A Kiskunsági homokhát, a Pesti hordalékkúp-síkság, illetve a Pilis—Alpári homokhát találkozásánál az ócsai Turjánvidék szomszédságában található Kakucs—Turján mögött lelőhely a Kárpát-medence középső bronzkorában (ca. 2000/1900–1500/1450 cal BC) a Vatya-kultúra népességének egyik jellegzetes települése volt.
A területen több talajtani módszer együttes alkalmazásával lehetőség nyílt arra, hogy feltérképezzük a bronzkori település talajtani, sekélyföldtani viszonyait, illetve a régészeti lelőhely fejlődéstörténetének, tafonómiájának egyes részleteit rekonstruáljuk.
A talajtani térképező fúrások eszközének segítségével a fedő talajképződmény alatt meghatároztuk az antropogén hatásra fejlődött és módosult talajok, valamint üledékek vertikális és horizontális kiterjedését. Ennek keretében nem csak a hármas tagolású lelőhely kerítőárkainak betöltését, hanem az épületobjektumok által megjelenített megtelepedési és pusztulási rétegeket is vizsgáltuk. A pusztulási rétegként meghatározott K1 réteg magas patics- és faszéntartalmával ellentétben az alatt elhelyezkedő — minden valószínűség szerint az eredeti megtelepedési szintet megjelenítő — K2 réteg kevesebb antropogén szemcsét tartalmazott.
Kakucs—Turján mögött bronzkori lelőhelyen végzett régészeti talaj mikromorfológiai megfigyelések arra utalnak, hogy a K1 rétegben régészeti módszerekkel meghatározott két feltételezett padló szint közül egyik sem in situ helyzetű. Bár mindkét esetben megfigyelhetők padlótöredék-darabok, ezek nagy valószínűséggel áthalmozott formában vannak jelen. Ezt támasztja alá a T4-es vékonycsiszolati mintában az égetetlen padló töredékek jelenléte, amelyek tetején égetetlen talajos jellegű betöltés és égett patics található (T3). A patics körül nincs nyoma égésnek, így az is áthalmozott anyag. A korábban padlóként meghatározott rétegtani egységek (T6 ‘c’ és T7 ‘a’) ugyancsak nem in situ, hanem áthalmozott anyagként definiálhatóak. A megfigyelések arra utalnak, hogy legalább kétféle padló típussal számolhatunk a lelőhelyen. Az egyik egy igen finom szerkezetű, kifejezetten meszes, a másik pedig homokos vályog alapanyagú. Ebből az anyaghasználat, építéstechnika, ezzel együtt pedig esetlegesen a helyhasználat különbözőségére következtethetünk.
Az antropogén eredetű összetevők aránya alacsony. Talán ez is annak a jele, hogy nem egy in situ házzal/épülettel, hanem annak áthalmozott maradványaival van dolgunk. Az antropogén eredetű mikro-maradványok a mindennapi élethez kapcsolhatók (pl. hamu, faszén — égetés; csont — élelem, ételkészítés; kerámia — tárolás, fazekasság). Az elemzett vékonycsiszolatok az anyagok folyamatos áthalmozását mutatják, ami intenzív emberi jelenlétre utal.
A vékonycsiszolatokban megfigyelt, a telepen zajló anyagmozgatás, áthalmozás mértékével kapcsolatban általánosítani nem lehet. A mintázott profil azonban jól mutatja a szándékos anyagmozgatást, áthalmozást, mely a mintázás helyén sem egyszeri esemény. A padlók esetében régészetileg is bizonytalan interpretációt („feltételezett padló”) szándékoztunk megerősíteni vagy elvetni. A terepi megfigyelések szerint valószínűsíthető volt a mintázott helyen padlók megléte, melyek nem őrződtek meg minden kétséget kizáróan. A vékonycsiszolatok megfigyelései igazolták a padlók (pontosabban padló alapanyagok) meglétét, hisz valóban padló anyag került lerakásra, de ezek vélhetően nem elsődleges, azaz kialakításuk pozíciójában voltak jelen. „Bolygatatlan” padló töredéket csupán a T2-es mintában találtunk. Bár mintázáskor itt nem rögzítettük padló jelenlétét, mind az ásatási dokumentáció mind pedig a mikroszkópos megfigyelés azt mutatja, hogy in situ padlót találtunk.
A homokos/homokos vályog szerkezetnek köszönhetően a szerves (növényi) anyagok megőrződése igen rossz. Gyakorlatilag nincsenek jelen a mintákban, így ezekkel kapcsoltban nem állt módunkban megfigyeléseket tenni.
Az intenzív emberi jelenlét az egész lelőhelyen megfigyelhető, melyet a fúrások során tapasztalt változó vastagságú kultúrréteg is mutat. A telep egyes részein anyagok halmozódtak fel, kerültek lerakásra, míg máshol ilyen jellegű tevékenység nem figyelhető meg, sekélyebb üledékréteget hátrahagyva.
Mind a talajfúrások, mind pedig a vékonycsiszolatok elemzése alapján a lelőhelyképződés a következőképen vázolható:
Eredeti természeti környezet
Emberi megtelepedés
Az eredeti/eltemetett talaj felszínének modifikációja, mely nem drasztikus, hanem folyamatos.
Folyamatos emberi behatás (házak építése, mindennapi tevékenység következtében kialakuló anyagok felhalmozódása (kerámia, patics, csont, hamu stb.), anyagok áthalmozása).
Telep el/felhagyása, a telep pusztulása, eltemetődése
Recens talajfejlődés
Barczi, A. , 2016: Kunhalmok eltemetett talajainak vizsgálata. Szent István Egyetemi Kiadó Nonprofit Kft., Gödöllő, p. 179 ISBN 978-963-269-588-4
Courty, M. A., Goldberg, P. AND Macphail, R. I. 1994. ‘Ancient people: lifestyles and cultural patterns’. In: Wilding, L. & Oleshko, K. (eds), Micromorphological indicators of anthropogenic affects on soils. Transaction of the 15th World Congress of Soil Science. Volume 6a, Acapulco: 250–269.
Dezső, J., Bertók, G., Bognár, A., Kaposvári, F., Darányi, V., Pethe, M., Csabai, Z., Páll-Gergely, B., Sipos, GY., 2009: Pedológiai-szedimentológiai vizsgálatok lösszel borított területeken, Szemely-Hegyes későneolitikus körárokrendszer példáján. Archeometriai Műhely. VI/3. 57–72.
Dövényi, Z. (szerk.) 2010. Magyarország kistájainak katasztere. Budapest. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 876. p.
Kovács, G. 2009. Geoarchaeological Investigation of Százhalombatta-Földvár Bronze Age tell settlement in Hungary, PhD disszertáció, Cambridge, Anglia, 339.
Kovács, G. 2011. Régészeti talaj-mikromorfológia. Antropogén rétegek talajmikromorfológiai vizsgálata. Matrica Füzetek III., Százhalombatta. 56.
Kulcsár, G., Jaeger, M., Kiss, V., Márkus, G., Müller, J., Pető, Á., Serlegi, G., Szeverényi, V., Taylor, N. 2014. The beginnings of a new research program – Kakucs Archaeological Expedition – KEX1. Hungarian Archaeology. 2014 Winter. 1–7.
Marosi, S. & Somogyi, S., 1990. Magyarország kistájainak katasztere. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest.
Matthews, W., Postgate J. N., Payne, S., Charles M. P., Dobney, K. 1994 The imprint of living in an early Mesopotamian city: questions and answers. In Luff, R. & Rowleyconwy, P. (eds.) Whither environmental archaeology? Oxbow Monograph 38: 171–212.
Murphy, C.P. 1986 Thin section preparation of soils and sediments. A.B. Academic, Berkhamsted, 149.
Pető, Á., Kenéz, Á. & Reményi, L. 2013. Régészeti talajtani kutatások Perkáta, Forrás-dűlő bronzkori földváron. Agrokémia és Talajtan. 62 (1). 61–80.
Pető, Á., Serlegi, G., Krausz, E., Jaeger, M., Kulcsár, G. 2015. Régészeti talajtani megfigyelések “Kakucs–Turján mögött” bronzkori lelőhelyen I. Agrokémia és Talajtan. 64 (1). 219–237.
Pető, Á., Serlegi, G., Krausz, E., Jaeger, M., Kulcsár, G. 2016. Régészeti talajtani megfigyelések “Kakucs–Turján mögött” bronzkori lelőhelyen II.: Az árokrendszer. Agrokémia és Talajtan. 65 (2). 225–242.
Reményi, L. 2012. The Defensive Settlements of the Vatya Culture and the Central European Bronze Age Exchange System In: Jaeger, M., Czebreszuk, J. & Fischl, K. (Eds.) Enclosed Space - Open Society. Contact and Exchange in the Context of Bronze Age Defensive Settlements in Central Europe. (Stud. z. Archäol. in Ostmitteleuropa, 9), 275–286.
Saláta, D., Krausz, E., Reményi, L., Kenéz, Á., Pető, Á. 2014. Combining historical land-use and geoarchaeological evidence to support archaeological site detection. Agrokémia és Talajtan. 63 (1). 99–108.
Sándor, E. 2011. A mendei Leányvár talajvédelmi vizsgálata és annak lehetséges kulturális örökségvédelmi vonatkozásai. Szakdolgozat, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, Gödöllő, 70.
Stoops, G. 2003. Guidelines for analysis and description of soil regolith and thin section. Soil Science Society of America Inc., Madison, Wisconsin, USA, 184.
Szeverényi, V., Kulcsár, G., 2012 : Middle Bronze Age Settlement and Society in Central Hungary. In: Jaeger, M., Czebreszuk, J. P. & Fischl, K. (Eds.) Enclosed Space - Open Society. Contact and Exchange in the Context of Bronze Age Defensive Settlements in Central Europe. (Stud. z. Archäol. in Ostmitteleuropa, 9), 287–351
Varga, A. 2000. Coring results at Százhalombatta -Földvár. In: Poroszlai I. – Vicze M. (eds.): SAX – Százhalombatta Archaeological Expedition Annual Report 1. Field Season 1998. Százhalombatta. 75–81.
Vicze, M., Czajlik, Z. & Tímár, L., 2005 Aerial and topographical research of the Benta Valley. In: Poroszlai, I. & Vicze, M. (Eds.) SAX – Százhalombatta Archaeological Expedition Annual Report 2 – Field Season 2000-2003. Százhalombatta, 251–254.