48. 647–661.
KJELDAHL, J. , 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschrift für Analytische Chemie. 22. 366–382.
KLOKE, I. et al., 1988. Das Drei-Bereiche-System für die Beurteilung von Böden mit Schadstoffbelastung. VDLUFA Schriftenreihe 28/2. Kongressband 1117–1127. VDLUFA-Verlag. Darmstadt.
LAKANEN, E. & ERVIÖ, R., 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agralia Fennica. 123. 223–232.
LÁSZTITY B. , 1984. Az NPK-mutrágyázás hatása az oszi rozs és a tritikále szemtermés-ének néhány beltartalmi jellemzojére. Agrokémia és Talajtan. 33. 391–402.
LÁSZTITY B. , 1986. Néhány elem koncentrációjának változása az oszi rozsban és tritikáléban a tenyészido folyamán. Agrokéma és Talajtan. 35. 85–94.
LÁSZTITY B. , 1987–1988. A mutrágyázás hatása a tritikále szárazanyag felhalmozására és tápelemtartalmára. Agrokémia és Talajtan. 36–37. 191–208.
LÁSZTITY B. & BICZÓK GY., 1987–1988. A mutrágyázás hatása a tritikále tápelemfelvételének dinamikájára. Agrokémia és Talajtan. 36–37. 177–190.
MÉM NAK 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉMNövényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.
SAUERBECK, D. , 1985. Funktionen, Güte und Belastbarkeit des Bodens aus agriculturchemischer Sicht. Materialien zur Umweltforschung. Kohlhammer Verlag. Stuttgart.
TYURIN, I. V. , 1937. Organicseszkoe vesesesztvo pocsvü. Szel’hozgiz. Moszkva.