A vitaalapnak szánt dolgozat bemutatja a hazai láptalajok kutatás- és osztályozás történeti (kronológiai) fejlődését 1859-től napjainkig. A bemutató ismertetés, kritikai elemzés kiemeli az osztályozás fejlődése, és a genetikus, talajföldrajzi osztályozás kialakulása szempontjából fontos eredményeket. Meghatározza a kialakult osztályozás továbbfejlesztését képező ismereteket, amelyek a következők (DÖMSÖDI, 2015; DÖMSÖDI, 1988):
A „láp” és a „láptalaj” képződés genezise: folyamata, szakaszai, típusai
A láptalajok talajképző tényezői:
2.1 Az egykori láp környezetének éghajlati viszonyai (főként éghajlati, klimatikus tényező).
2.2 A láp élővilág jellege: rétláp, mohaláp, al-láp, fel-láp, (ökológiai fejlődéstörténeti) és növényzete (vegetáció) tényező.
2.3 A láp felszínalaktani jellege és geomorfológiai helye (síkláp, dombláp, völgyláp, medenceláp), domborzati tényező.
2.4 A láp, illetve a talaj kora (földtörténeti; abszolút, relatív kortényező).
2.5 A láp, illetve a talaj földhasználata: rét, legelő, erdő, szántó művelése (antropogén hatások tényezője).
A láptalajok típusai, altípusai, az altípusok típusszelvényei, mindezek definíciói és dimenziói.
The paper, meant to start a discussion, presents the history (chronology) of research and classification of bog soils in Hungary from 1859 to the present day. The presentation and critical analysis highlight important results from the point of view of the evolving classification and the development of genetic soil geography classification. The paper defines the knowledge that founds the further refinement of an established classification, which is composed of the following (DÖMSÖDI, 2015; DÖMSÖDI, 1988):
Formation and genesis of bogs and bog soils: processes, stages, types
Soil-forming factors of peatlands
2.1 Climatic conditions of the environment of the former bog (mainly climatic factors).
2.2 The nature of the moor's fauna: meadow fen, moss fen, sub-fen, up-fen, (historical ecological development) and vegetation factors.
2.3 The topographic nature and geomorphological location of the fen (plain fen, hill fen, valley fen, basin fen), relief factor.
2.4 The age of the bog and the soil (geohistorical; absolute, relative age factor).
2.5 Land use of the bog and soil: cultivation of meadows, pastures, forests, fields (factor of anthropogenic effects).
Types and subtypes of bog soils, key sections of subtypes with their definitions.
BADEN, W., 1961. Beurteilung und Düngung von Moor und Anmoor. Ruhr-Stickstoff Aktiongesellschaft, Bochum; Bremen.
DÖMSÖDI, J., 1979a. Preobrazovanie (unicstozsenie) torfjanüh bolot i prognazirovanije preobrazovanija. International Association of Enginering Geology, National Group. Poland.
DÖMSÖDI, J., 1979b. Objectives possibilites and aspects of International classification of peat ad peatlads In: Proceeding of the International Symposium on Classification of Peat and Peatlands. pp. 25–29.
DÖMSÖDI, J. 1979c. A lápképződés, lápmegsemmisülés és a talajképződés kölcsönhatásai. Agrokémia és Talajtan. 28. 511–526.
DÖMSÖDI, J., 1980a. A hazai tőzeglápok, tőzegek osztályozása. Földrajzi Értesítő. XXIX. 485–495.
DÖMSÖDI, J., 1980b. Interactions between moorland destruction and soil formation in the Middle-European moorlands. 6 th. International Peat Society. Agust. 17–23. Duluth, Minnesota, US.
DÖMSÖDI, J., 2015. A tőzeglápok és a láptalajok genezise, földhasználati helyzetképe a második ezredforduló utáni Magyarországon. Talajvédelem különszám. pp. 167–188p.
DÖMSÖDI, J., 1983a. Nemzetközi láphasznosítási együttműködés és a magyar tervezési munka ismertetése. Agrokémia és Talajtan. 32. 271–276.
DÖMSÖDI, J., 1983b. Bréma környékén végzett talajjavítási kísérletek alkalmazási lehetőségei magyarországi láptalajokon. Agrokémia és Talajtan. 31. 195–200.
DÖMSÖDI, J., 1988. Lápképződés, lápmegsemmisűlés. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
GÖTTLICH, K., 1965. Ergebnisse und Ziele bodenkundlicher Studien in Moor und Anmoor. Ulmer, Stuttgart.
GROSSE-BRAUCKMANN, G. 1961. Zur Terminologie organogener Sedimente. Geologie. 79. 117–144.
IPS BULLETIN, 1976. Classification of Peat and Peatlands. IPS, Helsinki.
KABAR, Z. & SZABOLCS, I., 1960. Hozzászólás Stefanovits Pál és Máté Ferenc: Javaslat a hazai láptalajok osztályozásához című dolgozatához. Agrokémia és Talajtan. 10. 293–298.
LÁSZLÓ, G. & EMSZT, K., 1915. A tőzeglápok és élőfordulásuk Magyarországon. Földtani Intézet, Budapest.
POKORNY, L., 1860. Untersuchungen über die Torfmoore Ungarns. Sitzungsberichte der Kaiserliche Akademie der Wissenschaften. 43. 57–122.
POKORNY, L., 1862. Magyarország tőzegképletei. Math. és Természettud. Közl. II. 78–144p.
STAUB, M., 1892. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Tőzegkutató Bizottságának működése 1892-ben. Különlenyomat a földművelésügyi miniszter 1892. évi jelentéséből.
STAUB, M., 1894. A tőzeg elterjedése Magyarországon. Földtani Közlöny. XXIV. 275–390 pp. 275–300; pp. 369–390.
STEFANOVITS, P. & MÁTÉ, F. 1960. Javaslat a hazai láptalajok osztályozására. Agrokémia és Talajtan. 9. 277–283p.
STEFANOVITS, P. & SZŰCS, L., 1961. Magyarország genetikus talajtérképe. OMMI, Budapest.
STEFANOVITS, P. 1963. Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
STEFANOVITS, P., FILEP, G., FÜLEKY, G., 1999. Talajtan. Mezőgazda, Budapest.
ZÓLYOMI, B., 1931. A Bükk-hegység környékének Sphagnum-lápjai. Vegetáció-és vegetációtörténeti tanulmány. Botanikai Közlemények. XXVIII. 90–121.
ZÓLYOMI, B., 1936. 10000 év története virágporszemekben. Természettudományi Közlöny. 68. 504–516.
ZÓLYOMI, B., 1943. A fosszilis tőzegtelepek vizsgálata és a modern lápkutatás. Földtani Közlöny. LXXIII. 484–489.
ZÓLYOMI, B., 1966. A Balaton iszaprétegeinek kormeghatározó pollenanalitikai vizsgálata. In: A Balaton feliszapolódásával kapcsolatos kutatások, 1963–1964. Kézirat. VITUKI, Budapest.