View More View Less
  • 1 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI), Szarvas
  • 2 Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Hazánkban a szélsőséges vízháztartási helyzetek fokozódásával a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás megköveteli az aktuális mezőgazdasági gyakorlat módosítását az öntözés területén is. Az adaptáció egyik fontos eleme lehet az öntözéses gazdálkodási formák kiszélesítése, a víz- és energiatakarékos öntözési módok és módszerek előtérbe helyezése és nem utolsó sorban a használt vizek (szennyvizek, hulladékvizek, elfolyóvizek stb.), mint alternatív vízforrások öntözéses hasznosítása.

Kísérletünkben egy intenzív afrikai harcsa-nevelő telepről származó használt termálvizet és Körös vizet használtunk fel energiafűz öntözésére egyéves liziméteres kísérletben. Az öntözéses kísérlet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) szarvasi Liziméter Telepén valósult meg. A kísérletben 82-es fűz klón nyolcféle öntözéses kezelését alkalmaztuk.

Eredményeink szerint a használt termálvíz minősége miatt öntözésre csak korlátozottan használható, mivel a szikesedésért leginkább felelős kémiai paraméterek (EC, SAR, nátriumszázalék és szódaegyenérték) értékei magasak. A vízminősége miatt (Körös víz felhasználásával) hígítással és gipsz javítóanyag hozzáadásával egy harmadik víztípust hoztunk létre (HG). A talaj kicserélhető kation tartalmában bekövetkező változásokat vizsgálva a használt termálvíz kiöntözése mellett a kicserélhető nátrium felhalmozódását mértünk valamennyi öntözési norma esetén. A hígított+kezelt öntözővíz (HG) mellett a talajban szignifikáns változás egy kicserélhető kation esetében sem történt. Körös víz öntözése mellett 15 és 30 mm öntözési norma esetén a hígított+kezelt vízhez hasonlóan jelentős változás nem történt, ugyanakkor a 60 mm-es öntözési norma mellett a nátriumtartalomban szignifikáns csökkenés volt kimutatható, amely a kilúgzásnak köszönhető. Az öntözetlen kezelésben a kicserélhető kalcium tartalom csökkenése mellett a magnéziumok mennyisége növekedett meg a talajkolloidok felületén, amely következtetésünk szerint természetes szikesedési folyamatok következménye. A talaj összes oldott sótartalma 0-40 cm mélységben a használt termálvizes öntözés után (60 mm öntözési norma) szignifikánsan különbözött a Körös vízzel öntözött kezelésekben mért értékektől, ugyanakkor a kezelt víz (HG) felhasználása mellett a talaj összes oldott sótartalma a Körös vízzel öntözött kezelésekben mért értékekhez hasonlóan változott és nem haladta meg a 0,05%-ot.

A felhasznált öntözővizek talajra gyakorolt hatásának teljes körű értékeléséhez további talajvizsgálatokat tartunk szükségesnek, valamint a hosszú távú előrejelzések miatt a kísérletet folytatjuk több éven keresztül. Mindazonáltal megállapítható, hogy az elvégzett kísérletünk eddigi szakaszában az intenzív afrikai harcsanevelő telepről származó használt termálvíz jó minőségű vízzel való keverése és gipsz hozzáadása után felhasználható a talajvédelem szempontjából fenntartható módon, szolonyecesedés és sófelhalmozódás nélkül.

  • Arany S. 1955. Öntözővízek a tiszalöki öntözőrendszerben. Agrokémia és talajtan. 1. (2.), 97118.

  • Ayers R.S. & Westcot D.W. 1994. Water quality for agriculture. FAO Irrigation and Drainage Paper. Rome. 29 Rev. 1.

  • Bohn H.L. , McNeal B.L. & O’Connor G. A. 1985. Talajkémia. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Darab K. 1958. A tiszántúli öntözött réti talajok másodlagos szikesedése. Agrokémia és Talajtan. 7. (1.), 5364.

  • Darab K. & Ferencz K. 1969. Az öntözött területek talajtérképezése. Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Elgallal M. , Fletcher L. & Ewans B. 2016. Assessment of potential risks associated with chemicals in wastewater used for irrigation in arid and semiarid zones: A review. Agricultural Water Management. 177. 419431.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Filep GY. 1999. Az öntözővizek minősége és minősítése. Agrokémia és Talajtan 48 (1-2.) 4965.

  • Filep GY. 1961. Az öntözésre szánt vizek gyakorlati osztályozása. Agrokémia és Talajtan. 10 (3) 312332.

  • Francés G.E. , Quevauviller P., González E.S.M. & Amelin E.V. 2017. Climate change policy and water resources in the EU and Spain. A closer look into the Water Framework Directive. Environmental Science and Policy. 69. 112.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Herke S. 1983. Szikes talajok javítása és hasznosítása a Duna völgyében. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Huzsvai L. , Vincze SZ. 2012. SPSS-könyv. Seneca Books.

  • Jalali M. , Merikhpour H., Kaledhonkar M.J. & S. Van Der Zee. 2008. Effects of wastewater irrigation on soil sodicity and nutrient leaching in calcareous soils. Agricultural Water Management. 95. 143153.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kreybig L. 1946. Mezőgazdasági természeti adottságaink és érvényesülésük a növénytermesztésben. Magyar mezőgazdasági Művelődési Társaság. Budapest

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Meyers B.J. , Benyon R.G., Theiveyanathan S., Criddle R.S., Smith C.J. & Falkiner R.A. 1998. Response of effluent-irrigated Eucalyptus grandis and Pinus radiate to salinity and vapor pressure deficits. Tree Physology 18. 565573.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Richards L.A. 1954. Diagnosis and improvement of saline and alkali soils. USDA Agricultural Handbook. In: Ayers R.S., Westcot D.W. (1994): Water quality for agriculture. FAO Irrigation and Drainage Paper. Rome. 29 Rev. 1.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Simmons R. , Quadir M. & Drechsel P. 2010. Farm-based measures for reducing human and environmental health risks from chemical constituenta in wastewater. In: Rechsel P.Scott C.A.Raschid-Sally L.Redwood M.Bahri A.: Wastewater irrigation and health. Assessing and mitigating risk in low-income countries. Ertscan. London. 209238.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Singh A. 2015. Poor quality water utilization for agricultural production: An environmental perspective. Land use policy. 43. 259262.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sione S.M.J. , Wilson G.M., Lado M. & González A.P. 2017. Evaluation of soil degradation produced by rice crop systems in a Vertisol, using a soil quality index. Catena. 150.7986.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Stefanovits P. , Füleky GY. & Filep GY. 2010. Talajtan. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Szabolcs I. & Darab K. 1955. Az oldható sók dinamikája öntözött talajokban. Agrokémia és Talajtan. 4 (3.), 251263.

  • Szabó A. , Kiss K., Gribovszki Z., Tóth T. 2012. Erdők hatása a talaj és altalaj sóforgalmára, valamint a talajvíz szintjére. Agrokémia és Talajtan. 61 (1.), 195209.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tzanakakis V.A. , Paranychianakis N.V., Londra P.A. & Angelakis A.N. 2011. Effluent application to the land: changes in soil properties and treatment potential. Ecological Engineering. 37. 17571764.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Urbano R.V. , Mendonca T., Bastos R.G. & Souza F.C. 2017. Effects of treated wastewater irrigation on soil properties and lettuce yield. Agriculture Water Management. 181. 108115.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Wang R. , Dungait A.J.J., Buss L. H., Yang S., Zhang Y., Xu Z. & Jiang Y. 2017. Base cations and micronutrients in soil aggreegates as affected by enhanced nitrogen and water input sin a semi-arid vsteppe grassland. Science of total Environment. 575.564572

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 10 5
Jul 2020 2 0 0
Aug 2020 1 0 0
Sep 2020 3 1 1
Oct 2020 9 0 0
Nov 2020 4 1 0
Dec 2020 0 0 0