View More View Less
  • 1 Magyar Nemzeti Múzeum H-1088 Budapest Múzeum krt. 14–16.
  • 2 Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága H-8200 Veszprém Török Ignác u. 7.
  • 3 MTA GGKI Szeizmológiai Főosztály H-1112 Budapest Meredek utca 18.
  • 4 Magyar Állami Földtani Intézet H-1143 Budapest Stefánia út 14.

Nagytevel határában, a Tevel-hegyen található Magyarország egyetlen, szoros értelemben véve tűzkőnek nevezhető kova nyersanyaga. A felső kréta korú mészkőben, amelyet a község határában egy modern kőbánya tár fel, gyakran 20–30 cm nagyságú tűzkő gumók figyelhetők meg. A környéken több alkalommal gyűjtöttek megmunkált kovaszilánkokat. A területen 2005 és 2008 között feltárásokat végeztünk a Magyar Nemzeti Múzeum és a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatóságának együttműködésében. Az ásatás célja a feltételezhető őskori kovabánya azonosítása és feltárása volt. Összesen 22 bányaobjektumot figyeltünk meg, többségében sekély kitermelő gödröket. A bánya lehetséges lokalizálása, illetve behatárolása céljából két alkalommal geofizikai méréseket is végeztünk. A jelenségek keltezését szórványos kerámialeletek mellett optikai lumineszcens kormeghatározással és a régészeti elterjedési adatok értelmezésével kíséreltük meg.

  • Aitken, M. J. 1982 Fizika és régészet. Budapest.

  • Aitken, M. J. 1985 Thermoluminescence Dating. London.

  • Aitken, M. J. 1998 An Introduction to Optical Dating. The Dating of Quaternary Sediments by the Use of Photon-stimulated Luminescence. Oxford.

  • Bácskay, E. 1995 H 2 Sümeg-Mogyorósdomb, Veszprém county. In: Lech, J. (ed.): Catalogue of flint mines: Hungary. Archaeologia Polona 33, 383–395.

  • Bácskay E.–Bihari D. 1989 Paleolitgyanús leletek a Bakonyból. TMK 1, 21–27.

  • Bácskay E.–T. Biró K. 2003 Nyersanyag bányászat, kereskedelem. In: Visy et al. (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest, 118–123.

  • Bácskay E.–Vörös I. 1980 Újabb ásatások a Sümeg-mogyorósdombi őskori kovabányában (New excavations in the prehistoric flint mine at Sümeg-Mogyorósdomb). VMMK 15, 7–47.

  • Bihari D. 1981 Ugod. Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Budapest.

  • Biró K. 1984 Őskőkori és őskori pattintott kőeszközeink nyersanyagának forrásai. ArchÉrt 111, 42–52.

  • Biró K. 1986 (szerk.): Őskori kovabányászat és kőeszköznyersanyag azonosítás a Kárpát-medencében/International conference on prehistoric flint mining and lithic raw material identification in the Carpathian Basin, Sümeg 1986 (1). Budapest.

  • Biró K. 1987a (szerk.): Őskori kovabányászat és kőeszköznyersanyag azonosítás a Kárpát-medencében/International conference on prehistoric flint mining and lithic raw material identification in the Carpathian Basin, Sümeg 1986 (2). Budapest.

  • Biró K. 1987b Actual problems of lithic raw material distribution studies in Hungary. Comments on the distribution maps. In: Biró 1987a, 141–161.

  • Biró K. 1988 Distribution of lithic raw materials on prehistoric sites. Acta ArchHung 40, 251–274.

  • Biró K. 1989a Northern Flint in Hungary. In: Kozłowski, J. K. (ed.): Archaeologia Interregionalis 240, 75–86.

  • Biró K. 1989b A Kup-egyesi neolit lelőhely kőeszközei (From stone artifacts of neolithic place of occurrence of Kup-Egyes). Veszprémi Történelmi Tár 2, 34–41.

  • Biró K. 1998 Lithic implements and the circulation of raw materials in the Great Hungarian Plain during the Late Neolithic Period. Budapest, 1–350.

  • Biró K. 2003 Tevel flint: a special constituent of the Central European LBC lithic inventories. In: Burnez-Lanotte, L. (ed.): Production and Management of Lithic Materials in the European Linearbandkeramik. UISPP Liège, Colloque 9. 3. BAR–IS 1200, 11–17.

  • Biró K. 2006 Über die Grenzen… Ergebnisse und Probleme der Herkunftsbestimmung des Rohmaterials von lithischen Funden im südwestlichen Grenzgebiet Ungarns. In: Tomaz, A. (ed.): Od Sopota do Lengyela. Between Sopot and Lengyel. Annales Mediterranea. Koper, 75–80.

  • Biró K.–Regenye J. 1995 Őskori iparvidék a Bakonyban (Prehistoric industrial district in the Bakony Mts/Ein prähistorisches Industriegebiet im Bakony Gebirge). Kiállításvezető.

  • Biró K.–Regenye J. 2002 Kup-Egyes, újkőkori település ásatásának eredményeiből. Kiállításvezető, Kup 2002. augusztus 19. – szeptember 6. Kupi Füzetek 2, 1–32.

  • Biró K.–Regenye J. 2003 Exploitation Regions and Workshop Complexes in the Bakony Mountains, Hungary. In: Stöllner, Th. et al. (eds): Man and Mining – Mensch und Bergbau. Der Anschnitt, Bochum 16, 55–64.

  • Biró K.–Regenye J. 2004 Kup-Egyes: újabb ásatások egy őskori műhelytelepen (Kup-Egyes: New excavations on a prehistoric workshop site). In: Ilon G. (szerk.): Halottkultusz és temetkezés. Őskoros kutatók III. összejövetelének konferenciakötete. MOMOΣ 3, 55–63.

  • Biró K.–Regenye J. 2007 Exploitation and workshop sites in the Bakony Mts: Study of the Lithic Material. In: Kozłowski, J. K.–Biró K.–Regenye J. Raczky P. (eds): The Lengyel, Polgár and related cultures in the Middle/Late Neolithic in Central Europe. Kraków, 261–268.

  • Bognár-Kutzián, I. 1963 The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. ArchHung 42, Budapest.

  • Bognár-Kutzián, I. 1972 The Early Copper Age Tiszapolgár-Culture. ArchHung 48, Budapest.

  • Botter-Jensen, L.–Mckeever, S.–Wintle, A. 2003 Optically Stimulated Luminescence Dosimetry. Amsterdam.

  • Dobosi, V. 2005 Cadastre of Palaeolithic finds in Hungary. ComArchHung 49–81.

  • Dobosi, V.–Kövecses-Varga, E. 1991 Upper Palaeolithic site at Esztergom-Gyurgyalag. ActaArchHung 43, 233–255.

  • Engelen, F. G. H. 1976 (ed.): Proceedings of the Second International Symposium on flint. Staringia 3.

  • Fülöp, J. 1976 Relics of prehistoric flint mining in Hungary. In: Engelen 1976, 72–77.

  • Gábori-Csánk V. 1989 Európa legrégibb bányászati emléke Farkasréten. MT 13–21.

  • Galbraith, R. F.–Roberts, R. G.–Laslett, G. M.–Yoshida, H.–Olley, J. M. 1999 Optical dating of single and multiple grains of quartz from Jinmium rock shelter, northern Australia. Part I: Experimental design and statistical models. Archaeometry 41, 339–364.

  • Gyalog L. 1999 (szerk.): Magyarország 1:100000-es földtani térképe (CD változat). Veszprémi lap. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa.

  • Halamić, J.–Šošić-Klindžić, R. 2009 Radiolarites and radiolarian cherts in Northern Croatia – possible sources for the production of artifacts (Radiolarit és radioláriás tűzkő Észak-Horvátországban – lehetséges kőeszköz nyersanyagforrások). Archeometriai Műhely 6/3, 19–24.

  • Ilon G. 1995 Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970–1994 (Ergänzung zum 4-ten Band des damaligen Papaer Kreises für die Archäologische Topographie Ungarns 1970–1994). Acta Musei Papensis/PáMÉ 5, 63–137.

  • Kasztovszky, Zs. et al. 2005 Investigation of Grey Flint Samples with Prompt-Gamma Activation Analysis. In: Kars, H.–Burke, E. (eds): Proceedings of the 33rd International Symposium on Archaeometry, 22–26. April 2002, Amsterdam. Geoarchaeological and Bioarchaeological Studies 3, 79–82.

  • Kasztovszky, Zs. et al. 2008 Cold Neutron Prompt Gamma Activation Analysis – A Non-Destructive Method for Characterization of High Silica Content Chipped Stone Tools and Raw Materials. Archaeometry 50/1, 12–29.

  • Kavur, B. 2005 Kamnita orodja na najdiscu Čatez-Stredne Polje (Stone tools from Čatez-Stredne Polje). In: Gustín, M. (ed.): Prvi Poljedelci/First farmers. Koper, 131–144.

  • Körlin, G.–Weisgerber, G. 2006 (eds): Stone Age – Mining Age. Proceedings of the VIIIth International Flint Symposium, 13–17. September 1999, Bochum. Veröffentlichungen aus dem Deutschen Bergbaumuseum. Bochum, 148. Der Anschnitt, Beiheft 19.

  • Lech, J. 1995 (ed.): Catalogue of flint mines. APolona 33.

  • Mateiciucova, I. 2008 Talking Stones: The Chipped Stone Industry in Lower Austria and Moravia and the Beginnings of the Neolithic in Central Europe (LBK), 5700–4900 BC. Dissertationes Archaeologicae Brunensis Pragensesque. Brno 4, 1–357.

  • Murray, A. S.–Wintle, A. G. 2000 Luminescence dating of quartz using an improved single-aliquot regenerative-dose protocol. Radiation Measurements 32, 57–73.

  • Murray, A. S.–Wintle, A. G. 2003 The single aliquot regenerative dose protocol: potential for improvements in reliability. Radiation Measurements 37, 377–381.

  • Perhoč, Z. 2009 Sources of chert for prehistoric lithic industries in Middle Dalmatia (Adatok Közép-Dalmácia őskori kőeszközeinek nyersanyag-forrásaihoz: kovakőzetek). Archeometriai Műhely 6/3, 45–56.

  • Přichystal, A. 1997 Sources of siliceous raw materials in the Czech Republic. In: Schild–Sulgostowska 1997, 351–355.

  • Puszta S. 2002 Új módszer, a geofizika. In: Ilon G. (szerk.): A régésztechnikus kézikönyve. Panniculus Ser. B. No. 6. Szombathely, 61–83.

  • Puszta S. 2005 Jelentés a Nagytevel településhez közeli tűzkőbányászat nyomait kimutatni célzó mágneses kutatásról. Kézirat. Budapest, 1–35.

  • Puszta S. 2008 Kutatási jelentés a Fractal Bt.-nek a Nagytevel régészeti lelőhely területén 2008-ban végzett felszíni mágneses kutatásáról. Kézirat. Budapest, 1–17.

  • Ramos-Millán, A.–Bustillo, M. A. 1997 (eds): Siliceous rocks and culture. (Monográfica arte y arquelogía.) Universidad de Granada, Granada.

  • Schild, R.–Sulgostowska, Z. 1997 (eds): Man and Flint. Proceedings of the VIIth International Flint Symposium, Warsawa–Ostrowiec Świętokryski. Warsawa.

  • Séronie-Vivien, M.-R.–Lenoir, M. 1990 (eds): Le silex de sa genèse à l’outil. Actes du Ve colloque international sur le silex (Vth International Flint Symposium), Bordeaux, 17 september–2 october 1987. Cahiers du Quaternaire 17, Vol. I. 1–310, Vol. II. 311–645.

  • Sieveking, G. de–Hart, M. B. 1986 (eds): The scientific study of flint and chert: Proceedings of the fourth International Flint Symposium held at Brighton Polytechnic, 10–15 April 1983. Cambridge.

  • Thamóné Bozsó E. 2009 Nagyteveli üledékek kvarcszemcséin végzett OSL kormeghatározás eredményei. Kutatási jelentés, MÁFI, Budapest. Kézirat. 1–11.

  • Thamó-Bozsó, E.–T. Biró, K. 2009 Optically Stimulated Luminescence dating of sediments on archaeological sites. MÖMG 155.

  • Varga, I. 1991 Mineralogical Analysis of the lithic material from the Palaeolithic site of Esztergom-Gyurgyalag. Acta ArchHung 43, 267–269.

  • Vermeersch, M. P.–Paulissen, E. 1997 Extensive middle paleolithic extraction in the Quenna area (Egypt). In: Schild–Sulgostowska 1997, 133–143.

  • Vértes, L. 1964 Eine prähistorische Silexgrube am Mogyorósdomb bei Sümeg. Acta ArchHung 16, 187–215.

  • Vörös I. 2007 Sümeg-Mogyorósdombi őskori kovabánya agancsleletei (Antler finds from the Sümeg-Mogyorósdomb prehistoric quarry). Archeometriai Műhely 4/1, 19–30.

  • Weisgerber, G. 1980 (ed.): 5000 Jahre Feuersteinbergbau. Deutsches Bergbau-Museum. Bochum, 1–670.

  • Weissmüller, W. 1996 Die Hornsteinlagerstätte von Flintsbach-Hardt. Geologie und Archäologie. Archäologische Denkmäler im Landkreis Deggendorf, 1–32.

  • Wintle, A.–Murray, A. S. 2006 A review of quartz optically stimulated luminescence characteristics and their relevance in single-aliquot regeneration dating protocols. Radiation Measurements 41, 369–391.

  • http://flintsource.net

  • http://www.ace.hu/szentgal

  • http://www.ace.hu/atlas