View More View Less
  • 1 Agrártudományi és Vidékfejlesztési Intézet, Szarvas
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Kísérleti munkánk célja volt, hogy műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáljuk a N-, P- és K-ellátottság hatását a lóbab szárazanyag-felhalmozására és tápelemfelvételére. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4-4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. A tápelem-felvételi vizsgálatokra 15 kezelést választottunk ki. Jelen dolgozatban a 2001. évi kísérlet eredményei szerepelnek, melyek alábbiakban foglalhatók össze:

A lóbab tenyészidejének első felében a 60. napig, a virágzás-hüvelyképződés kezdetéig a szárazanyag-felhalmozás mérsékelt ütemű, az összes biomassza tömegnek 26%-a halmozódik fel. Az intenzív szárazanyag beépülés a hüvely és magképződés időszakára esik, és a tenyészidő 90. napján a levél + szár tömege eléri maximumát (2,25 t ha−1), és a hüvely + mag tömege (2,64 t ha−1) az összes szárazanyag-termésből 54%-ban részesedik. A teljes érés fázisában, a tenyészidő 115. napján a maximális földfeletti szárazanyag-tömegből (5,72 t ha−1) a mag 54%- ban (3,07 t ha−1), a levél + szár 30%-ban (1,69 t ha−1) és a hüvely 16%-ban (0,96 t ha−1) részesedik.

A tenyészidő 35. napján, a lóbab 5-6 leveles fejlettségében a legnagyobb a leveles szár makro elem koncentrációja, ami a teljes érésig fokozatosan csökken. A hüvelytermésben a N-, P-, K- és Mg-koncentráció ugyancsak hígulást mutat, míg a Na és Ca esetében koncentráció növekedés tapasztalható. A növényi részek között N-ben és P-ban a mag a leggazdagabb. A magba több K épül be, mint a leveles szárba, míg Mg-ból kevesebb. A leveles szár Cu- és Fe-tartalma a teljes érésben a legnagyobb, míg a Zn- és Mn-koncentráció a tenyészidő alatt fokozatosan csökken. A Cu és a Zn elsősorban a magban koncentrálódik, míg a Mn és a Fe a leveles szárban.

A lóbab összes N- és P-felvételének maximumát a tenyészidő végén, a teljes érésben éri el. A növénybe épült összes K, Na, Ca és Mg mennyisége a hüvelytelítődés-magképződés időszakában tetőzik, majd a teljes érésig csökken. A lóbab által felvett összes makro elemből a magban halmozódik fel a N 83%-a, a P 82%-a, a K 45%-a, a Na 8 %-a, a Ca 10 %-a és a Mg 48%-a. A leveles szárban pedig a N 7%-a, a P 12%-a, a K 21%-a, a Na 66%-a, a Ca 82%-a és a Mg 33%-a.

A teljes érésben végzett tápelem-felvételi vizsgálatok alapján a lóbab fajlagos elemfelvétele 1 tonna magterméshez a hozzátartozó mellékterméssel együtt a következő: N 61,8 kg, P 9,6 kg (P2O5 22,0 kg), K 22,0 kg (K2O 26,4 kg), Na 5,1 kg (Na2O 6,9 kg), Ca 5,8 kg (CaO 8,1 kg); Mg 3,4 kg (MgO 5,7 kg) ; Cu 15 g, Zn 75 g, Mn 50 és Fe 374 g.

  • Antal J. 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Bailey, L. D., Grant, C. A. 1989. Comparative yield chemical composition of soybean and fababean on chernozemic soils on the Canadien Prairies. Communication in Soil Science and Plant Analysis. 20. 1112. 1145–1161.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bishop, R. P., Smelrzer, G. G., Maceachern, C. R. 1976. Effect of nitrogen, phosphorus and potassium on yields, protein contents and nutrient levels in soybeans, field peas and fababeans. Communication in Soil Science and Plant Analysis. 7. 4. 387404.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bódis L. 1983. Az abrakhüvelyesek termesztése. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Buzás I. et al. (Szerk.). 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest. I-II. rész.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Daur, I., Sepetoglu, H., Marvat, K. B., Geverek, M. N. 2010. Nutrient removal, performance of growth and yield of faba bean (Vicia faba L.). Pakistan Journal of Botany. 42. 5. 34773484.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dekhuijzen, H. M., Verkerke, D. R. 1984. Uptake, distribution and redistribution of 15Nitrogen by Vicia faba under field conditions. Filed Crops Research. 8. 93104.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • FAOSTAT 2015. http://faostat3.fao.org

  • Herdina, J. A., Silsbury, J. H. 1990. Growth, nitrogen accumulation and partitioning, and N2 fixation in faba bean (Vicia faba cv. Fiord) and pea (Pisum sativum cv. Early Dun). Field Crops Research. 24. 173188.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Izsáki Z. 2010. A N-műtrágyázás hatása a csernozjom réti talaj nitrogénmérlegére a NO3-N mélységi eloszlására 1990–2007 között. Agrokémia és Talajtan, 59. 2: 233248.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Izsáki Z. 2015. A szarvasi műtrágyázási tartamkísérletek eredményei. I.1990–2010. Kukorica, cukorrépa, zab, olajlen és silócirok tápanyagellátása. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Izsáki Z. 2016. A talaj N-, P- és K-ellátottságának hatása a lóbab (Vicia faba L.) termésére csernozjom réti talajon I. – Terméshozam, fehérjetartalom és fehérjetermés. Növénytermelés. 65. 4. 3150.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KSH 2015. https://www.ksh.hu (STADAT)

  • Kurnik E. 1970. Étkezési és abraktakarmány hüvelyesek termesztése. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Mengel, K. 1976. A növények táplálkozása és anyagcseréje. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest

  • Patócs I. et al. (Szerk.). 1987. Új műtrágyázási irányelvek. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • Pocsai K. 2005. Lóbab. [In: Antal J. (szerk.) Növénytermesztéstan 2. Gyökér- és gumós növények, hüvelyesek, olaj- és ipari növények, takarmánynövények.]. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 168174

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Redshaw, E. S., Gaudiel, R. 1982. Growth stage changes in the elemental composition, protein, fiber, and in vitro digestibility of fababean plants. Communication in Soil Science and Plant Analysis. 13. 645665.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sváb J. 1981. Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Weber, E., Bleiholder, H. 1990. Erlauterungen zu den BBCH-Dezimal-Codes für die Entwicklungsstadien von Mais, Raps, Faba-Bohne, Sonnenblume und Erbse. Gesunde Pflanzen. 42. 308321.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 20 20 3
Full Text Views 17 3 0
PDF Downloads 12 5 0