A szerves talajok összetétele, képződési körülményei, és földrajzi, ill. domborzati elterjedése jelentősen eltér az ásványi talajokétól. A tömegükben megőrzött hatalmas mennyiségű szerves szén és környezetük biológiai sokfélesége (biodiverzitása) kapcsán a klímaváltozás által leginkább érintett talajok, ezért megkülönböztetett figyelem irányul e talajokra. Kiterjedésükre, lebomlottsági fokukra, szerves szénkészletükre igen eltérő irodalmi és térképi adatok állnak rendelkezésre. Ugyanakkor éppen a klímaváltozás vonatkozásában óriási a globális és helyi megbízható adatigény az említett kérdésekben. Hazai láptalajaink osztályozási, felvételezési és mintavételi módszereinek megújítására teszünk javaslatot a nemzetközi standardok figyelembe vételével. A megújított Láptalaj meghatározásban a legfontosabb követelmények a 20% szerves széntartalomra, a 40 cm vastagságra és az alacsony térfogattömegre vonatkoznak. Az altípus és változati tulajdonságok a lebomlottság fokát, a mélységi, kémhatás viszonyokat, ill. sók jelenlétét adják meg. A szervesanyag meghatározásra az izzítási veszteség módszerét, a térfogattömeg meghatározás mintavételezésére a rostosság függvényében a lápfúró alkalmazását vagy feltárt szelvényből nagytérfogatú bolygatatlan mintákat javasolunk.
Agus, F., Hairiah, K., Mulyani A. 2011. Measuring carbon stock in peat soils: practical guidelines. Bogor, Indonesia: World Agroforestry Centre (ICRAF) Southeast Asia Regional Program, Indonesian Centre for Agricultural Land Resources Research and Development. 60p.
Batjes, N. H. 1996. Total carbon and nitrogen in the soils of the world. European journal of soilscience, 47.2: 151–163.
Boelter, D.H. 1969. Physical properties of peats as related to degree of decomposition. Soil Science Society of America Proceedings. 33. 606–609.
Brasher, B. R., Franzmeier, D. P., Valassis, V. T., Davidson, S. E. 1966. Use of Saranres into coat natural soil clods for bulk density and water-retention measurements. Soil Sci. 101:108.
Buzás, I. , (szerk.) 1988. Talaj-és Agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. A talajok fizikai-kémiai és kémiai vizsgálati módszerei. Mg-i Kiadó, Budapest. p.152–15
Chambers, F.M., Beilman, D.W., Yu, Z. 2011. Methods for determining peat humification and for quantifying peat bulk density, organic matter and carbon content for palaeostudies of climate and peatland carbondynamics. Mires and Peat, Volume 7 (2010/11), Article 07, 1–10.
Csorba, Á., Láng, V., Fenyvesi, L., Michéli, E. 2012. Reflektancia spektroszkópia alkalmazása talajok szervesszén- és CaCO3-tartalmának becslésében. Agrokémia és Talajtan, 61 (2), 277–290 pp.
Dobos, E., Micheli, E., Montanarella, L. 2006. The population of a 500-m resolution soil organic matter spatial information system for Hungary. Developments in Soil Science, 31 487–628.
Dömsödi, J. 1970. Előzetes Országos Tőzegkataszter. I. Szöveges rész. II. Táblázatok. III. Térképek (Műszaki, gazdasági, tervezési segédlet). Helyi ipari Kutató Intézet, Budapest.
Dömsödi, J. 1971. Magyarország tőzeg- és lápföldkészletének előzetes felmérése. Agrokémia és Talajtan 20. (3) pp. 411–418.
Dömsödi, J. 1974. A lecsapolások hatása a Hanság medence tőzeg- és lápföldkészletére. Agrokémia és Talajtan, 23. (3-4), 445–460 pp.
Dömsödi J. 1977. Lápi eredetű szervesanyag-tartalékaink mezőgazdasági hasznosítása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 123 p.
Dömsödi J. , 1977b. A hazai tőzegnyersanyagok fizikai és kémiai (technológiai) tulajdonságai. Agrokémia és Talajtan 26. (1-2) pp. 163–170.
Dömsödi J. 1979. A lápképződés, lápmegsemmisülés és a talajképződés kölcsönhatásai. Agrokémia és Talajtan 28. (3-4) pp. 511–526.
Dömsödi J. 1980. A hazai tőzeglápok (tőzegek) osztályozása. Földrajzi Értesítő 29. (4) pp. 485–495.
Dömsödi, J. 1981. Országos Tőzegkataszter. Építésügyi Minőségellenőrző Intézet Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest.
Eswaran, H., Van Den Berg, E., Reich, P. 1993. Organic carbon in soils of the world. Soil science society of America journal, 57. (1) 192–194.
Eswaran, H., Reich, F.P., Kimble, J.M., Beinroth, F.H., Padamnabhan, E., Moncharoen, P. 2000. Global carbonstocks. In: Lal, R., Kimble, J.M., Eswaran, H., Stewart, B.A. (Eds.), Global climate change and pedogenic carbonates. CRC/Lewis, Boca Raton, FL
Iuss Working Group Wrb 2015. World Reference Base for Soil Resources 2014, update 2015 International soil classification system for naming soils and creating legends for soil maps. World Soil Resources Reports No. 106. FAO, Rome.
Jassó F. (szerk.) 1987. Útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához. Melioráció – öntözés és tápanyaggazdálkodás.’87 melléklet. Agroinform. Budapest.
Jassó F. (szerk.) 1989. Útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához. Melioráció – öntözés és talajvédelem.’88 melléklet. Agroinform. Budapest.
Jeney, I., Jassó, F. 1983. Magyarország genetikus talajtérképe (méretarány: 1:200.000). Kartográfiai Vállalat, Budapest.
Jones, A., Montanarella, L., Jones, R. (EDS.) 2005. Soil Atlas of Europe. European Soil Bureau Network European Commission, 2005,128 pp.
Jones, A., Stolbovoy, C., Tarnocai, G., Broll, O., Spaargaren, O., Montanarella, L. (EDS.) 2010. Soilatlas of the Northern Circum polar Region. European Commission, Publ. Office of the European Union, Luxembourg, 144 p.
Kabar, Z. & Szabolcs, I. 1961. Hozzászólás Stefanovits Pál és Máté Ferenc: Javaslat a hazai láptalajok osztályozásához című dolgozatához. Agrokémia és Talajtan, 10. (2), 293–296.
Köchy, M., Hiederer, R., Freibauer, A. 2015. Global distribution of soil organic carbon – Part 1: Masses and frequency distributions of SOC stocks fort het ropics, permafrost regions, wetlands, and the world. Soil, 1, 351–365.
Lal, R. 2004. Soil carbon sequestration to mitigate climate change. Geoderma, 123. (1) 1–22.
László, G. & Emszt, K. 1915. A tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. Földtani Intézet kiadványa, Budapest.
Michéli, E., Fuchs, M., Hegymegi, P., Stefanovits, P. 2006. Classification of the major soils of Hungary and their correlation with the World Reference Base for Soil Resources (WRB). Agrokémia és Talajtan. 55 (1) 19–28.
Michéli, E., Fuchs, M., Láng, V., Szegi, T., Dobos, E., Szabóné Kele, G. 2015. Javaslat talajosztályozási rendszerünk megújítására: alapelvek, módszerek, alapegységek. Agrokémia és Talajtan 64. (1) 285–297.
MSZ-08-0205:1978. A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálata. Magyar Szabványügyi Testület, 39. p.
MSZ-08-0012-6:1987. Tőzeg és tőzegkészítmények fizikai, biológiai és kémiai vizsgálata. A szervesanyagtartalom és a szerves széntartalom meghatározása. Magyar Szabványügyi Testület, 4. p.
MSZ-08-0452:1980. A talaj szerves széntartalmának mennyiségi meghatározása Contiflo műszersoron. Magyar Szabványügyi Testület, 7. p.
Pásztor L. , Szabó J., Bakacsi ZS., Laborczi, A. 2012. Elaboration and applications of Spatial Soil Information Systems and Digital Soil Mapping at RISSAC HAS. Geocarto International. 27. (3), 15. p.
Pokorny, L. 1863. Magyarország tőzeg képletei. Matematikai es Természettudományi Közlemények II. Pest.
SOIL SURVEY STAFF 1999. Soil taxonomy: A basic system of soil classification for making and interpreting soil surveys. 2nd edition. Natural Resources Conservation Service. U.S. Department of Agriculture Handbook 436.
Staub, M. 1894. A tőzeg elterjedése Magyarországon. Földtani Közlöny 24), 275–369.
Stefanovits, P. & Máté, F. 1960. Javaslat a hazai láptalajok osztályozására. Agrokémia és Talajtan. 9. (2) 277–283.
Stefanovits, P. & Máté, F. 1961. Válasz Kabar Zoltán és Szabolcs István hozzászólására. Agrokémia és Talajtan. 10. (2) 296–298.
Stefanovits, P. 1963. Magyarország talajai 2. Bővített, átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Stefanovits, P. 1972. Talajtan. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Stefanovits, P. 1999. A talajok osztályozása. In: Stefanovits, P., Filep, GY. & Füleky, GY.. Talajtan. 239–320. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Szabolcs, I. (Ed.) 1966. A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve. OMMI Genetikus Talajtérképek. Ser. 1. No. 9. OMMI. Budapest.
Tarnocai, C., Canadell, J. G., Schuur, E. A. G., Kuhry, P., Mazhitova, G., Zimov, S. 2009. Soil organic carbon pools in the northern circumpolar permafrost region. Global biogeochemical cycles, 23, GB2023
TIM (TALAJVÉDELMI INFORMÁCIÓS és MONITORING RENDSZER). 1995. Módszertan. Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrárkörnyezetgazdálkodási Főosztály, Budapest.
Várallyay, G., SZŰCS L, MURÁNYI A, RAJKAI K, ZILAHY P. 1979. Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1:100 000 méretarányú térképe I. Agrokémia és Talajtan, 28. (3–4), pp.363–384.
Várallyay, G. , SZŰCS L, MURÁNYI A, RAJKAI K, ZILAHY P. 1980. Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1:100 000 méretarányú térképe II. Agrokémia és Talajtan, 29 (1–2), pp.35–76.
Viscarra Rossel, R.A., Adamchuk, V.I., Sudduth, K.A., McKenzie, N.J., Lobsey, C. 2011. Proximal soil sensing: an effective approach for soil measurements in space and time. Adv. Agron., 113, 243–291.
http 1:https://en.eijkelkamp.com/products/augering-soil-sampling-equipment/peatsampler.html (2017.02.15)
http 2: http://cms.talaj.hu/wp-content/uploads/2015/02/DiagKat_2015.pdf (2017.02.15)