A nagy területeken elterjedt gyomfajok erős alkalmazkodó képességgel rendelkeznek, így - különösen a kukorica korai fejlődési időszakában - a tápanyagokért és vízért folyó versenyben intenzív növekedésükkel a kultúrnövény fölé kerekedhetnek. A gyomflóra diverzitásának és gyomnövény-gyomnövény kapcsolatrendszernek a tápanyag-ellátottsággal összefüggésben történő vizsgálata kukorica állományban segítséget nyújthat a gyombiomassza produkció, a gyomflóra dominancia viszonyainak és a versengés várható hatásainak meghatározásában.
Kutatómunkánkat az MTA ATK TAKI nagyhörcsöki kísérleti telepén, mészlepedékes csernozjom talajon 2003-ban beállított trágyázási tartamkísérletben végeztük 2014-ben, öt kezelésben (kontroll, PK, NK, NP, NPK), hat ismétlésben a kukorica korai fejlődési szakaszaiban (BBCH 12-14 és BBCH 16-18). Öt és hét héttel a vetést követően vizsgáltuk a gyomflóra faji összetételét, a gyomnövények egyedsűrűségét, dominancia viszonyait, továbbá mértük a gyomok földfeletti biomassza tömegét.
A mintaterületeken összesen 22 gyomfaj fordult elő. A gyomflóra diverzitásában a tápanyagkezelések szerint szignifikáns eltérések mutatkoztak. A kontroll (Ø), PK és NK kezelésekben az Ambrosia artemisiifolia L. és a Sorghum halepense (L.) Pers., az NP és NPK kezelésekben a Chenopodium album L., Chenopodium hybridum L. és Datura stramonium L. voltak a domináns fajok.
Az egyes gyomfajok egyedszáma és száraz biomassza tömege szignifikánsan változott a kezelések hatására. Az összes gyom egyedsűrűség az első mintavételkor 71 db·m−2 (NK) és 126 db·m−2 (NPK) között volt. Két hét alatt átlagosan 14%-kal nőtt meg: 80 (NK) és 142 db·m−2 (NPK) között volt az egy négyzetméterre eső egyedek száma. A kezelések egyedsűrűség szerinti sorrendje nem módosult, mindkét vizsgálati időpontban a következőképpen alakult: NK<NP<PK<Ø<NPK.
A gyomok összes száraz biomassza tömege mindkét vizsgált időpontban az NK kezelésben volt a legkisebb (5 és 40 g·m−2), a PK kezelésben pedig a legnagyobb (21 és 125 g·m−2). A száraz biomasszatömeg szerint az NK, NP és kontroll kezelések között nem volt szignifikáns különbség, valamint a PK és NPK kezelés között sem. A két időpont átlaga alapján a kezelések sorrendje a következő volt: NK<Ø<NP<NPK<PK. Az egyes tápanyag kezelések hatását a gyomflóra egyedsűrűségében és biomassza tömegében is kimutattuk.
Korai fenológiai fázisban a gyomok növekedését, ill. biomassza képzését az eltérő tápanyagellátás, a műtrágyázás hatására kialakuló eltérő fajösszetételű gyomnövényzet és a különböző összetételű gyomflóra kukoricával való kompetíciójának együttes hatása befolyásolta a legnagyobb mértékben.
Antal J. 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Berzsenyi, Z., Berényi, GY., Árendás, T. & Bónis, P. 1993. Growth analysis of maize (Zea mays L.) in competition for different periods with barnyard grass [Echinochloa crus-galli (L.) BEAUV.] and redrot pigweed (Amaranthus retroflexus L.). Braunschweig. 8th EWRS Symposium. 107–115.
Bischoff, A. & Mahn, E. G. 2000. The effects of nitrogen and diaspore availability on the regeneration of weed communities following extensification. Agriculture, Ecosystems and Environment. 77. 237–246.
Buzás I. (szerk.) 1979. A műtrágyázás irányelvei és üzemi számítási módszer. MÉM NAK, Budapest.
Debreczeni B. 1979. Kis agrokémiai útmutató. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
Dobszai-Tóth V. & Lehoczky É. 2010. A fenyércirok (Sorghum halepense /L./ Pers.) jelentősége, biológiája, kártétele és a védekezés lehetőségei. Gyomnövények, gyomirtás: A Gyommentes Környezetért Alapítvány Kiadványa. 11. (1) 1–26.
Hunyadi K. (szerk.) 1988. Szántóföldi gyomnövények és biológiájuk. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Kádár I. , Kismányoky T., Németh T., Pálmai O. & SArkadi J. 1999. Tápanyag-gazdálkodásunk az ezredfordulón. Agrokémia és Talajtan. 48. (1-2) 193–202.
Kamuti, M., Mazsu, N., Csathó, P. & Lehoczky, É. 2015. Effects of nutrient supply on the weed flora composition in early growth stage of maize. Növénytermelés. 64. (Suppl.) 75–78.
Kang, Y., Khan, S. & Ma, X. 2009. Climate change impacts on crop yield, crop water productivity and food security — A review. Progress in Natural Science. 19. 1665–1674.
Khan, M. A., Kakar, S., Marwat, K. B. & Khan, I. A. 2013. Differential response of Zea mays L.in relation to weed control and different macronutrient combinations. Sains Malaysiana. 42. (10) 1395–1401.
KSH 2016. Statisztikai tükör — A fontosabb növények vetésterülete 2016. június 1. 2016. szeptember 27.
Lásztity B. & Csathó P. 1994. A tartós NPK műtrágyázás hatások vizsgálata búza - kukorica dikultúrában. Növénytermelés 43. 157–167
Lehoczky, É. 2003. Effect of nitrogen fertilization on the biomass production and nutrient uptake of weeds in wheat. Proceedings of the 2nd Alps-Adria Scientific Workshop. 209–213.
Lehoczky É. , 2004a. A gyomnövények szerepe a talaj-növény rendszer tápanyagforgalmában. DSc Disszertáció. Keszthely.
Lehoczky É. , 2004b. A növekvő adagú nitrogén ellátás hatása a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) növekedésére. Magyar Gyomkutatás és technológia. 5. (1) 32–41.
Lehoczky, É., Reisinger, P. & Kőmíves, T. 2005. Loss of nutrients caused by excessive weediness at the early stage of maize vegetation period. Communications in Soil Science and Plant Analysis. 36. (4–6) 415–422.
Lehoczky, É. & Tóth, V. 2005. Study on the biomass production of the C4 weed, Johnson grass (Sorghum halepense /L./ Pers.). Cereal Research Communications. 33. (1) 255–258.
Lehoczky, É., Kismányoky, A. & Németh, T. 2007. Effect of the soil tillage and N-fertilization on the weediness of maize. Cereal Research Communications. 35. (2) 725–728.
Lehoczky, É., Kamuti, M., Mazsu, N., Tamás, J., Sáringer-Kenyeres, D. & Gólya, G. 2014. Influence of NPK fertilization on weed flora in maize field. Agrokémia és Talajtan. 63. (1) 139–148.
Lehoczky, É., Kamuti, M., Mazsu, N. & Sándor, R. 2016. Changes to soil water content and biomass yield under combined maize and maize-weed vegetation with different fertilization treatments in loam soil. Journal of Hydrology and Hydromechanics. 64. (2) 150–159.
Leskovšek, R., Eler, K., Batič, F. & Simončič, A. 2012. The influence of nitrogen, water and competition on the vegetative and reproductive growth of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.). Plant Ecology. 213. (5), 769–781.
Magurran, A. E. 1988. Ecological diversity and its measurement. Princeton University Press, Princeton, New Jersey.
MSTAT 1988. User's Guide to MSTAT-C: A Software Program for the Design, Management and Analysis of Agronomic Research Experiments. Michigan State University, East Lansing
Nagy, A. & Tamás, J. 2013. Non-invasive water stress assessment methods in orchards. Communications in Soil Science and Plant Analysis. 44. 366–376.
Novák R. , Dancza I., Szentey L. & Karamán J. (szerk.) 2011. Az ötödik országos gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest.
Olesen, J. E., Trnka, M., Kersebaum, K. C., Skjelvåg, A. O., Seguin, B., Peltonen-Sainio, P., Rossi, F., Kozyra, J. & Micale, F. 2011. Impacts and adaptation of European crop production systems to climate change. European Journal of Agronomy. 34. 96–112.
Pálfai, I. & Herceg, Á. 2012. Palfai Drought Index (PaDI) – Expansion of applicability of Hungarian PAI for Southeast Europe (SEE) region. Lower- Tisza District Water Directorate, Szeged
Pinke, GY., Karácsony, P., Czúcz, B. & Botta-Dukát, Z. 2011. Environmental and land-use variables determing the abundace of Ambrosia artemisiifolia in arable fields in Hungary. Preslia. 83. 219–235.
Rajcan, I. & Swanton, C. J. 2001. Understanding maize-weed competition: resource competition, light quality and the whole plant. Field Crops Research. 71. 139–150.
Riczu, P., Nagy, A., Lehoczky, É. & Tamás J. 2015. Precision weed detection using terrestrial laser scanning techniques. Communications in Soil Science and Plant Analysis. 46. (S1) 309–316.
Sengar, S. R. & Sengar, K. 2015. Climate Change Effect on Crop Productivity. CRC Press. Taylor & Francis Group, Boca Raton, USA
Tamás, J., Nagy, A. & Fehér, J. 2015. Agricultural biomass monitoring on watersheds based on remotely sensed data. Water Science & Technology. 72. (12) 2212–20.
Tóth, V. & Lehoczky, É. 2006. Characteristics of development and nutrient uptake of Johnsohngrass (Sorghum halepense (L.) Pers) growing from seed during the first year. Journal of Plant Diseases and Protection. 20. 363–368.
Ujvárosi M. 1973. Gyomnövények. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Weaver, S. E. & Warwick, S. I. 1984. The biology of Canadian weeds.64.Datura stramonium L. Canadian Journal of Plant Science. 64. 979–991.
Yeganehpoor, F., Salmasi, S. Z., Abedi, G., Samadiyan, F. & Beyginiya, V. 2015. Effects of cover crops and weed management on crop yield. Journal of the Saudi Society of Agricultural Sciences. 14. 178–181.
Yin, L., Cai, Z. & Zhong, W. 2006. Changes in weed community diversity of maize crops due to long-term fertilization. Crop Protection. 25. 910–914.