View More View Less
  • 1 MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Budapest
  • 2 MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest
  • 3 NYME Erdőmérnöki Kar, Sopron
  • 4 Adam Mickiewicz University, Poznań
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A középső bronzkori (ca. 2000/1900—1500/1450 cal BC) Vatya-kultúra erődített, több rétegű tell-településekből, változó méretű és jellegű nyíltszíni telepekből álló településhálózatainak talajtani és földtani képződményei egyaránt értékes elemei kulturális és természeti örökségünknek. Az ún. „földvár“ talajtani és környezettörténeti jelentősége abban áll, hogy eltemetett talajokat, illetve az emberi megtelepedés eredményeképpen létrejött és módosult antropogén üledékrétegeket rejtenek. Ezek vizsgálata környezettörténeti, illetve az emberi környezetalakítással kapcsolatos következtetéseknek nyitnak teret.

Kakucs—Turján mögött“ lelőhely a Kiskunsági-homokhát, a Pesti hordalékkúp-síkság, illetve a Pilis—Alpári-homokhát találkozásánál fekszik, közvetlenül az ócsai Turjánvidék szomszédságában. A térképező talajtani fúrás eszközének alkalmazásával lehetőségünk nyílt arra, hogy feltérképezzük a bronzkori település talajtani, illetve sekélyföldtani viszonyait. Ennek érdekében egy olyan nagyfelbontású és célzott fúrási tervet dolgoztunk ki, amely amellett, hogy alkalmas a terület részletes és pontos talajtani, üledéktani és rétegtani viszonyainak feltérképezésére, segíti a régészeti lelőhely fejlődéstörténetének, illetve tafonómiájának megértését is.

A nagyfelbontású térképező fúrással, helyszíni talajvizsgálati módszerekkel, valamint alapvető laboratóriumi mérések elvégzésével meghatároztuk és leírtuk a lelőhelynek a fedő talajképződmény alatti antropogén hatásra kifejlődött és módosult talajainak, valamint üledékeinek vertikális és horizontális kiterjedését. Ennek keretében vizsgáltuk a hármas tagolású lelőhely kerítőárkainak betöltését. Eredményeink arra utalnak, hogy a közel 4–4,5 méteres mélységű egykori árkok a korabeli felszíni talajtakaróra jellemző nagyobb humusz és szerves anyag tartalmú rétegekkel töltődtek fel. Emellett, olyan — a fokozatos betöltődés morfológiai jegyeiként meghatározott — (mikro)rétegeket is sikerült felismerni a bolygatatlan fúrómagokban, amelyek a vízzel időszakosan feltöltődött árkokban rakódhattak le.

A nagyfelbontású térképező fúrással végzett felmérés alapján sikerült megrajzolni egy homok textúrájú talajtani környezetben elhelyezkedő és ebben fejlődő, majd pusztuló lelőhely rétegtani viszonyait, illetve lehetséges fejlődéstörténetét.

  • Barczi, A., Joó, K., 2009. The role of Kurgans in the palaeopedological and palaeoecological reconstruction of the Hungarian Great Plain. Zeitschrift für Geomorphologie. 53 (1): 131137.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Barczi, A., Nagy, V., 2016. Kurgans: Markers of the Holocene climate change (s). Review of Faculty of Engineering. 10 (1): 4752.

  • Buzás, I., 1988. Talaj-és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. Mezogazdasági Kiadó, Budapest, 242.

  • Dövényi, Z. (szerk.), 2010. Magyarország kistájainak katasztere. Budapest. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 876. p.

  • Faithfull, N.T., 2002. Methods in agricultural chemical analysis: a practical handbook. CABI Publishing, Wallingford, Oxon, UK, 206.

  • Füleky, GY. , 1973. Néhány hazai talajtípus összes foszfor-tartalmának összehasonlító vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 22. (3-4). 4311.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Füleky, GY. , 1983. Fontosabb hazai talajtípusok foszforállapota. Agrokémia és Talajtan. 32. (1-2). 27.

  • Kovács, G., 2011. Régészeti talaj-mikromorfológia. Antropogén rétegek talajmikromorfológiai vizsgálata. Matrica Füzetek III., Százhalombatta.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kulcsár, G., Jaeger, M., Kiss, V., Márkus, G., Müller, J., Peto, Á., Serlegi, G., Szeverényi, V., Taylor, N., 2014. The beginnings of a new research program –Kakucs Archaeological Expedition –KEX1. Hungarian Archaeology. 2014 Winter. 17.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Marosi, S. & Somogyi, S. (szerk.), 1990. Magyarország kistájainak katasztere. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MSZ-08-0206/2-78., 1978: A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok (pH érték, szódában kifejezett fenoftalein lúgosság, vízben oldható összes só, hidrolitos (y1 érték) és kicserélodési aciditás (y2 érték). Magyar Szabványügyi Hivatal, Budapest MSZH-Nyomda, 12.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MSZ 1398:1998., 1988: Talajszelvény kijelölése, feltárása és leírása talajtérkép készítéséhez. Magyar Szabvány-ügyi Testület, Budapest, 13.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MSZ-21470/51-83., 1983: Környezetvédelmi talajvizsgálatok. A talaj kötöttségének meghatározása. Magyar Szabványügyi Hivatal, Budapest MSZH-Nyomda, 3.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MUNSELL SOIL COLOUR CHARTS 1990. Soil Survey Manual –U.S. Dept. Agriculture Handbook –18.

  • Murphy, J. & Riley, J.P., 1962. A modified single solution method for the determination of phosphate in natural waters. Analytica Chimica Acta. 27. 3136.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Peto, Á. , Kenéz, Á. & Reményi, L., 2013. Régészeti talajtani kutatások Perkáta, Forrás-dulo bronzkori földváron. Agrokémia és Talajtan. 62 (1). 6180.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Peto, Á. et al., 2015a. Bronzkori erodített települések régészeti talajtani vizsgálata. Kakucs Archaeological Expedition -KEX2. Magyar Régészet. 2015 (3). 114. (Online; megtekintve: 2016. február 20.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Peto, Á. et al., 2015b. Régészeti talajtani megfigyelések "Kakucs–Turján mögött" bronzkori lelohelyen I. Agrokémia és Talajtan. 64 (1). 219237.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Reményi, L., 2012. The Defensive Settlements of the Vatya Culture and the Central European Bronze Age Exchange System In: Jaeger, M., Czebreszuk, J. & P. Fischl, (Eds.) Enclosed Space -Open Society. Contact and Exchange in the Context of Bronze Age Defensive Settlements in Central Europe. (Stud. z. Archäol. in Ostmitteleuropa, 9), 275286.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Reményi, L., Peto, Á. & Kenéz, Á., 2013. Archaeological and pedological investigations at the fortified Bronze Age settlement of Perkáta–Forrás-dulo. In: Aerial Archaeology and Remote Sensing from the Baltic to the Adriatic. Selected Papers of the Annual Conf. Aerial Archaeology Research Group, 13–15 September 2012, Budapest. (Eds.: Czajlik, J. & Bödöcs, A.) 5557, Plate 8–9. L’Harmattan. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Saláta, D., Krausz, E., Reményi, L., Kenéz, Á., Peto, Á., 2014. Combining historical land-use and geoarchaeological evidence to support archaeological site detection. Agrokémia és Talajtan. 63 (1). 99108.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sándor, E., 2011. A mendei Leányvár talajvédelmi vizsgálata és annak lehetséges kulturális örökségvédelmi vonatkozásai. Szakdolgozat, Szent István Egyetem, Mezogazdaság-és Környezettudományi Kar, Környezet-és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, Gödöllo, 70.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szeverényi, V., Kulcsár, G., 2012: Middle Bronze Age Settlement and Society in Central Hungary. In: Jaeger, M., Czebreszuk, J. & P. Fischl, (Eds.) Enclosed Space -Open Society. Contact and Exchange in the Context of Bronze Age Defensive Settlements in Central Europe. (Stud. z. Archäol. in Ostmitteleuropa, 9), 287351

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • TIM Módszertan, 1995. Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer 1. kötet: Módszertan. Földmuvelésügyi Minisztérium, Növényvédelmi és Agrár–környezetgazdálkodási Foosztály. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Varga, A., 2000. Coring results at Százhalombatta -Földvár. In: Poroszlai I.Vicze M. (eds.): SAX –Százhalombatta Archaeological Expedition Annual Report 1. Field Season 1998. Százhalombatta. 7581.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vicze, M., Czajlik, Z. & Tímár, L., 2005 Aerial and topographical research of the Benta Valley. In: Poroszlai, I. & Vicze, M. (Eds.) SAX –Százhalombatta Archaeological Expedition Annual Report 2 –Field Season 2000-2003. Százhalombatta, 251 –254.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2020 0 30 14
Dec 2020 3 0 0
Jan 2021 3 0 0
Feb 2021 6 2 4
Mar 2021 1 0 0
Apr 2021 1 0 0
May 2021 0 0 0