Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a N, Cu és Mo elemek közötti kölcsönhatásokat 1994-ben zab növénnyel. Termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli CaCO3-ot és 20% körüli agyagot tartalmazott. Talajelemzések alapján a terület jó Ca, Mg, K, Mn, kielégítő Cu, valamint gyenge-közepes P és Zn ellátottságú volt. A talajvíz 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A kísérletet 4N × 3Cu = 12 kezelés × 3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N 0, 100, 200, 300 kg·ha−1, a Cu 0, 50, 100 kg/ha adagokat jelentett Ca-ammóniumnitrát, illetve CuSO4 formájában. A kísérlet 5. évében a 15 m hosszú parcellákat megfeleztük és 1 m-es úttal elválasztottuk. A kísérlet sávos split-plot elrendezésűvé vált 4N×3Cu×2Mo = 24 kezelés × 3 ismétlés = 72 parcellával. A 48 kg·ha−1 Mo-t (NH4)6Mo7O24×4H2O formában alkalmaztuk. Főbb eredmények:
— Az aszályos évben mindössze 137 mm eső esett a zab 140 napos tenyészideje alatt. A N-trágyázásra a kontrollon mért 3,8 t·ha−1 szemtermés 2,1 t·ha−1-ra zuhant. A Cu és a Mo kezelések a terméstömeget nem befolyásolták, hasonlóan a korábbi évekhez.
— A N-bőséggel emelkedett a N, Ca, K, P, S, Mg, Ni koncentrációja a bokrosodáskori hajtásban, aratáskori szalmában és szemben egyaránt, míg a Na és Ba mennyisége visszaesett aratás idején.
— A Cu beépülését mind a Cu, mind a N kínálata serkentette. A fiatal hajtás Cu-tartalma a pozitív NxCu kölcsönhatás nyomán megháromszorozódott. A Ntrágyázás kifejezettebben növelte a Cu-tartalmat, mint a Cu-trágya.
— A két évvel korábban adott 48 kg·ha−1 Mo-adag nyomán a zab vegetatív részeinek Mo-koncentrációja két nagyságrenddel dúsult és a magban is többszörösére nőtt. A termés állati fogyasztásra alkalmatlanná vált.
— Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés fajlagos elemtartalma 30 kg N, 36 kg K2O, 11–13 kg P2O5, 11–14 kg CaO, 4–6 kg MgO mennyiségnek adódott. A N túltrágyázás okozta depresszió (kis termések) miatt az elemtartalom megnőtt (betöményedett) a növényi szövetekben. Az extrém nagy CaO és MgO fajlagos értékek létrejöttéhez a meszes, Ca és Mg elemekben gazdag termőhely is hozzájárulhatott.
Antal J. 2000. Növénytermesztok zsebkönyve. Falugazdász Könyvek. Mezogazd. Kiadó. Budapest.
Baranyai F. , Fekete A. & Kovács I. 1987. A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.
Bergmann, W. 1992. Nutritional Disorders of Plants. G. Fischer Verlag. Jena, Stuttgart, New York.
Buzás I. et al. (Szerk:1979): Mutrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.
Cserháti S. 1901. Általános és különleges növénytermelés. II. Magyar-Óvár. Czéh Sándor-féle Könyvnyomda.
Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W.R. 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K-Lantbr. Högsk. Ann. 26:199–215.
Grábner E. 1948. Szántóföldi növénytermesztés. Pátria Rt. Budapest.
ISO 11261. 1995. Soil Quality Determination of total nitrogen. Modifid Kjeldahl method.
Jakuskin, I.V. 1947. Rasztenievodsztvo. Szel’hozgiz. Moszkva.
Jolánkai M. 2005. 8. Fejezet. Zab. 277-283. In: A növénytermesztés alapjai. Szerk.: ANTAL J. Gabonafélék. Mezogazda Kiadó. Budapest.
Kádár I. 1995. A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyezodése kémiai elemekkel Magyarországon. KTM -MTA TAKI. Budapest.
Kádár I. 2016. A NxCuxMo kezelések hatása a tiritikálera. Agrokémia és Talajtan. Megjelenés alatt.
Kádár I. & Csathó P. 2013. A N-Cu kölcsönhatások szabadföldi tavaszi árpa kísérletben. Agrokémia és Talajtan. 62 (2): 345–358.
Kádár I. & Lásztity B. 1997a. A zab szárazanyagfelhasználásának és tápelemtartalmának változása a tenyészido folyamán. Növénytermelés. 46 (3): 267–274.
Kádár I. & Lásztity B. 1997b. A zab tápelemfelvétele a tenyészido folyamán. Növénytermelés. 46 (5): 529–538.
Katalümov, M.V. (1960): Szpravocsnik po Mineral’nüm Udobrenijam. Gosz. Izd. Sz/h Literaturü. Moszkva.
Kjeldahl, J. (1891): Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22:366–382.
Lakanen, E., Erviö, R. 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123:223–232.
Láng G. 1976. Szántóföldi növénytermesztés. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.
Mengel K. 1976. A növény táplálkozása és anyagcseréje. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.
Mém Nak. 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.
Mitrofanov, A. Sz. & Mitrofanova, K.Sz. 1970. A zab. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.
Muraközi T. (Szerk.: 1958). Mezogazdasági Lexikon. L-Z. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.
Primost, E. 1965. Hafer (Avena sativa L.). In: Handbuch der Pflanzenernährung und Düngung. Springer Verlag. Wien.
Prjanisnyikov, D. N. 1931. Csasztnoe Zemledelie. Rasztenija Polevoj Kulturü. Szel’hozgiz. Moszkva-Leningrád.
Schmidt, D. R. 1961. Dry matter and nitrogen content of oat harvested at various stages. Agron. J. 53: 8–10.
Radics L. (Szerk.: 2003). Szántóföldi növénytermesztés. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest.
Tyurin, I.V. 1937. Organicseszkoe vesesesztvo pocsvü. Szel’hozgiz. Moszkva