A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1970-ben 1 hektáros kísérleti területet hoztak létre, ahol 16 éven keresztül vizsgálták különböző műtrágyakezelések (N, P, K) kukorica monokultúrára gyakorolt hatását. Ezt követően összesen 6 t·ha-1 mennyiségű CaCO3-ot juttattak ki a kísérleti terület felére, majd 1995-ben a terület-re fehér akácot telepítettek. A munka során a nagy mennyiségű, komplex műtrágyá-zás hosszú távú hatását vizsgáltuk 20 éve telepített akácállomány szerkezeti para-métereire. Ehhez 48 mintaparcellát jelöltünk ki (4x12 műtrágya-kezelés) úgy, hogy minden kezeléscsoportból egy-egy ismétlés legyen.
A legfontosabb meghatározott paraméterek a törzsszám, a törzstávolság, a lomb-korona-záródás, a cserjeszint-záródás, a körlapösszeg, az átlagos mellmagassági átmérő, az átlagmagasság és a fatérfogat voltak. Ehhez a mintaterületen található 369 db akác mellmagassági átmérőit és 40 mintafa magasságát mértük meg.
A statisztikai elemzés során kéttényezős varianciaanalízist és korreláció-analízist alkalmaztunk.
Az eredmények alapján minden szerkezeti paraméter esetében szignifikáns kü-lönbség volt, a kezelések tehát hatással voltak az akácos szerkezetének alakulására. A lineáris korrelációvizsgálat eredményei szerint a kijuttatott tápanyagok és a me-szezés hatásai komplex formában jelentkeznek. A kijuttatott foszfor- és kálium csak a lombkorona-záródásra mutatott gyenge korrelációt. A kijuttatott nitrogén ható-anyagra sem lehet korrelációt megállapítani. Ennek oka valószínűleg az, hogy a nagy mennyiséget kapott parcellákon csökkent a légköri nitrogénfixáció. A mesze-zés hatására több helyen adódott szignifikáns különbség, tehát a kijuttatott CaCO3 hatással volt az egyes elemek felvehetőségére, így az állomány szerkezeti paraméte-reire. A meszezés hatása leginkább a növőtér nagyságában és a cserjeszint záródá-sában mutatkozik meg. A csökkent növőtér eredményeképp az egyes szerkezeti paraméterek (átlagos mellmagassági átmérő, átlagmagasságok) értékei csökkentek, ez azonban nem okozta a hektáronkénti fatérfogatok alacsonyabb értékét.
A kijuttatott műtrágyaadagok növelték a faállomány térfogatát, a termőhely mi-nősége ellenére jó-közepes fatermési osztályokat lehet megállapítani. A kis parcel-laméretek és az erdők tápanyagforgalmának sajátosságai miatt az állomány egyes paraméterei a kiegyenlítődés irányába mutatnak.
ProCite
RefWorks
Reference Manager
BibTeX
Zotero
EndNote
-
BALOGH L. , CSOBOTH I., KOVÁCS G. & TÍMÁR G., 2006. Az akác termesztésének termo-helyi lehetoségei és korlátai. Erdészeti Lapok. 141. (7–8) 230–233.
-
BARTHA D. , SZMORAD F. & TÍMÁR G., 2015. A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) hazai helyzetének elemzése. http://www.okologia.mta.hu/sites/default/files/BARTHA_es_mtsai_Akac_attekintes_2014_vegleges.pdf
-
GRUNEWALD, H., BRANDT, K. V. B., SCHNEIDER, B. U., BENS, O., KENDZIA G. & HÜTTL L. F., 2007. Agroforestry systems for the production of woody biomass for energy transformation purposes. Ecological Engineering. 29. 319–328.
-
GYURICZA CS. : Energetikai faültetvény létesítésére alkalmas fajok és fajták (1.). https://www.farmit.hu/sites/default/files/GyuriczaCs_2010szept.pdf (2015. szept.)
-
JÁRÓ Z. , 1982. Az akác termohelyigénye és termesztése. Az Erdo. 31. (4) 155–157.
-
KANZLER, M., BÖHM, C. & FREESE, D., 2015. Impact of P fertilisation on the growth performance of black locust (Robinia pseudoacacia L.) in a lignite post-mining area in Germany. Annals of Forest Research. 58. (1) 39–54.
-
MANTOVANI, D., VESTE, M., BOLDT-BURISCH, K., FRITSCH, S., KONING, L. A. & FREESE, D., 2015. Carbon allocation, nodulation, and biological nitrogen fixation of black locust (Robinia pseudoacacia L.) under soil water limitation. Annals of Forest Research. 58. (2) 1–16.
-
OCKERT, J., 2006. Biomasse- und Nährstoffbilanzierung für einen unterschiedlich gedüngten 11jährigen Robinienbestand (Robinia pseudoacacia L.) auf einer ehemaligen landwirtschaftlichen Dauerversuchsfläche bei Gödöllo (Ungarn). Diplomaarbeit. Westungarische Universität. Sopron.
-
PLASS, W. T., 1972. Fertilization treatments increase black locust growth on extremly acid surface-mine spoils. Tree Planters’ Notes. 23. (3) 10–12.
-
RÉDEI K. , 2000. Az ültetési hálózat hatása az akácfiatalosok faállomány-szerkezetére és fatermésére. Erdészeti Lapok. 135. (6) 165–166.
-
RÉDEI, K., OSVÁTH-BUJTÁS, Z. & VEPERDI, I., 2008. Black locust (Robinia pseudoacacia L.) improvement in Hungary: a Review. Acta Silvatica. 4. 127–132.
-
RÉDEI K. , CSIHA I., KESERU ZS., KAMANDINÉ VÉGH Á. & RÁSÓ J., 2011. Nyírségi aká-cosok táji fatermési táblája. Erdészettudományi Közlemények. 1. (1) 115–124.
-
SZOVÁTI K. , FÜLEKY GY. & TOLNER L., 2006. Nitrate accumulation in the soil affected by nitrogen fertilization. Bulletin of the Szent István University. Gödöllo. 2006. 97–104.
-
TABARI, M. & SALEHI, A., 2009. Long-term impact of municipal sewage irrigation on treated soil and black locust trees in a semi-arid suburban area of Iran. Journal of Environmental Sciences. 21. 1438–1445.
-
TOLNER L. , VÁGÓ I., SIPOS M., TOLNER I. & FÜLEKY GY., 2010. Energiaerdo hatása a talaj nitráttartalmának mélységi eloszlására.
-
http://www.mkk.szie.hu/~tolner/2010/Gyongyos/Energia.pdf (2016. január)
-
VEPERDI G. , 2008. Erdobecsléstan. NyME jegyzet. Sopron.
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Nov 2020 | 3 | 5 | 1 |
| Dec 2020 | 3 | 2 | 4 |
| Jan 2021 | 2 | 0 | 0 |
| Feb 2021 | 0 | 1 | 2 |
| Mar 2021 | 0 | 0 | 0 |
| Apr 2021 | 1 | 0 | 0 |
| May 2021 | 0 | 0 | 0 |
Copyright Akadémiai Kiadó
AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Powered by PubFactory