Jelen dolgozatban két célt jelöltünk ki. Az első cél a talajművelés hazai fejlődését nehezítő és elősegítő körülmények elemzése, egyúttal a karcagi kutatási eredmények kiemelése volt. A fejlődést az ún. sokszántásos művelés alkalmazásától (1800-as évektől) napjainkig kísértük nyomon. A második cél négy jeles előd munkásságának felidézésével példát kívántunk adni a hazai talajművelés fejlesztéséért tett erőfeszítésekről.
A talajművelés fejlődésének voltak akadályai úgy, mint egyes ökológiai körülmények – nehéz művelésű talajok, időjárási szélsőségek –, körülményekhez alkalmas vonóerő- és művelőgép hiány, háborúk, a szaktudás jelentős elmaradása a Nyugat-európaihoz hasonlítva, továbbá a talajok minőségét veszélyeztető művelési szokások kialakulása és tartós fennmaradása. A fejlődést előmozdították az európai kitekintésű szakírók, a szaksajtó a segítő cikkek, szakmai viták és az újdonságok közlésével, a kísérleti intézetek létrejötte, a kísérletezés megindulása. A tudományok előrehaladása a talajok és a művelés egzakt leírását, új, hazai termőhelyekre alkalmas módszerek kidolgozását tette lehetővé.
A Karcagi Kutatóintézet megalakulásának kezdetétől nem csak bekapcsolódott a talajművelés és kapcsolódó tudomány területek fejlesztésébe, hanem tevékenységével új, nagy térségben hasznosítható témákat munkált ki. A vonatkozó publikációk elemzése során megállapítható, hogy
- A Karcagi Kutatóintézetben kimunkált eredmények a tudomány előrehaladását és a gyakorlat szemléletváltását az ország más termőhelyein működő intézményekkel – Mosonmagyaróvár, Keszthely, Martonvásár, Kompolt, Gödöllő, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged – harmóniában, gyakran együttműködésben segítették elő. Ezzel együtt a térségi talajok jobbítása az első évektől napjainkig kiemelt feladat maradt.
- A térségben akut művelési és talajjavítási feladatok megoldásával párhuzamosan folyt a csernozjom, réti és szikes talajok tulajdonságainak megismerése, valamint adott művelési beavatkozások hatásainak értelmezése.
- A nehéz művelésű talajok állapotának javítására kidolgozott periódusos mélyművelési rendszer országos elterjedését előbb állami támogatás, majd az alkalmazók kedvező tapasztalatai mozdították elő.
- A talajállapot javulása a művelési rendszerek ésszerűsítését, a művelési mélység okszerű – ökonómiai szempontból is kedvező – váltogatását tette lehetővé.
- A nagy agyagtartalmú és a kémiailag hibás talajokon bizonyítást nyert a mélyítő művelés, a trágyázás és talajjavítás együttes alkalmazásának hasznossága.
- A mélyművelési módszerek, valamint a magágy minőség változatok vizsgálatainak eredményei között a talajvédelmi ajánlások napjainkban is megállják a helyüket.
- A fenntartható fejlődéssel harmóniában lévő talajhasználati, talaj- és környezetvédelmi, vízgazdálkodási kutatások eddig elért eredményei a további feladatokat alapozzák, és kiszélesedésüket segítik.
- A Karcagi Kutatóintézet fejlődésre ösztönző környezetében bontakozott ki Sipos Sándor és Nyiri László tudós szakírók munkássága. A gyakorlatot segítő tudományos eredményeik, cikkeik és könyveik mellett számos olyan tanítványt neveltek ki, kik ma a talajművelés és a kapcsolódó tudományterületek meghatározó személyiségei.
Allen R.R. , Fenster C.R., 1986. Stubble-mulch equipment for soil and water conservation in the Great Plains. J. Soil and Water Conservation.. 41. 11–16.
Balogh I. , Czimbalmas R., Forgács L., Nyiri L., Radócz L., Tuba G., Zsembeli J., Zsuposné Oláh Á., 2003. Talajvédo talajmuvelési eljárások hatáselemzése, alkalmazásuk feltételrendszerének megállapítása. In: Csorba Zsjolánkai P., Szöllosi G.: III. Növénytermesztési Tudományos Nap: Szántóföldi növények tápanyagellátása. Akaprint Kiadó, Budapest. pp. 38–42.
Birkás M. , 2003. A Campbell-láz Magyarországon (1908-1914) A magyar gazdák és a dry farming Mezogazdasági Technika. 44. (3) 39–41.
Birkás M. , 2006. A direktvetés. In: BirkÁS M.: Környezetkímélo alkalmazkodó talajmuvelés. Akaprint Kiadó Budapest. pp. 350–354.
Birkás M. , 2009. A klasszikus talajmuvelési elvárások és a klímakár csökkentés kényszere. Növénytermelés.. 58. 123–134.
Birkás M. , 2010. Long-term experiments aimed at improving tillage practices. Acta Agr. Hung. 58. (Suppl 1) 75–81.
Birkás M. , 2011. Tillage, impacts on soil and environment. In: Glinski J., Horabik J., Lipiec J.: Encyclopedia of Agrophysics. Springer Dordrecht. pp. 903–906.
Birkás M. , Antal J., Dorogi I., 1989. Conventional and reduced tillage in Hungary –A review. Soil Tillage Research. 13. 233–252.
Birkás M. , Dekemati I., Kende Z., PÓSa B., 2017. Review of soil tillage history and new challenges in Hungary. Hungarian Geographical Bulletin.. 66. 55–64.
Birkás M. , Kadlicskó B., Krisztián J., Radics L., Várnai M., 1990. A talajelokészítés és a direktvetés szerepe az oszi búza talajvédelmében. Melioráció-Öntözés és Talajvédelem.. 1. 14–19.
Birkás M. , Mesic M., Smutný V. 2015. Soil conservation tillage in crop production. Contemporary Agriculture. 64. (3-4) 248–254
Birkás M. , Percze A., Gyuricza CS., Szalai T., 1998. Oszi búza direktvetéses kísérletek eredményei barna erdotalajon. Növénytermelés. 47. 181–198.
Birkás M. , Szalai T., Nyárai H.F., Fenyves T., Percze A., 1997. Kukorica direktvetéses tartamkísérletek eredményei barna erdotalajon. Növénytermelés.. 46. 413–430.
Blaskó L. , 2017. A szikes talajok javítása –kémiai, biológiai, földhasználati módszerek. In: BirkÁS M.: Földmuvelés és földhasználat. Mezogazda Kiadó, Budapest. pp.287–295.
Bottlik L , Csorba Sz, Gyuricza Cs, Kende Z., Birkás M., 2014. Climate challenges an solutions in soil tillage. Appl. Ecol. Env. Res. 12. (1)13–23.
Cserháti S. , 1891. A talajnak mélymuvelése hazánkban. Czéh S. Könyvnyomda, Magyar-Óvár. pp. 28-32.
Gyárfás J. , 1922. Sikeres gazdálkodás szárazságban. A magyar dry farming. Pátria Kiadó, Budapest.
Gyorffy B. , 1964. Hozzászólás “A talaj mélymuvelése” vitaülésen, MTA Agrártud. Oszt. Közl, 13 (3-4) 362–370.
Gyorffy B. , 1990. Tartamkísérletek Martonvásáron. In: Kovács I: Martonvásár második húsz éve. Martonvásár. pp.114–118.
Gyorffy B. , Szabó J.L., 1969a. A zero, minimum és normál tillage vizsgálata tartamkísérletekben. In: I’SÓ I. Kukoricatermesztési Kísérletek 1965–1968. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 143–155.
Gyorffy B. , Szabó J.L., 1969b. Tavaszi szántás, minimum tillage és a direktvetés lehetosége a kukoricatermesztésben. In: I’só I. Kukoricatermesztési Kísérl.1965–1968. Akadémiai Kiadó, Budapest. 136–142.
Jolánkai M. , 2017. A földmuvelés fejlodésének rövid története. In: Birkás M. Földmuvelés és földhasználat. Mezogazda Kiadó, Budapest. pp. 15–23.
Kalmár T. , Bottlik L., Kisic, I., Gyuricza C., Birkás M., 2013. Soil protecting effect of the surface cover in extreme summer periods. Plant, Soil and Environment.. 59. 404–409.
Kemenesy E. , 1964. Talajmuvelés. Mezogazdasági Kiadó, Budapest.
Kende Z. , Sallai A., Kassai K., Percze A., Birkás M., 2017. The effects of tillage-induced soil disturbance on weed infestation of winter wheat. Pol. J. Environ. Stud. 26. 11131–1138
Koltay Á. , 1974. Talajmuvelés nélküli búzatermesztés monokultúrában. Talajtermékenység. 5. 11–17.
Küzdényi Sz. , 1914. Gazdaságos eljárás a sziknek termofölddé átalakítására. Köztelek.. 24. (15) 449–451.
Küzdényi Sz. , 1923. Az eke rehabilitálásához. Gazdasági Lapok, 75.(10) 124–125.
Küzdényi Sz. , 1925. Gazdaságos talajlazítás gördülo korongokkal. Köztelek.. 35. (21) 325–326.
Manninger G.A. , 1957. A talaj sekély muvelése. Mezogazdasági Kiadó, Budapest
Milhoffer S. , 1897). Talajkimerülés. Könyves Kálmán Rt. Budapest
Nyiri L. , 1993a. Természeti addottságaink és a szántóföldi növénytermesztés lehetoségei. In: Nyiri L.: Földmuveléstan. Mezogazda Kiadó, Budapest. pp. 22–95.
Nyiri L. , 1993b. A szikes talajok vízrendezése és a talajmuvelés. In: Nyiri L.: Földmuveléstan. Mezogazda Kiadó, Budapest. pp. 388–389.
Nyiri L. , 1997. A talajmuvelés. In: Nyiri L.: Az aszálykárok mérséklése –Szántóföldi növénytermesztés. Alföld program. Mezogazda Kiadó, Budapest. pp. 54–73.
Nyiri L. , Fehér F. 1981. Effects of chemical amelioration and soil moisture regulation on various types of salt affected soils. Agrokémia és Talajtan. 30. (Suppl.) 139–147.
Schertz D.L. , 1988. Conservation tillage: An analyis of acreage projections in the United States. J. Soil and Water Conservation. 43. 256–258.
Sipos S. , 1961. A Nagykunsági Mezogazdasági Kísérleti Intézet ismertetoje. Mezogazdasági Kiadó, Budapest
Sipos S. , 1966a. Nagykunsági Mezogazdasági Kísérleti Intézet Karcag, Mezogazdasági Kiadó. Budapest
Sipos S. , 1966b. Újabb adatok a mélyíto muvelés hatékonyságához. Talajtermékenység.. 1. 34–44.
Sipos S. , 1973. A talajmuvelési és talajjavítási kutatások összefoglaló ismertetése. In:. Sipos S.: Jubileumi tudományos ülésszak 1947–1972. Karcag. pp. 27–37.
Sipos S. , Káposzta J., 1962. A mélyíto muvelés hatása a lucerna szénatermésére szolonyeces réti talajon. In: Sipos S.: A Nagykunsági Mezogazdasági Kísérleti Intézet közleményei. Mezogazdasági Kiadó Budapest. pp. 5–10.
Szalai T. , 1999. A talajmuvelési és növénytermesztési rendszerek néhány agronómiai összefüggése a fenntartható földhasználat kialakításához. Doktori (PhD) értekezés, Gödöllo.
Szentannay S. , 1925. A sziktalaj muvelése, különös tekintettel a tárcsás ekére. Köztelek 35. (46–47) 703–705.
Várallyay G. , 2015. Soil as potential moderator of extreme hydrological events: drought –flood/waterlogging/over-moistening. In: Baban M., Rasic S.: Proceedings & Abstracts, 8thInternational Scientific/professional Conf., Agriculture in nature and environment protection, Vukovar, Croatia. pp 22–23.
Zsembeli J. , Szűcs L., Tuba G., Czimbalmos R., 2015. Nedvességtakarékos talajmuvelési rendszer fejlesztése Karcagon.. In: Madarász B.: Környezetkímélo talajmuvelési rendszerek Magyarországon. MTA CSFKFTI, Budapest. pp. 122–133.