Kísérleti munkánk célja volt, hogy műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáljuk a N-, P- és K-ellátottság hatását a lóbab szárazanyag-felhalmozására és tápelemfelvételére. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4-4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. A tápelem-felvételi vizsgálatokra 15 kezelést választottunk ki. Jelen dolgozatban a 2001. évi kísérlet eredményei szerepelnek, melyek alábbiakban foglalhatók össze:
A lóbab tenyészidejének első felében a 60. napig, a virágzás-hüvelyképződés kezdetéig a szárazanyag-felhalmozás mérsékelt ütemű, az összes biomassza tömegnek 26%-a halmozódik fel. Az intenzív szárazanyag beépülés a hüvely és magképződés időszakára esik, és a tenyészidő 90. napján a levél + szár tömege eléri maximumát (2,25 t ha−1), és a hüvely + mag tömege (2,64 t ha−1) az összes szárazanyag-termésből 54%-ban részesedik. A teljes érés fázisában, a tenyészidő 115. napján a maximális földfeletti szárazanyag-tömegből (5,72 t ha−1) a mag 54%- ban (3,07 t ha−1), a levél + szár 30%-ban (1,69 t ha−1) és a hüvely 16%-ban (0,96 t ha−1) részesedik.
A tenyészidő 35. napján, a lóbab 5-6 leveles fejlettségében a legnagyobb a leveles szár makro elem koncentrációja, ami a teljes érésig fokozatosan csökken. A hüvelytermésben a N-, P-, K- és Mg-koncentráció ugyancsak hígulást mutat, míg a Na és Ca esetében koncentráció növekedés tapasztalható. A növényi részek között N-ben és P-ban a mag a leggazdagabb. A magba több K épül be, mint a leveles szárba, míg Mg-ból kevesebb. A leveles szár Cu- és Fe-tartalma a teljes érésben a legnagyobb, míg a Zn- és Mn-koncentráció a tenyészidő alatt fokozatosan csökken. A Cu és a Zn elsősorban a magban koncentrálódik, míg a Mn és a Fe a leveles szárban.
A lóbab összes N- és P-felvételének maximumát a tenyészidő végén, a teljes érésben éri el. A növénybe épült összes K, Na, Ca és Mg mennyisége a hüvelytelítődés-magképződés időszakában tetőzik, majd a teljes érésig csökken. A lóbab által felvett összes makro elemből a magban halmozódik fel a N 83%-a, a P 82%-a, a K 45%-a, a Na 8 %-a, a Ca 10 %-a és a Mg 48%-a. A leveles szárban pedig a N 7%-a, a P 12%-a, a K 21%-a, a Na 66%-a, a Ca 82%-a és a Mg 33%-a.
A teljes érésben végzett tápelem-felvételi vizsgálatok alapján a lóbab fajlagos elemfelvétele 1 tonna magterméshez a hozzátartozó mellékterméssel együtt a következő: N 61,8 kg, P 9,6 kg (P2O5 22,0 kg), K 22,0 kg (K2O 26,4 kg), Na 5,1 kg (Na2O 6,9 kg), Ca 5,8 kg (CaO 8,1 kg); Mg 3,4 kg (MgO 5,7 kg) ; Cu 15 g, Zn 75 g, Mn 50 és Fe 374 g.
Antal J. 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Bailey, L. D., Grant, C. A. 1989. Comparative yield chemical composition of soybean and fababean on chernozemic soils on the Canadien Prairies. Communication in Soil Science and Plant Analysis. 20. 11–12. 1145–1161.
Bishop, R. P., Smelrzer, G. G., Maceachern, C. R. 1976. Effect of nitrogen, phosphorus and potassium on yields, protein contents and nutrient levels in soybeans, field peas and fababeans. Communication in Soil Science and Plant Analysis. 7. 4. 387–404.
Bódis L. 1983. Az abrakhüvelyesek termesztése. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Buzás I. et al. (Szerk.). 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest. I-II. rész.
Daur, I., Sepetoglu, H., Marvat, K. B., Geverek, M. N. 2010. Nutrient removal, performance of growth and yield of faba bean (Vicia faba L.). Pakistan Journal of Botany. 42. 5. 3477–3484.
Dekhuijzen, H. M., Verkerke, D. R. 1984. Uptake, distribution and redistribution of 15Nitrogen by Vicia faba under field conditions. Filed Crops Research. 8. 93–104.
FAOSTAT 2015. http://faostat3.fao.org
Herdina, J. A., Silsbury, J. H. 1990. Growth, nitrogen accumulation and partitioning, and N2 fixation in faba bean (Vicia faba cv. Fiord) and pea (Pisum sativum cv. Early Dun). Field Crops Research. 24. 173–188.
Izsáki Z. 2010. A N-műtrágyázás hatása a csernozjom réti talaj nitrogénmérlegére a NO3-N mélységi eloszlására 1990–2007 között. Agrokémia és Talajtan, 59. 2: 233–248.
Izsáki Z. 2015. A szarvasi műtrágyázási tartamkísérletek eredményei. I.1990–2010. Kukorica, cukorrépa, zab, olajlen és silócirok tápanyagellátása. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft. Budapest.
Izsáki Z. 2016. A talaj N-, P- és K-ellátottságának hatása a lóbab (Vicia faba L.) termésére csernozjom réti talajon I. – Terméshozam, fehérjetartalom és fehérjetermés. Növénytermelés. 65. 4. 31–50.
KSH 2015. https://www.ksh.hu (STADAT)
Kurnik E. 1970. Étkezési és abraktakarmány hüvelyesek termesztése. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Mengel, K. 1976. A növények táplálkozása és anyagcseréje. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest
Patócs I. et al. (Szerk.). 1987. Új műtrágyázási irányelvek. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.
Pocsai K. 2005. Lóbab. [In: Antal J. (szerk.) Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, hüvelyesek, olaj- és ipari növények, takarmánynövények.]. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 168–174
Redshaw, E. S., Gaudiel, R. 1982. Growth stage changes in the elemental composition, protein, fiber, and in vitro digestibility of fababean plants. Communication in Soil Science and Plant Analysis. 13. 645–665.
Sváb J. 1981. Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Weber, E., Bleiholder, H. 1990. Erlauterungen zu den BBCH-Dezimal-Codes für die Entwicklungsstadien von Mais, Raps, Faba-Bohne, Sonnenblume und Erbse. Gesunde Pflanzen. 42. 308–321.