A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1970-ben 1 hektáros kísérleti területet hoztak létre, ahol 16 éven keresztül vizsgálták különböző műtrágyakezelések (N, P, K) kukorica monokultúrára gyakorolt hatását. Ezt követően összesen 6 t·ha-1 mennyiségű CaCO3-ot juttattak ki a kísérleti terület felére, majd 1995-ben a terület-re fehér akácot telepítettek. A munka során a nagy mennyiségű, komplex műtrágyá-zás hosszú távú hatását vizsgáltuk 20 éve telepített akácállomány szerkezeti para-métereire. Ehhez 48 mintaparcellát jelöltünk ki (4x12 műtrágya-kezelés) úgy, hogy minden kezeléscsoportból egy-egy ismétlés legyen.
A legfontosabb meghatározott paraméterek a törzsszám, a törzstávolság, a lomb-korona-záródás, a cserjeszint-záródás, a körlapösszeg, az átlagos mellmagassági átmérő, az átlagmagasság és a fatérfogat voltak. Ehhez a mintaterületen található 369 db akác mellmagassági átmérőit és 40 mintafa magasságát mértük meg.
A statisztikai elemzés során kéttényezős varianciaanalízist és korreláció-analízist alkalmaztunk.
Az eredmények alapján minden szerkezeti paraméter esetében szignifikáns kü-lönbség volt, a kezelések tehát hatással voltak az akácos szerkezetének alakulására. A lineáris korrelációvizsgálat eredményei szerint a kijuttatott tápanyagok és a me-szezés hatásai komplex formában jelentkeznek. A kijuttatott foszfor- és kálium csak a lombkorona-záródásra mutatott gyenge korrelációt. A kijuttatott nitrogén ható-anyagra sem lehet korrelációt megállapítani. Ennek oka valószínűleg az, hogy a nagy mennyiséget kapott parcellákon csökkent a légköri nitrogénfixáció. A mesze-zés hatására több helyen adódott szignifikáns különbség, tehát a kijuttatott CaCO3 hatással volt az egyes elemek felvehetőségére, így az állomány szerkezeti paraméte-reire. A meszezés hatása leginkább a növőtér nagyságában és a cserjeszint záródá-sában mutatkozik meg. A csökkent növőtér eredményeképp az egyes szerkezeti paraméterek (átlagos mellmagassági átmérő, átlagmagasságok) értékei csökkentek, ez azonban nem okozta a hektáronkénti fatérfogatok alacsonyabb értékét.
A kijuttatott műtrágyaadagok növelték a faállomány térfogatát, a termőhely mi-nősége ellenére jó-közepes fatermési osztályokat lehet megállapítani. A kis parcel-laméretek és az erdők tápanyagforgalmának sajátosságai miatt az állomány egyes paraméterei a kiegyenlítődés irányába mutatnak.
BALOGH L. , CSOBOTH I., KOVÁCS G. & TÍMÁR G., 2006. Az akác termesztésének termo-helyi lehetoségei és korlátai. Erdészeti Lapok. 141. (7–8) 230–233.
BARTHA D. , SZMORAD F. & TÍMÁR G., 2015. A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) hazai helyzetének elemzése. http://www.okologia.mta.hu/sites/default/files/BARTHA_es_mtsai_Akac_attekintes_2014_vegleges.pdf
GRUNEWALD, H., BRANDT, K. V. B., SCHNEIDER, B. U., BENS, O., KENDZIA G. & HÜTTL L. F., 2007. Agroforestry systems for the production of woody biomass for energy transformation purposes. Ecological Engineering. 29. 319–328.
GYURICZA CS. : Energetikai faültetvény létesítésére alkalmas fajok és fajták (1.). https://www.farmit.hu/sites/default/files/GyuriczaCs_2010szept.pdf (2015. szept.)
JÁRÓ Z. , 1982. Az akác termohelyigénye és termesztése. Az Erdo. 31. (4) 155–157.
KANZLER, M., BÖHM, C. & FREESE, D., 2015. Impact of P fertilisation on the growth performance of black locust (Robinia pseudoacacia L.) in a lignite post-mining area in Germany. Annals of Forest Research. 58. (1) 39–54.
MANTOVANI, D., VESTE, M., BOLDT-BURISCH, K., FRITSCH, S., KONING, L. A. & FREESE, D., 2015. Carbon allocation, nodulation, and biological nitrogen fixation of black locust (Robinia pseudoacacia L.) under soil water limitation. Annals of Forest Research. 58. (2) 1–16.
OCKERT, J. , 2006. Biomasse- und Nährstoffbilanzierung für einen unterschiedlich gedüngten 11jährigen Robinienbestand (Robinia pseudoacacia L.) auf einer ehemaligen landwirtschaftlichen Dauerversuchsfläche bei Gödöllo (Ungarn). Diplomaarbeit. Westungarische Universität. Sopron.
PLASS, W. T. , 1972. Fertilization treatments increase black locust growth on extremly acid surface-mine spoils. Tree Planters’ Notes. 23. (3) 10–12.
RÉDEI K. , 2000. Az ültetési hálózat hatása az akácfiatalosok faállomány-szerkezetére és fatermésére. Erdészeti Lapok. 135. (6) 165–166.
RÉDEI, K., OSVÁTH-BUJTÁS, Z. & VEPERDI, I., 2008. Black locust (Robinia pseudoacacia L.) improvement in Hungary: a Review. Acta Silvatica. 4. 127–132.
RÉDEI K. , CSIHA I., KESERU ZS., KAMANDINÉ VÉGH Á. & RÁSÓ J., 2011. Nyírségi aká-cosok táji fatermési táblája. Erdészettudományi Közlemények. 1. (1) 115–124.
SZOVÁTI K. , FÜLEKY GY. & TOLNER L., 2006. Nitrate accumulation in the soil affected by nitrogen fertilization. Bulletin of the Szent István University. Gödöllo. 2006. 97–104.
TABARI, M. & SALEHI, A., 2009. Long-term impact of municipal sewage irrigation on treated soil and black locust trees in a semi-arid suburban area of Iran. Journal of Environmental Sciences. 21. 1438–1445.
TOLNER L. , VÁGÓ I., SIPOS M., TOLNER I. & FÜLEKY GY., 2010. Energiaerdo hatása a talaj nitráttartalmának mélységi eloszlására.
http://www.mkk.szie.hu/~tolner/2010/Gyongyos/Energia.pdf (2016. január)
VEPERDI G. , 2008. Erdobecsléstan. NyME jegyzet. Sopron.