A WRB diagnosztikai elemeit és a felszínborítási adatokat kombinálva a talajokat ért antropogén hatás mértéke szerint négy csoportot alkottunk: 1. nincs talaj, 2. antropogén eredetű talaj, 3. természetes talaj, de lényeges antropogén bélyegekkel, illetve 4. természetes talaj. A négy csoport valamelyikéhez egyértelműen hozzárendelhető a felszínborítási osztályok mindegyike. Az általunk kidolgozott módszer segítségével értékeltük Magyarország talajtakarójának természetességét. Az ország területének 2%-án nem számolhatunk a FAO által definiált értelemben talaj létével, 6%-án antropogén talajok várhatók (Anthrosol, vagy Technosol), 66%-án a természetes talajok antropogén átalakítottsága eléri a WRB diagnosztikai határértékeit, és mindössze 26% azon talajok aránya, amelyekben antropogén hatások a diagnosztikában nem jelennek meg, azaz természetes vagy természetközeli állapotúként értékelhetők. Talajtípusok tekintetében legnagyobb mértékű emberi hatással a csernozjomok, réti és öntés talajok esetében számolhatunk, míg természetközeli állapotú talajok legnagyobb kiterjedésben a kőzethatású és váztalajokon maradtak fenn. A területi különbségek is jelentősek: míg legnagyobb arányban a Hajdúságon és a Körös-Maros közén találunk antropogén hatásokkal érintett talajokat, addig a természetközeli állapotú talajok aránya az Északi-középhegység egyes hegyvidéki területein a legnagyobb.
Módszerünk csak becslésre alkalmas, mégis jó áttekintést ad a hazai talajok antropogén átalakítottságának mértékéről, az emberi tevékenység, mint hatodik talajképző tényező jelentőségéről, intenzitásának térbeli eloszlásáról, amely a hazai talajtani adottságoknak egy eddig kevéssé vizsgált aspektusa.
Arnaez, J., Lasanta, T., Errea, M.P., Ortigosa, L. 2010. Land abandonment, landscape evolution, and soil erosion in a Spanish Mediterranean mountain region: The case of Camero Viejo, Land Degradation & Development. 22. (6) 537-550.
Baranyai F. (szerk.) 1989. Útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához. Melioráció-öntözés és talajvédelem. Agroinform. Budapest pp. 51-55.
Bidló A , Gálos B, Horváth A. 2014. The impact of climate change on carbon storage of urban soils Geophysical Research Abstracts. 16. Paper EGU2014-13493.
Cerzini, G., Scalenghe, R. 2011. Anthropogenic soils are the golden spikes for the Anthropocene. The Holocene.. 21. (8) 1269-1274.
CLC100 Copernicus Land Monitoring Services, Pan-European CORINE Land Cover Database (http://land.copernicus.eu/pan-european/corine-land-cover)
Czifra L. , Novák T.J. 2011. Spontán rekultiválódó meddohányók talajának és növényzetének fejlodési sajátosságai a Bán-patak völgyében. In: Wanek F. (ed.) 2011. XIII. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia absztraktkötete, Erdélyi Magyar Muszaki Tudományos Társaság, Kolozsvár, pp. 292-293.
Dazzi, C., Lo Papa, G. 2015. Anthropogenic soils: general aspects and features. Ecocycles.. 1. (1) 3-8.
Dudal R. 2005. The sixth factor of soil formation. Eurasian Soil Science. 38. 60.
Dudal, R., Nachtergaele, F., Purnell, M.F. (2002) The human factor of soil formation. In:17th World Congress of Soil Science Paper No. 93. Bangkok, Thailand (CD-ROM) (IUSS).
Farsang, A., Szolnoki, Zs., Barta, K., PuskÁS, I. 2015. Javaslat az antropogén talajok osztályozására a hazai, megújuló osztályozási rendszer keretei között. Agrokémia és Talajtan.. 64. (1) 299-316.
FOOD & AGRICULTURE ORG. OF THE UNITED NATIONS 2006. Guidelines for soil description. Fourth edition, Rome, FAO, pp. 97.
Földvári GY. 1966. Magyarország genetikus talajtípusainak, altípusainak és változatainak szisztematikus jegyzéke In: Szabolcs I. (szerk.)(1966). A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve, Országos Mezogazdasági Minoségvizsgáló Intézet, Budapest, pp. 165-254.
FÖMI 2002. Az 1:50.000 léptéku országos CORINE Felszínborítási (LandCover) Projekt nómenklatúrája. FÖMI, Budapest,(CLC50 1.42 verzió, 2002. január 10.) pp. 20.
Fuchs, M., Michéli, E. 2015. Javaslat a hazai genetikai talajszintek leírásának a FAO irányelveknek megfelelo módosítására. Agrokémia és Talajtan.. 64. (1) 273-285.
García-Ruiz, J.M. 2010. The effects of land uses on soil erosion in Spain: A review. Catena. 81. (1) 1-11.
Guo, L.B., Gifford, R.M. 2002. Soil carbon stocks and land use change: a meta analysis. Global Change Biology. 8. 345–360.
Horváth A , Szucs P, Bidló A. 2015. Soil condition and pollution in urban soils: evaluation of the soil quality in a Hungarian town. Journal of soils and sediments.. 15. (8) 1825-1835.
IUSS Working Group WRB 2007. World Reference Base for Soil Resources 2006, World Soil Resources Reports, No. 103. FAO, Rome, pp. 93.
IUSS Working Group WRB, 2014. World Reference Base for Soil Resources 2014, World Soil Resources Reports, No. 106. FAO, Rome, pp. 181.
IUSS Working Group WRB, 2015. World Reference Base for Soil Resources 2015, World Soil Resources Reports, No. 106. FAO, Rome, pp. 192.
Jakab G , Szabó J, Szalai Z. 2015. A review on sheet erosion measurements in Hungary. Tájökológiai Lapok.. 13. (1) 89-103.
Kalinina, O., Krause, S.-E. Goryachkin, S.V., Karavaeva, N.A., Lyuri, D.I., Giani, L., 2011. Self-restoration of post-agrogenic chernozems of Russia: Soil development, carbon stocks, and dynamics of carbon pools. Geoderma.. 162. 196–206.
Kerényi A. 1991. Talajerózió, térképezés, laboratóriumi és szabadföldi kísérletek, Akadémiai Kiadó, Budapest, 219 p.
Kerényi, A. 1994. Loess erosion on the Tokaj Big-Hill. Quaternary International.. 24. 47-52.
Kiss, A., Barta, K., Sümeghy, Z., Czinege, A., 2005. Historical land use and anthropogenic features, a case study from Nagymaros. Acta Climatol. Chorologica Univ. Szeged.. 38–39. 111–124.
Kumar, S., Maiti, S.K., Chaudhuri, S. 2015. Soil development in 2-21 years old coalmine reclaimed spoil with trees: A case study from Sonepur-Bazari opencast project, Raniganj Coalfield, India. Ecological engineering.. 84. 311-324.
Laganière, J., Angers, D.A., Paré, D. 2010. Carbon accumulation in agricultural soils after afforestation: a meta-analysis. Global Change Biology.. 16. 439–453.
Lewis, S.L., & Maslin, M.A. 2015. Defining the Anthropocene. Nature.. 519. 171–180.
Mari L. 2010. Tájváltozás elemzés a CORINE adatbázisok alapján. In: Szilassi P. & Henits L. (szerk.) (2010). Tájváltozás értékelési módszerei a 21. században. Tudományos konferencia es muhelymunka tanulmányai, 2010, Szeged, pp. 226-234.
Mari L. , Mattányi ZS. 2002. Egységes európai felszínborítasi adatbázis a CORINE Land Cover program –Földrajzi Közlemények. 126/50. (1-4) 31–38.
Mclauchlan, K.K., Hobbie, S.E., Post, W. 2006. Conversion from agriculture to grassland builds soil organic matter on decadal time scales. Ecological Applications.. 16. (1) 143–153.
Michéli, E., Fuchs, M., Láng, V., Szegi, T., Dobos, E., Szabóné Kele, G. 2015. Javaslat talajosztályozási rendszerünk megújítására: alapelvek, módszerek, alapegységek. Agrokémia és Talajtan.. 64. (1) 285-297.
Monastersky, R. 2015. Anthropocene –the human age. Nature.. 519. 144-147.
MTA TAKI 2009. Magyarország genetikai talajtérképe, fotípusok. 1:100 000, Az 1:100 000 AGROTOPO és OTAB adatbázisok alapján, MTA TAKI GIS Laboratórium
MTA TAKI 2011. Az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszerének (TDR) kialakítása. Tájökológiai Lapok.. 9. (1) 203-205.
Novák, T., Becker, K., Giani, L. 2009. Modification of solonetz soil profile characteristics caused by organic matter influx on the livestock resting sites of Hortobágy, Hungary, In: TóTh, T. (ed.) (2009). IUSS Salinization Conference Presentations, RISSAC-MTA TAKI, Budapest. pp. 33.
Novák, T.J. 2013 Talajtani Praktikum –Talajok terepi vizsgálata, leírása és osztályozása. Meridián Alapítvány, Debrecen. pp. 188.
Novák, T.J., Incze J. 2014. A tokaji Nagy-hegy felhagyott szoloteraszainak támfalai – Retaining walls of abandoned vineyard terraces on Tokaj Nagy Hill. 4D Tájépítészeti és kertmuvészeti folyóirat – Journal of Landscape Architecture and Garden Art.. 35. 20-35.
Novák, T.J., Incze, J., Spohn, M., Glina, B., Giani, L. 2014. Soil and vegetation transformation in abandoned vineyards of the Tokaj Nagy-Hill. Catena.. 123. 88-89.
Novák, T.J., Tóth, C.A. 2016. Development of erosional microforms and soils on semi-natural and anthropogenic influenced solonetzic grasslands. Geomorphology.. 254. 121-129.
Post, W.M., Kwon, K.C. 2000. Soil carbon sequestration and land-use change: processes and potential. Global Change Biology.. 6. (3) 317–328.
Richter, D.DEB., Bacon, A.R., Brecheisen, Z., Mobley, M.L. 2015. Soil in the Anthropocene. IOP Conf. Ser.: Earth Environ. Sci.. 25. 1-11.
Sándor, G., Szabó GY., Charzynski, P., Szynkowska, E., NovÁk, T.J., Switoniak, M. 2013. Technogenic soils in Debrecen. In: Charzynski, P., Markiewicz, M., Switoniak, M. (eds.) (2013). Technogenic Soils Atlas, Polish Society of Soil Science. Torun. 35-74.
Shrestha, R.K., Lal, R. 2006. Ecosystem carbon budgeting and soil carbon sequestration in reclaimed mine soil. Environment International.. 32. 781-796.
Stanchi, S., Freppaz, M., Agnelli, A., Reinsch, T., Zanini, E. 2012. Properties, best management practices and conservation of terraced soils in Southern Europe (from Mediterranean areas to the Alps): A review. Quaternary International.. 265. 90–100.
Stefanovits, P. 1992. Talajtan (3. kiadás) Mezogazda Kiadó, Budapest. pp. 379.
Stockmann, U., Minasny, B., Mcbratney, A.B. 2014. How fast does soil grow? Geoderma. 216. 48-61.
Süto, L., Dobány, Z., Novák T.J., Incze J., Rózsa P. 2014. Antropogén tájak összehasonlító elemzése –esettanulmányok Borsod-Abaúj-Zemplén megyébol. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek.. 11. (2) 45-52.
Szabolcs, I., Rédly, M. 1989. State and Possibilities of Soil Salinization in Europe. Agrokémia és Talajtan. 38. (3-4) 537-558.
Várallyay GY. , Fórizs J.-né 1966. A helyszíni talajfelvételezés In: Szabolcs I. (szerk.) (1966). A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve, Országos Mezogazdasági Minoségvizsgáló Intézet, Budapest. pp. 19-160.
Vince, T., Szabó, G., Csoma, Z., Sándor, G., Szabó, S. 2014. The spatial distribution pattern of heavy metal concentrations in urban soils — a study of anthropogenic effects in Berehove, Ukraine. Central European Journal of Geosciences. 6. (3) 330-343.