A majd’ 50 km2-es Bugaci-mintaterületen négy sekélyfúrásos vizsgálati programot végeztünk el. A vizsgálati eredmények közül az 1998–99-es mintázás nyomelem-adatainak eleddig hiányzó értelmezését adjuk közre.
A buckákon futóhomok, a laposokon agyagos–finomkőzetlisztes üledék található; ez utóbbi jelentős része karbonátiszap. Bár a laposok gyakorlatilag lefolyástalanok, a buckák–laposok helyzete nem állandó, így a rájuk jellemző üledékek is keverednek. A laposok alatti talajvízben és a laposok felszínén az időszakos tavakban a bepárlódás miatt megnő az oldott ion (só-) tartalom. A szedimentológiai és nyomelem-vizsgálatok alapján két sajátos környezetet érdemes kiemelni: a mai/archív felszíneket, amelyeken több a durvaszemcsés homok, valamint a semlyékek karbonátos, finomszemcsés üledékeit.
A felszínhez közel — a mészakkumuláció komponensei, azaz a Ca, Mg, Sr, Ba, CO32−, SO42−, PO43− (FÜGEDI et al., 2006) kivételével — az eolikus és a tavi üledékekben is minden vizsgált elemből jóval kevesebb van a Magyarországon általában szokásosnál. Ebben az értelemben a Bugaci-mintaterület jól reprezentálja Magyarország középső geokémiai nagytáját. Az ezen a nagytájon másutt megfigyelt törvényszerűségekkel teljes összhangban a karbonátok felhalmozódása közben az üledékekből valamennyi egyéb ion kimosódik: minél jobban oldódik, annál intenzívebben.
A Scheibler-módszerű, illetve áztatásos karbonáttartalmak csak nagyon lazán korrelálnak a Ca és Mg savoldható koncentrációival, mivel a kioldásos elemzéseket erősen befolyásolják egyéb tényezők (más sóásványok, az üledék diagenizáltsága). Az együtt előforduló, kiugróan nagy Cr- és Mo-tartalmakat automatikusan szennyezésnek kell tekinteni.
A tavi mésziszapokban a Ca/Sr arányt biogén folyamatok határozzák meg; ugyanezen iszapok kiugró S-tartalma bepárlódás eredménye. A mészakkumuláció elemcsoportja (Ca, Mg, Sr, Ba, CO32−, SO42−, PO43−) kivételével minden vizsgált elemből a Magyarország legnagyobb részén szokásosnál jóval kevesebb fordul elő. A tavi mésziszapok a Sr-tartalmak alapján megbízhatóan elkülöníthetők a mélyebb helyzetben kialakult mészakkumulációs szintektől.
A mintaterület talajai (főleg a homoktalajok) közepesen rézhiányosak és erősen cinkhiányosak.
Bartha A. , Fügedi U., Kuti L., 1991. Determination of mobile nutrient microelements in younger loose sedimentary rocks. XXVII. Colloquium Spectroscopicum Internationale (poster session), Bergen, Norway.
Fügedi U. , Szurkos G., Vermes J., 2005. Éghajlatváltozások geokémiai hatásai Magyarország középső és keleti részén. MÁFI Évi Jel. 2004-ről. 65–71.
Fügedi U. , Pocsai T., Kuti L., Horváth I., 2006. A talajok meszesedésének földtani okai Közép-Magyarországon. „Újabb eredmények a szikesedés földtani körülményeiről” előadóülés, MTA TAKI, 2006. nov. 8. http://www.taki.iif.hu/7fuub.pdf
Fügedi U. , Pocsai T., Kuti L., Horváth I., Vatai J., 2008a. A mészfelhalmozódás földtani okai Közép-Magyarország talajaiban. Agrokémia és Talajtan 57. (2) 239–260.
Fügedi U. , Szurkos G., Vermes J., Kuti L., 2008b. Geochemical fingerprints of climatic changes in Central and Eastern Hungary. Analele Çtiimifice ale Universitåtii “Al. I. Cuza” Iaçi. Geologie LI. 45–56. http://geochemistry.uaic.ro/auig/art%20arch/pag.%2045-56%20 (lucrarea%2004_2005).pdf
Fügedi U. , Tolmács D., Barczikainé Szeiler R., 2015. Toxikus és esszenciális mikroelemek háttér értéktartományai. In Csicsek G., Kiss I. (szerk): XI. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia tanulmánykötete, Pécs, 2015. május 6., 27–45.
Kerék B. , Kuti L., Vatai J., 2002. Az Északkelet-Alföld felszíni felszínközeli képződményeinek és a bennük mozgó talajvíznek az agrogeológiai környezetföldtani jellemzése. Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina, Tom. XXXV. 103–116.
Kerék B. , 2003. A talaj-alapkőzet-talajvíz rendszer agrogeológiai vizsgálata a Bugaci-mintaterületen. Doktori (PhD) értekezés. Kézirat, Debreceni Egyetem, Ásvány- és Földtani tanszék. http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/78276/1/tz_eredeti2151.pdf
Kuti L. , Tullner T., 1994. Distribution of nutrient elements in the soil of the Szarvas area, Hungary. ITC Journal, 1994. (1) 40–43
Kuti L. , Zentay T., Kerék B., 2002. A Bugaci- és Fülöpi-mintaterületek felszínközeli üledékeinek kalcium-karbonát tartalma. MÁFI Évi Jelentés 1997-1998-ról. 107–117.
Kuti L. (szerk.), 2009. Agrogeológia. Dura Stúdió, Budapest. Molnár B., 1980. Hiperszalin tavi dolomitképződés a Duna-Tisza közén. Földtani Közlöny. 110. 45–64.
Molnár B. , Botz R., 1996. Geochemistry and stable isotope radio of modern carbonates in natron lakes of the Danube-Tisza interfluve, Hungary. Acta Geol. Hung. 39. (2) 153–174.
Molnár B. , Schneider-Lüpkes, U., 2001. Az időszakos Péteri-tó (Kiskunsági Nemzeti Park) keletkezése és üledékképződése. Földtani Közlöny. 131. 475–497.
Molnár B. , Szónoky M. & Kovács S., 1981. Recens hiperszalin dolomitok diagenetikus és litifikációs folyamatai a Duna-Tisza közén. Földtani Közlöny. 111. 119–144.
Steiner F. , 1990. A geostatisztika alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest. 9631828190.
Szabó S. A. , Regiusné Mőcsényi Á., Győri D., Szentmihályi S., 1987. Mikroelemek a mezőgazdaságban. I. Esszenciális mikroelemek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Tóth T. , Szendrei G., 2006. A sókivirágzások elterjedésének és képződésének összefüggése a környezeti, ezen belül talajtani tényezőkkel. In: A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai. (Szerk.: Szendrei G. & Tóth T.) 79-89. Topographia Mineralogica Hungariae. IX. Hermann Ottó Múzeum. Miskolc.
Ujházy K. , Gábris G., Frechen, M., 2003. Ages of periods of sand movement in Hungary determined through luminescence measurements - Quaternary International 111. 91–100.
Várallyay G. , 1967. A dunavölgyi talajok sófelhalmozódási folyamatai. Agrokémia és Talajtan. 16. 327–356.