View More View Less
  • 1 MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a N, Cu és Mo elemek közötti kölcsönhatásokat 1994-ben zab növénnyel. Termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli CaCO3-ot és 20% körüli agyagot tartalmazott. Talajelemzések alapján a terület jó Ca, Mg, K, Mn, kielégítő Cu, valamint gyenge-közepes P és Zn ellátottságú volt. A talajvíz 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A kísérletet 4N × 3Cu = 12 kezelés × 3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N 0, 100, 200, 300 kg·ha−1, a Cu 0, 50, 100 kg/ha adagokat jelentett Ca-ammóniumnitrát, illetve CuSO4 formájában. A kísérlet 5. évében a 15 m hosszú parcellákat megfeleztük és 1 m-es úttal elválasztottuk. A kísérlet sávos split-plot elrendezésűvé vált 4N×3Cu×2Mo = 24 kezelés × 3 ismétlés = 72 parcellával. A 48 kg·ha−1 Mo-t (NH4)6Mo7O24×4H2O formában alkalmaztuk. Főbb eredmények:

— Az aszályos évben mindössze 137 mm eső esett a zab 140 napos tenyészideje alatt. A N-trágyázásra a kontrollon mért 3,8 t·ha−1 szemtermés 2,1 t·ha1-ra zuhant. A Cu és a Mo kezelések a terméstömeget nem befolyásolták, hasonlóan a korábbi évekhez.

— A N-bőséggel emelkedett a N, Ca, K, P, S, Mg, Ni koncentrációja a bokrosodáskori hajtásban, aratáskori szalmában és szemben egyaránt, míg a Na és Ba mennyisége visszaesett aratás idején.

— A Cu beépülését mind a Cu, mind a N kínálata serkentette. A fiatal hajtás Cu-tartalma a pozitív NxCu kölcsönhatás nyomán megháromszorozódott. A Ntrágyázás kifejezettebben növelte a Cu-tartalmat, mint a Cu-trágya.

— A két évvel korábban adott 48 kg·ha−1 Mo-adag nyomán a zab vegetatív részeinek Mo-koncentrációja két nagyságrenddel dúsult és a magban is többszörösére nőtt. A termés állati fogyasztásra alkalmatlanná vált.

— Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés fajlagos elemtartalma 30 kg N, 36 kg K2O, 11–13 kg P2O5, 11–14 kg CaO, 4–6 kg MgO mennyiségnek adódott. A N túltrágyázás okozta depresszió (kis termések) miatt az elemtartalom megnőtt (betöményedett) a növényi szövetekben. Az extrém nagy CaO és MgO fajlagos értékek létrejöttéhez a meszes, Ca és Mg elemekben gazdag termőhely is hozzájárulhatott.

  • Antal J. 2000. Növénytermesztok zsebkönyve. Falugazdász Könyvek. Mezogazd. Kiadó. Budapest.

  • Baranyai F. , Fekete A. & Kovács I. 1987. A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.

  • Bergmann, W. 1992. Nutritional Disorders of Plants. G. Fischer Verlag. Jena, Stuttgart, New York.

  • Buzás I. et al. (Szerk:1979): Mutrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Cserháti S. 1901. Általános és különleges növénytermelés. II. Magyar-Óvár. Czéh Sándor-féle Könyvnyomda.

  • Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W.R. 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K-Lantbr. Högsk. Ann. 26:199215.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Grábner E. 1948. Szántóföldi növénytermesztés. Pátria Rt. Budapest.

  • ISO 11261. 1995. Soil Quality Determination of total nitrogen. Modifid Kjeldahl method.

  • Jakuskin, I.V. 1947. Rasztenievodsztvo. Szel’hozgiz. Moszkva.

  • Jolánkai M. 2005. 8. Fejezet. Zab. 277-283. In: A növénytermesztés alapjai. Szerk.: ANTAL J. Gabonafélék. Mezogazda Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kádár I. 1995. A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyezodése kémiai elemekkel Magyarországon. KTM -MTA TAKI. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kádár I. 2016. A NxCuxMo kezelések hatása a tiritikálera. Agrokémia és Talajtan. Megjelenés alatt.

  • Kádár I. & Csathó P. 2013. A N-Cu kölcsönhatások szabadföldi tavaszi árpa kísérletben. Agrokémia és Talajtan. 62 (2): 345358.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kádár I. & Lásztity B. 1997a. A zab szárazanyagfelhasználásának és tápelemtartalmának változása a tenyészido folyamán. Növénytermelés. 46 (3): 267274.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kádár I. & Lásztity B. 1997b. A zab tápelemfelvétele a tenyészido folyamán. Növénytermelés. 46 (5): 529538.

  • Katalümov, M.V. (1960): Szpravocsnik po Mineral’nüm Udobrenijam. Gosz. Izd. Sz/h Literaturü. Moszkva.

  • Kjeldahl, J. (1891): Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22:366382.

  • Lakanen, E., Erviö, R. 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123:223232.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Láng G. 1976. Szántóföldi növénytermesztés. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.

  • Mengel K. 1976. A növény táplálkozása és anyagcseréje. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.

  • Mém Nak. 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • Mitrofanov, A. Sz. & Mitrofanova, K.Sz. 1970. A zab. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.

  • Muraközi T. (Szerk.: 1958). Mezogazdasági Lexikon. L-Z. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.

  • Primost, E. 1965. Hafer (Avena sativa L.). In: Handbuch der Pflanzenernährung und Düngung. Springer Verlag. Wien.

  • Prjanisnyikov, D. N. 1931. Csasztnoe Zemledelie. Rasztenija Polevoj Kulturü. Szel’hozgiz. Moszkva-Leningrád.

  • Schmidt, D. R. 1961. Dry matter and nitrogen content of oat harvested at various stages. Agron. J. 53: 810.

  • Radics L. (Szerk.: 2003). Szántóföldi növénytermesztés. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest.

  • Tyurin, I.V. 1937. Organicseszkoe vesesesztvo pocsvü. Szel’hozgiz. Moszkva

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 2 0 0
Nov 2020 1 3 0
Dec 2020 0 0 0
Jan 2021 1 0 0
Feb 2021 0 1 2
Mar 2021 0 0 0