Az európai mezőgazdaság évtizedeken keresztül stabil termelékenységnövekedést mutatott, amihez meghatározó jelenlét párosult a világpiacon. Emellett a tradicionális családi gazdaságok révén megtartotta többfunkciós jellegét: fenntartotta a gazdasági aktivitást és a foglalkoztatást a vidéki területeken, fejlesztette a vidéket (beleértve a hátrányos helyzetű térségeket is), továbbá környezeti, biodiverzitási és tájgazdálkodási szempontból is sikeres volt. A tanulmány az agrárszektor kilátásait értékeli a Lisszaboni Stratégia tükrében.</o:p>
Kiss J. (2002): A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Findrik M.-Szilárd I. (2000): Nemzetközi versenyképesség-Képességek versenye. Budapest: Kossuth Kiadó.
Nemzetközi versenyképesség-Képességek versenye , ().
Lengyel I. (2000): A regionális versenyképesség tényezői, különös tekintettel a Dél-Alföldre. In: Farkas B. - Lengyel I. (szerk.): Versenyképesség - regionális versenyképesség. Szeged: JATEPress, 39-57. o.
Versenyképesség - regionális versenyképesség , () 39 -57 .
Popp J. (2003): Az agrárpolitikák mozgástere a nemzetközi kereskedelem liberalizálásának tükrében. Budapest, AKII Tanulmány, 2003/8.
Vértes A. (2004): Az EU-15 és a 10 csatlakozó ország gazdaságának elemzése versenyképességi szempontból. Budapest.