The study presents the findings of the archaeological investigation and architectural survey of the vaulted ashlar burial chamber and its burial in Eger Cathedral. The burial chamber is located in the cathedral’s longhouse, whose origins can be traced to the Árpádian Age. In addition to an overview of the relevant medieval and post-medieval historical sources and the archival architectural and archaeological reports, the context and the date of the burial chamber in the architectural history of the medieval cathedral are also discussed, as is its association with the other burials in the cathedral.
Autenrieth, Hans Peter 1988 Über das Feinrelief in der romanischen Architektur. In: Much, F. J. (Hrsg.): Baukunst des Mittelalters in Europa: Festschrift für Hans Erich Kubach zum 75. Geburtstag. Stuttgart, 27–70.
Azzola, Karl Friedrich 1986 Zur Ikonographie des Kreuzes auf Kleindenkmälern des Hoch- und Spätmittelalters im deutschen Sprachraum. In: Zimmermann, H. (Hrsg.): Deutsche Inschriften. Mainz, 11–37.
Bakay Kornél 1975 Második jelentés a somogyvári bencés apátság feltárásáról (1974–1975), (Zweiter Bericht über die Freilegung der Benediktinerabtei von Somogyvár in den Jahren 1974–1975.). Somogy Megyei Múzeumok Közleményei (Kaposvár) 2, 191–206.
Azzola, Karl Friedrich 2011 Somogyvár. Szent Egyed-monostor. A somogyvári bencés apátság és védműveinek régészeti feltárása (Historical recapitulation). 1972–2009. Budapest.
Bellus Ibolya –Kristó Gyula (ford.) 2001 Thuróczy János: A magyarok krónikája. In: Thuróczy János: A magyarok krónikája. Rogerius mester: Siralmas ének. Millenniumi Magyar Történelem. Források. Budapest, 9–397.
Benkő Elek 2014 Gertrúd királyné sírja a pilisi ciszterci monostorban. In: Majorossy J. (szerk.): Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213–2013. Szentendre, 173–188.
ifj. Barta János –Barta Gábor 1993 III. Béla király jövedelmei. (Megjegyzések középkori uralkodóink bevételeiről.) Századok (Budapest) 127, 413–449.
Berlász Jenő 1985 Jankovich Miklós pályaképe és könyvtári gyűjteményei. In: Belitska-Scholtz H. (szerk.): Jankovich Miklós, a gyűjtő és mecénás (1772–1846). Budapest, 27–31.
Bertényi Iván (szerk.) 2000 Magyar történeti szöveggyűjtemény. 1000–1526. Budapest.
Biczó Piroska 1999 Érdy János leletmentésének tudományos jelentősége. In: Cserményi V. (szerk.): 150 éve történt. III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. Székesfehérvár, 16–23.
Biczó Piroska 2001 Archäologische Beobactungen zur Baugeschichte der Stiftskirche Unserer Lieben Frau zu Székesfehérvár. Acta Historiae Artium (Budapest) 42, 283–295.
Biczó Piroska 2002 A „lelet” mint gyűjteményi tárgy. Proveniencia-problémák. In: Jankovich 2002, 24–29.
Biczó Piroska 2004a Az Anjou-temetkezések kutatástörténete. In: Deák Z. (szerk.): Magyar királyi és főrendi síremlékek. Budapest, 32–35.
Biczó Piroska 2004b A prépostsági templom déli oldalán feltárt gótikus kápolna. In: Deák Z. (szerk.): Magyar királyi és főrendi síremlékek. Budapest, 48–57.
Biczó Piroska 2011a A székesfehérvári Szűz Mária prépostsági templom déli oldalának régészeti feltárása (The archaeological excavation of the southern side of the Virgin Mary Provost Church of Székesfehérvár). In: Kerny, T.– Smohay, A. (szerk.): Károly Róbert és Székesfehérvár (King Charles Robert and Székesfehérvár). 2011, 139–170.
Biczó Piroska 2011b Das königliche Marienstift zu Székesfehérvár im Lichte der neueren Grabungen. Acta Historiae Artium (Budapest) 52, 5–29.
Biczó Piroska 2015 Szent István sírja a székesfehérvári Szűz Mária-prépostság templomában (The burial place of King Stephen the Saint in the provostal church of the Virgin Mary, Székesfehérvár). In: Benkő E.–Orosz, K. (szerk.): In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások „az ország közepén” (Archaeological, art historical, and historical researches ’in the middle of the kingdom’). 299–323.
Biczó Piroska 2016 Az Árpád-házi királysírok. Budapest.
Biczó, Piroska–Tóth, Melinda 2000 Das Marienstift Stuhlweissenburg. In: Wieczorek, A.–Hinz, H. M. (Hrsg.): Europas Mitte um 1000. II. Stuttgart, 621–624. (A magyar nyelvű pótkötetben: 388–390.)
Bitskey István 1997 Püspökök, írók, könyvtárak. Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban. Studia Agriensia 16. Eger.
Bodó Balázs 2010 A pécsváradi bencés monostor építéstörténete (The architectural history of the Benedictine Monastery at Pécsvárad as reflected in the latest research). In: Benkő E.–Kovács Gy. (szerk.): A középkor és kora újkor régészete Magyarországon. I. (Archaeology of the Middle Ages and the Early Modern Period in Hungary). Budapest, 349–383.
Bonfini, Antonio 1936 Rerum ungaricum decades. Fógel, I.–Iványi, B.–Juhász, L. (eds): Lipsiae, 81.
Borgolte, Michael 1985 Stiftergrab und Eigenkirche. Ein Begriffspaar der Mittelalterarchäologie in historischer Kritik. Zeitschrift für Archäologie des Mittelalters 13, 27–38.
Buzás Gergely 2014 A kalocsai érseksír azonosítása, Archaeologia, Altum Castrum Online 2014 http://pannonhalma70-74.gportal.hu/portal/pannonhalma70-74/upload/251068_1397808574_08875.pdf (Letöltés: 2017. 03. 22.)
Chevalier, Pascale–Maquet, Alette 2004 La fouille des tombeaux des Saint Abbés de Cluny, Mayeul et Odilou et les pélerinages á Souvigny. Bulletin Monumental (Paris) 162:2, 87–100.
Csemegi József 1935 Az egri várszékesegyház jelentősége a XII. században. Archaeologiai Értesítő (Budapest) 48, 217–223.
Dahm, Friedrich 1998 Tumba für Herzog Friedriech II. In: Geschichte der Bildenden Kunst in Österreich. Band I. Früh- und Hochmittelalter. München–New York, Kat. 140, 398–399.
Dercsényi Dezső 1934 A somogyvári Szent Egyed-apátság maradványai. Budapest.
Dercsényi Dezső 1943 A székesfehérvári királyi bazilika. Budapest.
Détshy Mihály 1964 Az egri várszékesegyház építéstörténetének okleveles adatai, Művészettörténeti Értesítő (Budapest) 13, 1–19.
DHA I. 1992 Györffy, Gy. (ed.): Diplomata Hungariae antiquissima accedunt epistolae et acta ad historiam Hungariae pertinentia. I. 1000–1131. Budapest.
Dobszay László (ed.) 2000 Liber ordinarius Agriensis. Musicalia Danubiana Subsidia 1. Budapest.
Engel Pál 1987 Temetkezések a középkori székesfehérvári bazilikában. Századok (Budapet) 121, 613–637.
F. Vattai Erzsébet 1966/1967 A margitszigeti korona és gyűrű (Die Krone und der Ring von der Margareteninsel). Folia Archaeologica (Budapest) 18, 123–136.
Fodor László 2001 Jelentés az egri vár területén feltárt román kori székesegyház déli kápolnájában lévő korai keresztelőegyház (rotunda) leletmentő régészeti kutatásáról. Műemlékvédelmi Szemle 11:1–2, 209–210.
Foerk Ernő 1915 A kalocsai érseki székesegyház. Budapest.
Fügedi Erik 1986 Ispánok, bárók, kiskirályok. Budapest.
Fügedi Erik 1991 „Sepelierunt corpus eius in proprio monasterio.” A nemzetségi monostor. Századok (Budapest) 125, 35–67.
Gerevich Tibor 1938 Magyarország románkori emlékei. Magyarország művészeti emlékei. I. Budapest.
Giber Mihály 2008 Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez (Observations on the architectural history of the medieval episcopal castle). Agria. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve (Eger) 44, 37–80.
Györffy György 1970 Becket Tamás és Magyarország. Filológiai Közlöny (Budapest) 16, 153–154.
Györffy György 1982 Megjegyzések Gyurkó János cikkéhez. Műemlékvédelem (Budapest) 26:1, 67.
Györffy György 1987 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. III. Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és Kunság. Budapest.
Hagender, Othmar 1997 Die Register Innocenz’ III. Band 7. Wien.
Havasi Krisztina 2003 „1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból (Early 13th century carved fragments from Eger’s medieval cathedral). Agria. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve (Eger) 39, 113–186.
Havasi Krisztina 2004 A középkori egri székesegyház emlékei a XII–XIII. század fordulójáról. Kézirat. ELTE BTK Művészettörténeti Intézet. (Szakdolgozat. Témavezető: Tóth Sándor.)
Havasi Krisztina 2006 Reneszánsz márványdombormű töredékei az egri várból (Fragments of a Renaissance marble relief from Eger Castle). Művészettörténeti Értesítő (Budapest) 55, 95–117.
Havasi Krisztina 2009 Az egri Szent János Evangelista székesegyház: Imre király temetkezőhelye. Tóth Cs.–Sarobe, R. (szerk.): Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Budapest, 270–271.
Havasi Krisztina 2011 A középkori egri székesegyház az 1200-as évek elején. Király, püspökök és újjáépülő székesegyházak a korabeli Magyarországon. I–II. PhD-disszertáció (ELTE BTK Művészettörténeti Intézet), Budapest.
Havasi Krisztina 2015 A kácsi bencés apátság román kori kőfaragványai (Romanesque carved stone fragments of a Benedictine Abbey of Kács). Művészettörténeti Értesítő (Budapest) 64, 5–43.
Havasi Krisztina –Marosi Ernő–Szakács Béla Zsolt 2012 Havasi Krisztina „A középkori egri székesegyház az 1200-as évek elején. Király, püspökök és újjáépülő székesegyházak a korabeli Magyarországon” című PhD-értekezésének vitája. Művészettörténeti Értesítő (Budapest) 61, 157–172.
Hechelhammer, Bodo 2008 Friedrich II. und seine Ehefrauen, In: Fansa, M.–Ermete, K. (Hrsg.): Kaiser Friedrich II. (1194–1250). Welt und Kultur des Mittelmeerraums. Mainz am Rhein, 123–131.
Henszlmann Imre 1884 A nagy-váradi kettős székesegyház. In: Bunyitai V. (szerk.): A váradi püspökség története alapításától a jelen korig. Harmadik kötet. Nagyvárad. Reprint, 168–174.
Hervay F. Levente O. Cist. 2001 A bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon. Történeti katalógus. In: Paradisum Plantavit 462–547.
Hucker, Bernd Urlich 2001 Stauferzeitliche Zisterziensergründunen und Stiftergräber. In: Knefelkamp, U. (Hrsg.): Zisterzienser. Norm, Kultur, Reform – 900 Jahre Zisterzienser. (Schriftenreihe des Interdisziplinären Zentrums für Ethik an der Europa–Universität Viadrina, Frankfurt am Oder) Berlin–Heidelberg–New York, 287–292.
Humann, Georg 1893 Zur Geschichte der Kreuzaltare, Zeitschrift für Christliche Kunst (Heidelberg) 6, 73–82.
Inchofer, Melchior 1644 Annales ecclesiastici regni Hungariae. Romae.
Ipolyi Arnold 1865 Az egri megye Sz. János apostol és evangelistáról nevezett régi székesegyháza az egri várban. In: Emlékkönyv Kis-Apponyi Bartakovics Béla érsek Aranymiséjének ünnepére. Eger, 95–171.
Jankovich 2002 Mikó Á . (szerk.): Jankovich Miklós (1772–1846) gyűjteményei. Budapest.
K. Látkóczky Erzsébet 1997 Árpád-kori oklevelek a Heves Megyei Levéltárban. Fordította, jegyzetekkel ellátta: K. Látkóczki E. Eger.
Katona István 2001 A kalocsai érseki egyház története. I. Ford. Takács J. Kalocsa.
Kautzsch, Rudolf 1944 Der romanische Kirchenbau im Elsass. Freiburg in Breisgau.
Kárpáti János 2010 Az egri püspökvár. Eger.
Kerny Terézia 2006 Zsigmond király temetése és temetkezőhelye. In: Takács I. (szerk.): Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387–1437. Budapest, 475–479.
Kempelen Béla 1911 Magyar nemesi családok. II. Budapest.
KMTL 1994 Kristó Gy. (főszerk.)–Engel P.–Makk F. (szerk.): Korai magyar történeti lexikon. Budapest.
Knauz Nándor 1865 Magyar érsek- és püspökségek jövedelmei. Magyar Sion III, 552–557.
Komm, Sabine 1990 Heiligengrabmäler des 11. und 12. Jahrhunderts in Frankreich. Untersuchung zur Typologie und Grabverehrung. Worms.
Koszta László 1993 A ciszterci rend története Magyarországon kolostoraik alapítása idején 1142–1270. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (Budapest) 118–125.
Koszta László 2001 A váci püspökség alapítása. Századok (Budapest) 135, 363–375.
Kovács Béla 1966 Elpusztult kolostorok Heves megyében (Covents médiévaux disparus dans le comitat Heves). Agria. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve (Eger) 4, 76–79.
Kovács Béla 1968 Adatok Feldebrő történetéhez. Művészettörténeti Értesítő (Budapest) 17, 124–125.
Kovács Béla 1987 Az egri egyházmegye története 1596-ig. Eger.
Kovács Éva 1982 A gótikus ronde-bosse zománc a budai udvarban. Művészettörténeti Értesítő (Budapest) 31, 89–94.
Kovalovszki Júlia 1981 A feldebrői templom régészeti kutatása. In: Képzőművészeti emlékek védelme. Az egri nyári egyetem előadásai. Eger, 39–42.
Kovács Béla 1987 Feldebrő-plébániatemplom. Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 283. Budapest.
Kozák Károly 1973 A középkori egri székesegyház feltárása és építéstörténete. Az Egri Vár Híradója 9–10, 29–34.
Kozák Károly 1981 Az egri vár története. Vezető a gótikus palota állandó kiállításához. Eger.
Kozák Károly 1989 Eger. Püspökvár. (Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 12.) Budapest.
Kozák Károly Dok. 1968 Eger, várásatás. 1968. Jelentés az egri várban végzett feltárásról 1968. Ásatási napló. Gépirat. Forster Központ Tervtár, ltsz. D25576.
Kozák Károly Dok. 1969 Eger, várásatás. 1969. Jelentés az egri várban végzett feltárásról. 1969. Ásatási napló. Gépirat, 1969. Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Adattár.
Kozák Károly Dok. 1974 Eger, várásatás. 1974. Jelentés az egri várban végzett feltárásról. 1974. Ásatási napló. Gépirat, 1974. Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Adattár.
Kozák Károly –Sedlmayr János 1987 Az egri vár középkori kőtára. Eger.
Kralovánszky Alán 1988 Szent István király székesfehérvári sírjának és kultuszhelyének kérdése. In: Glatz F.–Kardos J. (szerk.): Szent István és kora. Budapest, 166–172.
Kralovánszky Alán 1989 Szent István király székesfehérvári sírja és kultuszhelye (Grab des König Hl. Stephan und Ort seiner Verehrung in Székesfehérvár/Stuhlweißenburg). Folia Archaeologica (Budapest) 40, 155–173.
Kristó Gyula 1987 Imre és III. László. In: Székely Gy. (főszerk.): Magyarország története II. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Budapest, 1268–1272.
Kralovánszky Alán 2000 Utószó. In: Küküllei János: Lajos Király Krónikája. Névtelen szerző: Geszta Lajos királyról. Millenniumi Magyar Történelem. Források. Budapest, 89–117.
Kubinyi András 1975 Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén. Levéltári Közlemények (Budapest) 47:1, 59–117.
Laszlovszky József 2014 Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések ciszterci kolostorokban a Magyar Királyságban. In: Majorossy J. (szerk.): Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213–2013. Szentendre, 125–148.
Lénárt Andor 1987 Az egri várbeli székesegyházak feltárásának ásatási naplója (1928–1938), Agria. Az Egri Múzeum Évkönyve 23, 431–471.
Lővei Pál 2004 Az Anjou-síremlékek újonnan előkerült töredékeiről. In: Deák Z. (szerk.): Magyar királyi és főrendi síremlékek. 2004, 72–85.
Lővei Pál 2010 Renaissance in Red and White. The Use of Coloured Stone in Hungary at the Turn of the 16th Century. In: Varga, L.–Beke, L.–Jávor, A.–Lővei, P.–Takács, I. (eds): Bonum ut pulchrum. Essays in Art History in Honour of Ernő Marosi on His Seventieth Birthday. 433–442.
Lővei Pál 2011 A székesfehérvári Anjou-síremlékek az újabb töredékek tükrében (On the Anjou shrines of Székesfehérvár considering the newly found fragments). In: Kerny, T.–Smohay, A. (ed.): Károly Róbert és Székesfehérvár (King Charles Robert and Székesfehérvár). 2011, 171–187.
Lővei Pál –Weisz Boglárka 2016 A gazdaság-és pénzügyigazgatás szereplőinek szórványos síremlékei a középkori Magyarországon. In: Weisz, B. (szerk.): Pénz, posztó, piac. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Magyar Történelmi Emlékek, Értekezések. 217–263.
Makk Ferenc 2007 Lukács (†1181). Kőszeghy P. (főszerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon 7, 126–127.
Marosi Ernő 1984 Die Anfänge der Gotik in Ungarn. Esztergom in der Kunst des 12–13. Jahrhunderts. Budapest.
Marosi Ernő 1986 Megjegyzések a középkori magyarországi művészet liturgiai vonatkozásaihoz. In: Tüskés G. (szerk.): „Mert ezt Isten hagyta…” Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Budapest, 88–116.
Marosi Ernő 1998 Österreich und Gotikrezeption. Zwei Bücher über die Kunst der letzten Babenberger und die Edition eines Klassikers. Acta Historiae Artium (Budapest) 40, 117–123.
Marosi Ernő 2000a Das Grab des Heiligen Stephan in Stuhlweissenburg. In: Wieczorek, A.–Hinz, H. M. (Hrsg.): Europas Mitte um 1000. II. Stuttgart, 625–627.
Marosi Ernő 2000b Christliche Architektur in Ungarn. In: Wieczorek, A.–Hinz, H. M. (Hrsg.): Europas Mitte um 1000. II. Stuttgart, 615–616.
Marosi Ernő 2000c „Quam qui vidit, testimonium veritati verbum nostrorum perhibet”. Megjegyzések Szent István prépostsági templomának képéhez elbeszélő forrásainkban. In: Piti F. (szerk.): „Magyaroknak eleiről”. Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére, Szeged, 349–363.
Marosi Ernő 2002 Historizmus az 1200 körüli művészetben Magyarországon. In: Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. Társadalomtudományok. Budapest 2005, 269–298.
Marosi Ernő –Wehli Tünde 1997 Az Árpád-kori művészet atlasza. Budapest.
Mátyásrec. 1900 Ismeretlen szerző [Pauler Gyula?]: Szent László és Imre királyok végnapjai és II. Endre életévei, fogsága és temetése. Olvastatott az MTA II. osztályának 1900 jún. 11-én tartott ülésén. Mátyás Flórián r. tagtól. Értekezések a történeti tudományok köréből, XIX. kötet 1. szám. Századok (Budapest) 34, 738–740.
Meier, Thomas 1998 Zwischen Stiftern und Heiligen – die Saliergräber im Speyerer Dom. Beiträge zur Mittelalterarchäologie in Österreich (Wien) 14, 37–48.
Meier, Thomas 2002 Die Archäologie des mittelalterlichen Königsgrabes im christlichen Europa. Mittelalter-Forschungen 8. Stuttgart.
Mezey László 1971 A Pray-kódex keletkezése. Magyar Könyvszemle 8:2–3, 109–123.
Mező András 2003 Patrocíniumok a középkori Magyarországon. METEM Könyvek 40. Budapest.
MHH 1870 Monumenta Hungariae Historica. Scriptores. XX. Verancsics Antal összes munkái. IX. Vegyes levelek. 1563–1569. Pest.
Mikó Árpád 2015 Egy humanista mecénás a 16. század közepén Magyarországon. Korunk (Budapest) 3:1, 17–27.
Möbius, Friedrich 1984 Die Chorpatrie der westeuropaischen Klosterkirche zwischen 8. und 11. Jahrhundert. Kulturgeschictliche Voraussetzungen, liturgischer Gebrauch, soziale Funktion. In: Möbius, F.–Schubert, E. (Hrsg.): Architektur des Mittelalters. Funktion und Gestalt. Weimar, 9–41.
Nagy Árpád 1968 A kalocsai XI. századi érseksír. Művészettörténeti Értesítő (Budapest) 17, 112–123.
Nagy Árpád 1969 Jegyzetek az egri püspökség XI. századi történetéről. Az Egri Vár Híradója 8, 25–30.
Nagy Emese 1978 Kőfaragástechnika a középkorban. In: Tóth M.–Marosi E. (szerk.): Árpád-kori kőfaragványok. Kiállítási katalógus. Székesfehérvár, 52–58.
Nagy Emese 1985 Jankovich Miklós régészeti és műemléki tevékenysége. In: Belitska-Scholtz H. (szerk.): Jankovich Miklós, a gyűjtő és mecénás (1772–1846). Budapest, 122–153.
Nagy Géza Balázs 2006 Gondolatok Imre király és az egri püspökök sírjairól. Az Egri Vár Híradója 38, 99–109.
Nagy László 2015 Beszámoló az egri várban 2014-ben végzett régészeti munkákról. Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele (Budapest) 18, 59–103.
Ordinarius Ordinarius secundum veram notulam sive rubricam alme ecclesie Agriensis de observatione divinorum officiorum et horarum canonicarum. Közzétette: Kandra K. In: Adatok az Egri Egyházmegye történelméhez. III/3.
Oswald, Friedrich 1969 In medio Ecclesiae. Die Deutung der literarischen Zeugnisse im Lichte archäologische Funde, Frühmittelalterliche Studien (Münster) 3, 313–326.
Pannonia Regia 1994 Mikó Á. –Takács I. (szerk.): Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. Budapest.
Papp Szilárd 2001a Pannonhalma és Somogyvár. Bencés reform és építészet a 15–16. század fordulóján. In: Paradisum Plantavit 289–315.
Papp Szilárd 2001b Somogyvár. A templom és a kolostor épületei. In: Paradisum Plantavit 350–353.
Paradisum Plantavit 2001 Takács I. (szerk.): Paradisum Plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Pannonhalma.
Pataki János é.n. Eger város múltjára vonatkozó középkori oklevelek és oklevélmásolatok. Dobó István Vármúzeum, Régészeti Adattár, 77–79.
Pauler Gyula 1899 A magyar nemzet története az Árpád házi királyok alatt. I–II. Budapest.
Prohászka Péter 2011 Észrevételek a CIL 3349 (RIU 1504) székesfehérvári felirathoz egy levél tükrében. In: Kovács, P.–Fehér, B.–Szabó Á.: Studia Epigraphica Pannonica (Budapest) 3, 56–63.
Schmidt, Karl 1984 Die Sorge der Salier um ihre Memoria. Zeugnisse, Erwägungen und Fragen. In: Schmidt, K. – Wollasch, J. (Hrsg.): Memoria. Der geschichtliche Zeugnisvert des Liturgischen Gedenkens im Mittelalter. Münstersche Mittelalter-Schriften Bd. 48. München, 666–726.
Schmitth, Nicolaus 1768 Episcopi Agrienses. I–III. Tyrnavie.
Schramm, Percy Ernst–Mütherich, Florentine 1962 Schramm, P. E.–Mütherich, F. (Hrsg.): Denkmale der deutschen Könige und Kaiser. I. Ein Beitrag zur Herrschergeschichte von Karl dem Großen bis Friedrich II. 768–1250. München.
Schwarz, Mario 1998a Heiligenkreuz, Zisterzienserabtei. In: Fillitz, H. (Hrsg.): Geschichte der Bildenden Kunst in Österreich. Band I. Früh- und Hochmittelalter. München–New York, Kat. 47, 256–257, 299–301.
Schwarz, Mario 1998b Lilienfeld, Zisterzienserabtei. In: Fillitz, H. (Hg.): Geschichte der Bildenden Kunst in Österreich. Band I. Früh- und Hochmittelalter. München–New York, Kat. 69, 299–301.
Seeger, Ulrike 1997 Zisterzienser und Gotikrezeption: Die Bautätigkeit des Babenbergers Leopold VI. in Lilienfeld und Klosterneuburg. (Kunstwissenschaftliche Studien 69.) München.
Solymosi László 2012 Egy tévedés nyomában. Szent László király somogyvári temetésének legendája. In: Illés P. A.–Juhász-Laczik A. (szerk.): Örökség és küldetés. Bencések Magyarországon. Művelődéstörténeti Műhely. Rendtörténeti konferenciák. 7. Budapest, 151–171.
SRH I–II. 1938 Szentpétery, E. (ed.): Scriptores rerum hungaricum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. I–II. Budapest (1999 reprint).
Sugár István 1984 Az egri püspökök története. Budapest.
Sweeny, James Ross 1993 III. Ince és az esztergomi érsekválasztási vita. A Bone Memorie II. dekretális történeti háttere. Aetas (Budapest) 8:1, 147–169.
Szabados György 1999a Imre és András. Századok (Budapest) 133, 85–111.
Szabados György 1999b Imre király életidejéről. Acta Historica (Szeged) 110, 11–19.
Szabados György 2000 Egy elmaradt keresztes hadjáratról. Magyar-szentszéki kapcsolatok 1198–1204 között. In: Piti F. (szerk.): „Magyaroknak eleiről”. Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szeged, 473–492.
Szabados György 2002 Imre király házassága, aranybullája. Századok (Budapest) 136, 341–350.
Szabados György 2009 Tóth Cs. –Sarobe, R. (szerk.): Aragóniai Konstancia magyar királyné. In: Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Budapest, 162–175.
Szakács, Béla Zsolt 2002 Remarks on the Filigree of the Holy Crown of Hungary. Acta Historiae Artium (Budapest) 43, 52–61.
Szakács, Béla Zsolt 2005 The Research on Romanesque Architecture in Hungary: a Critical Overview of the Last Twenty Years. Arte Medievale (Roma) IV:2, 31–44.
Szakács, Béla Zsolt 2006 Cathedrals in the Early XIIIth Century in Hungary. In: Rusu, A. A. (ed.): Secolul al XIII-lea pe meleagurile locuite de către români. Cluj-Napoca, 179–191.
Szakács, Béla Zsolt 2010 Dombó és a korai altemplomok Magyarországon. In: Kollár T. (szerk.): Építészet a középkori Dél- Magyarországon. Tanulmányok. Budapest, 671–715.
Szederkényi Nándor 1893 Heves Vármegye története. IV. 1687–1867-ig. Eger.
Szentpétery Imre 1923 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. Budapest 1923.
Szentpétery Imre 1934 A Zágrábi és a Váradi krónika egymáshoz való viszonya. Századok 68, 410–425.
Székesfehérvár 1982 Marosi E. –Tóth M.–Wehli T. (szerk.): Művészet I. Lajos király korában 1342–1382. Kiállítási katalógus. Székesfehérvár.
Szmrecsányi Miklós 1932 Az egri érseki líceum lapidáriumának tárgymutatója. Eger 1932.
Takács Imre 1994 Gertrudis királyné síremléke. Pannonia Regia 248–251.
Takács Imre 1998 Fragmente des Grabmals der Königin Gertrudis. In: Vorwerk, U.–Schurr, E. (Red.): Die Andechs-Meranier in Franken. Europäisches Fürstentum im Hochmittelalter. Mainz, 103–109.
Takács Imre 2014 A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései. In: Majorossy J. (szerk.): Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213–2013. Szentendre, 189–202.
Thoroczkay Gábor 2009 Szent István egyházmegyéi – Szent István püspökei. In: Thoroczkay G.: Írások az Árpád-korról. Történeti és historiográfiai tanulmányok. Budapest, 33–50.
Tóth Endre 2006 III. Béla vagy Kálmán? (A székesfehérvári királysír azonosításáról). Folia Archaeologica (Budapest) 52, 141–159.
Tóth Melinda 1981 A feldebrői falképek. In: Képzőművészeti emlékek védelme. Az egri nyári egyetem előadásai. Eger, 31–35.
Tóth Melinda 1987 Die Umbauung des Heiligkreuz-Altars in der Kathedrale zu Pécs. In: Möbius, F.–Schubert, E. (Hrsg.): Skulptur des Mittelalters. Funktion und Gestalt. Weimar, 81–108.
Tóth Melinda 1992 A somogyvári bencés apátság temploma az Árpád-korban. In: Magyar K. (szerk.): Szent László és Somogyvár. Kaposvár, 222–226.
Tóth Melinda 1994 A pécsi székesegyház kőszobrászati díszítése a román korban. In: Pannonia Regia 123–130.
Tóth Sándor 1994 A székesfehérvári szarkofág és köre. In: Pannonia Regia 82–86.
Tóth Sándor 2001 A 11–12. századi Magyarország Benedek-rendi templomainak maradványai. In: Paradisum Plantavit 229–226.
Untermann, Matthias 2001 Forma Ordinis. Die mittelalterliche Baukunst der Zisterzienser. (Kunstwissenschaftlichen Studien). München–Berlin.
Wehli Tünde 1998 Konstancia királyné a palermói dómban. Ars Hungarica (Budapest) 25:1, 10–17.
Weinfurter, Stephan 2005 Speyer und die Könige in Salischer Zeit. In: Ehlers, C.–Flackenecker, H. (Hg.): Geistliche Zentralorte zwischen Liturgie und Architektur, Gottes und Herrscherlob: Limburg und Speyer. Göttingen, 157–173.
Zsoldos Attila 2005 Az Árpádok és asszonyaik. A királynéi intézmény az Árpádok korában. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 36. Budapest.
Zsoldos Attila 2011 Magyarország világi archontológiája. 1000–1301. Budapest.