A kunhalmok az eurázsiai sztyeppe öv síkvidéki tájának emberalkotta formakincsei. A halmok építésekor az azt létrehozó ember eltemette és ezáltal konzerválta a korabeli táj egyik legfontosabb “olvasókönyvét”, a járószint talajtakaróját. Az egykori tudatos emberi cselekvés — azaz különböző céllal létesített halmok megépítésének — kiemelten fontos mellékterméke, hogy a halmok alatti terület korabeli talajtakarója izolálódott a környezeti hatásoktól és ezáltal megőrződött.
Tanulmányunkban a Szolnok-Túri-síkon található Bán-halmon végzett geomorfológiai, botanikai, talaj- és rétegtani eredményeket foglaljuk össze, illetve egészítjük ki az eltemetett paleotalaj mintáin végzett fitolitelemzés eredményeivel. A növényi opálszemcsék ellenálló képessége — egyéb mikro- és makroszkopikus, szervesanyagú növényi eredetű maradvánnyal szemben — lehetőséget ad a fitolitelemzés módszerének széleskörű paleoökológiai alkalmazására. A növényi szövetből történő feltáródásukat követően még hosszú ideig extrém körülmények között is fennmaradnak a befoglaló közegükben: megőrzik a képződési körülményeikre jellemző formájukat, anatómiai származásukra vonatkozó tulajdonságukat, textúrájukat. Ezzel megteremtik a lehetőségét, hogy a fitolitkutatás a paleoökológia és paleotalajtan tudományában, mint önálló kutatási irányzat szerepet kapjon. A növényi opálszemcsék a talajok fejlődéstörténetének hírmondói is egyben, így a megfelelő peremfeltételek teljesülése esetén egy-egy talajszelvény képződését is jellemezhetjük a módszer felhasználásával.
A Bán-halom rétegtani vizsgálatát a halmon végzett sekélyföldtani fúrás által szolgáltatott fúrómagok morfológiai, illetve alapvető laboratóriumi vizsgálatai alapján lehet felvázolni. Eszerint a halom palástját adó recens talajképződmény alatt legalább négy, morfológiailag jól elkülönülő kultúrréteg helyezkedik el, amely alatt 470 cm-es relatív mélységben található az építés előtti járószint, azaz az eltemetett paleotalaj felszíne.
Az eltemetett talaj Ap- és részben Bp-szintjéből, valamint a paleotalaj és — kronológiai értelemben — az első kultúrréteg (K1) határrétegéből 10 cm-es mintázási intervallummal gyűjtött talajminták fitolitelemzése szerint a Bán-halom építése előtti környezetet erős felszínbolygatás érthette. Ellentétben a temetkezési dombokon (kurgánokon) végzett — hasonló metodikájú — vizsgálatokkal, jelen esetben feltételezzük a halom alatti terület korábbi használatba vételét, a megtelepedést. Ennek egyik legfontosabb bizonyítéka a gabonák egykori jelenlétére utaló fitolit morfotípusok megjelenése a mintákban. Mindemellett az eltemetett paleotalaj morfotípus spektruma azt támasztja alá, hogy a halom építési pontjának környezetében a természetes vegetációt a környező homokbuckák sztyeppei, félszáraz vegetációja uralta, amelyben fás szárú fajok egykori megjelenése, illetve dominanciája nem rekonstruálható.
Alexandrovskiy, A.L., Golyeva, A.A., Gunova, V.S., 1997. Reconstruction of paleolandscape conditions of early Scythian soils in Stavropol' refion. Eurasian Soil Science 30. 533–542.
Baklanov, Sz. , 2011. A Bán-halom eltemetett talajának fitolitvizsgálati eredményei. Publikálatlan Szakdolgozat, Szent István Egyetem, Mezogazdaság és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, Gödöllo. 56.
Ball, T.B., Gardner, J.S., Brotherson, J.D., 1996. Identifying phytoliths produced by the inflorescence bracts of three species of wheat (Triticum monococcum L., T. dicoccon Schrank., and T. aestivum L.) using computerassisted image and statistical analyses. Journal of Archaeological Science 23. 619–632.
Ball, T.B., Gardner, J.S., Anderson, N., 1999. Identifying inflorescence phytoliths from selected species of wheat (Triticum monococcum, T. dicoccon, T. dicoccoides, and T. aestivum) and barley (Hordeum vulgare and H. spontaneum) (Gramineae). American Journal of Botany 86 (11). 1615–1623.
Barczi, A., Tóth, T.M., Csanádi, A., Sümegi, P., Czinkotai, I. 2006a. Reconstruction of the paleo-environment and soil evolution of the Csípohalom kurgan, Hungary. Quaternary International. 156–157. 49–59.
Barczi, A , Joó, K., Peto, Á., Bucsi, T. 2006b. Survey of the buried palaeosol under Lyukas–mound. Eurasian Soil Science. 39 (1). 133–140.
Barczi, A., Golyeva, A.A., Peto, Á. 2009a. Palaeoenvironmental reconstruction of Hungarian kurgans on the basis of the examination of palaeosoils and phytolith analysis. Quaternary International 193. 49–60.
Barczi A. , Tóth Cs., Tóth A., Peto Á. 2009b. A Bán-halom komplex tájökológiai és paleotalajtani felmérése. Tájökológiai Lapok 7 (1). 191–208.
Barczi, A., Joó, K., 2009. The role of Kurgans in the palaeopedological and palaeoecological reconstruction of the Hungarian Great Plain. Zeitschrift für Geomorphologie. 53 (1). 131–137.
Bede Á. , Csathó A.I., Czukor P., Sümegi P. 2014. A hortobágyi Ecse-halom geomorfológiai, tájtörténeti, botanikai, szedimentológiai és mikromorfológiai vizsgálatának elozetes eredményei. In: Környezetföldtani és környezettörténeti kutatások a dunai Alföldön (Szerk.: SÜMEGI, P.) GeoLitera, SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, Szeged. 29–41.
Bobrova, E. & Bobrov, A., 1997. Phytoliths in soils: Species composition, distribution along a soil profile, and value as environmental indicators. In: Monografías del Centro de Ciencias Medioambientales, CSCI (4). The Stateofthe-art of Phytholits in Soils and Plants. (Eds.: Pinilla, A., Juan-Tresseras, J. & Machado, M. J.) 5–13. Madrid.
Borsy Z. , 1989. Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidoszaki fejlodéstörténete. Földrajzi Értesíto 38. 211–224.
Dövényi Z. (szerk.), 2010. Magyarország kistájainak katasztere. Budapest. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 876. p.
Golyeva, A. A. , 1997. Content and distrubution of phytoliths in the main types of soils in Eastern Europe. In: Monografías del Centro de Ciencias Medioambientales, CSCI (4). The State-of-the-art of Phytholits in Soils and Plants. (Eds.: Pinilla, A., Juan-Tresseras, J. & Machado, M. J.) 15–22. Madrid.
Golyeva, A. A. , 2001. Biomorphic analysis as a part of soil morphological investigations. Catena. 43. 217–230.
Golyeva, A. A. , 2007. Various pytolith types as bearers of different kinds of ecological information. In: Madella, M., Zurro, D. (Eds.), Plants, People and Places, Recent Studies in Phytolith Analysis. Oxbow Books, Oakville, pp. 196–201.
Golyeva, A. A. & Khokhlova, O. S., 2003. Biomorphic indicators of humaninduced transformation of soils under early nomad burial mounds in southern Russia. Revistas Mexicana de Ciencias Geológics. 20. (3) 283–288.
Füleky, Gy. , Kovács, G., Vicze, M., 2015. Investigation of a Bronze Age tell using soil analysis data. Agrokémia és Talajtan 64 (2). 421–435.
Hart, D.M. & Humphreys, G.S. 1997: The mobility of phytoliths in soils; pedological considerations. In: Monografías del Centro de Ciencias Medioambientales, CSCI (4). The State-ofthe-art of Phytholits in Soils and Plants. (Eds.: Pinilla, A., Juan-Tresseras, J. & Machado, M.J.) 93–100. Madrid.
Király G. , Molnár Zs., Bölöni J. & Vojtkó A., 2008. Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót.
Kovács G. 2006. A talajban eloforduló régészeti anyagok mikromorfológiai vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 55 (2). 499–514.
Madella, M., Alexandre, A., Ball, T., 2005. International code for phytolith nomenclature 1.0. Annals of Botany 96. 253–260.
Marosi S. & Somogyi S. (szerk.), 1990. Magyarország kistájainak katasztere. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest.
Miller Rosen, A. , 1992. Preliminary identification of silica skeletons from near eastern archaeological sites: an anatomical approach. In: Rapp, G., Mulholland, S.C. (Eds.), Phytolith Systematics. Emerging Issues. New York, 129–147
Pearsall, D. M. , 2000. Paleoethnobotany. A Handbook of Procedures. Academic Press. London
Peto Á. , 2011. Hazai talajszelvények fitolit morfotípus-diverzitása. Agrokémia és Talajtan 60 (1). 45–64.
Peto, Á. , 2013. Studying modern soil profiles of different landscape zones in Hungary: An attempt to establish a soil-phytolith identification key. Quaternary International 287. 149–161.
Peto Á. & Barczi A., 2010a. A Magyarországon eloforduló meghatározó jelentoségu és gyakori talajtípusok fitolit profiljának katasztere I–II. Módszertani megfontolások, illetve a vizsgált váz-és kozethatású talajok eredményei. Tájökológiai Lapok 8 (1). 157–206.
Peto Á. & Barczi A., 2010b. A Magyarországon eloforduló meghatározó jelentoségu és gyakori talajtípusok fitolit profiljának katasztere III. A vizsgált barna erdotalajok eredményei. Tájökológiai Lapok 8 (3). 457–495.
Peto Á. & Barczi A., 2011. A Magyarországon eloforduló meghatározó jelentoségu és gyakori talajtípusok fitolit profiljának katasztere IV. A vizsgált csernozjom és szikes talajok eredményei. Tájökológiai Lapok 9 (1). 147–190.
Peto Á. & Bucsi T, 2008. Kiegészíto adatok a Csípo-halom paleoökológiai elemzéséhez. Tájökológiai Lapok 6 (1–2). 197–208.
Peto, Á. & Cummings L.S., 2011. Palaeovegetational reconstruction of the Hajdúnánás–Tedej–Lyukas-halom based on combined micropalaeobotanical analysis. In: Peto Á. & Barczi A. (Eds.) Kurgan Studies: An environmental and archaeological multiproxy study of burial mounds in the Eurasian steppe zone. BAR International Series 2238, pp. 315–325.
Peto Á. , Kenéz Á. & Reményi L., 2013 Régészeti talajtani kutatások Perkáta, Forrásdulo bronzkori földváron. Agrokémia és Talajtan. 62 (1). 61–80.
Peto Á. , Serlegi G., Krausz E., Jaeger, M., Kulcsár G. 2015. Régészeti talajtani megfigyelések "Kakucs–Turján mögött" bronzkori lelohelyen I. Agrokémia és Talajtan 64 (1). 219–237.
Piperno, D. R. , 2006. Phytoliths: A Comprehensive Guide for Archaeologists and Paleoecologists. AltaMira Press, Lanham.
Retallack, G. J. , 2001. Soils of the past. An introduction to paleopedology. Blackwell Science. Oxford, UK.
Sümegi P. , Gulyás S., Persaits G., Szelepcsényi Z. et al. 2012. Az erdossztyepp hosszú távú fejlodése az Alföld-ön paleoökológiai adatok alapján. Sokarcú klímaváltozás (Szerk.: Rakonczai, J.; Ladányi, Zs. & Pál-Molnár, E.). GeoLiterra, Szeged, 7–24.
Somogyi S. 1967. Osföldrajzi és morfológiai kérdések az Alföldrol. Földrajzi Értesíto 16: 319–337.
Szendrei G. 2012. Talajásványtan, mikromorfológia. Agrokémia és Talajtan. 61 (Supp). 93–120.
Tóth, Cs. A. , Pethe, M., Hatházi, Á., 2014. The application of earth science-based analyses on a twin-kurgan in Northern Hungary. Carpathian Journal of Earth and Environmental Science 9 (1). 11–20.
Várallyay, Gy. , 2002. A talaj multifunkcionalitásának szerepe a jövo fenntartható mezogazdaságában. „A növénytermelés szerepe a jövo multifunkcionális mezogazdaságában. Ötven éves az Acta Agronomica Hungarica. Jubileumi tudományos ülés, 2002. XI. 19. Martonvásár, 13–25.