A jól ismert Pécs-Jakab-hegyi lelőhelytől mindössze 30 km-re, Dencsháza határában került elő egy újabb, Kabardino–Pjatigorszk-típusú, bimetál tőr. A sztyeppei kapcsolatokat mutató tőr a kaukázusi konfliktusövezetből, a Kr. e. 8. század végén menekülni kényszerülő lakossággal kerülhetett a Kárpát-medencébe.
A new Kabardino–Pjatigorsk type bimetallic dagger was found only 30 km from the well-known Pécs-Jakab Hill site, near Dencsháza. The dagger, which shows Steppean connections, may have been brought to the Carpathian Basin by the population fleeing the Caucasian conflict zone at the end of the 8th century BC.
Abayev, V.I. (1972). K voprosu o prarodine i drevneysih migraciya indoiranskikh narodov. In: Kuzishchin, V.I., (Ed.), Drevniy vostok i antichnyy mir. Sbornik statey, posvyashchennyy professoru Vsevolodu Igorevichu Avdiyevu. Moskovskogo Universiteta, Moskva, 26–37.
Bandrivskiy, M.S. és Krushel’nitska, L. (2012). Zoloty Mikhalkovski skarbi ta ikh dolya. L’viv.
Bartseva, T.B. (1981). Tsvetnaya metalloobrabotka skifskogo vremya. Lesostepnoye Dneprovskoye levoberezh’ye. Nauka, Moskva.
Bobrov, V.V. (2011). Kinzhal s gorodishcha epokhi pozdney bronzy na reke Lyuskus. Arkheologiya, etnografiya i antropologiya Evrazii, 1(45): 65–68.
Bóna, I. (1984). A nemzetségi és törzsi társadalom története Magyarországon. In: Romsics, I. (Szerk.), Magyarország története I .Akadémiai Kiadó, Budapest, 167–179.
Bruyako, I.V. (2005). Ranniye kochevniki v Evrope X–V. vv. do r. H. Vysshaya Antropologicheskiy Shkola, Kishinev.
Bruyako, I.V. (2023). Iz ontologii sovromennoy arheologicheskoy nauki (From the ontology of modern archaeological science). Stratum Plus, 3: 151–164. https://doi.org/10.55086/sp233151164.
Čambal, R. (2018). Iron Sword and Bimetallic Gamów type Dagger from Dolné Vestenice Železný meč a bimetalická dýka typu Gamów z Dolných Vesteníc. Zborník Slovenského Narodného Múzea, 112, Archeológai, 28: 127–140.
Castelluccia, M. (2017). Transcaucasian Bronze Belts . Vol. 2842. British Archaeological Reports – International Series, BAR Publishing, Oxford.
Chlenova, N.L. (1967). Proiskhozhdeniye i rannyaya istoriya plemen tagarskoy kul’tury .Nauka, Moskva.
Curtis, J.E. (2017). Preface. In: Castelluccia, M. (Ed.), Transcaucasian Bronze Belts . Vol. 2842. British Archaeological Reports – International Series, BAR Publishing, Oxford, ix–10.
Dudarev, S.L. (1999). Vzaimootnosheniya plemen Severnogo Kavkaza s kochevnikami yugo-vostochnoy Evropy v predskifskuyu epokhu (IX – pervaya polovina VII v. do n.e.). Armavir.
Dvornichenko, V.V. (1995). Sauromatians and Sarmatians of the Eurasian Steppes: The Transitional Period from the Bronze Age. In: Davis-Kimball, J., Bashiov, V.A., és Yablonsky, L.T. (Szerk.), Nomads on the Eurasian steppes in the Early Iron Age .Zinat Press, Berkeley, 101–131.
Erlikh, V.R. (2007). Severo-Zapadnyy Kavkaz v nachale zheleznogo veka (protomeotskaya gruppa pamyatnikov) .Nauka, Moskva.
Fekete, M. (2007). A zöldfolyosók és az emberi civilizáció: Gondolatok a Kárpát-medence neolitikus falvairól és kultusztárgyairól. Természet Világa, 138(2): 53–58.
Fekete, M. (2019). A Kr. e. 7. század utolsó harmadának újdonságaiból a Dunántúlon. Technológiai újítások: a bronzláncok – és értelmezésük – a regölyi tumulus leletanyagában (Some novelties of the last third of the 7th century BC in Transdanubia. Technological innovations: bronze chains – and their interpretation – in the Regöly tumulus finds). In: Vicze, M. és Kovács, G. (Szerk.), MΩMOΣ X. Őskoros Kutatók X. Összejövetelének konferenciakötete. Őskori technikák, őskori technológiák. „Matrica” Múzeum, Százhalombatta, 62–83.
Fekete, M. és Szabó, G. (2015). A regölyi tumulus építménye és leletanyaga. Ókori-keleti kapcsolatok. In: Csabai, Z., Földi Zs., Grüll, T., és Vér, Á. (Szerk.), Ökonómia és Ökológia. Tanulmányok az ókori gazdaságtörténet és történeti földrajz köréből. Pécsi Tudományegyetem, Ókortörténeti Tanszék és L’Harmattan, Pécs–Budapest, 271–306.
Fekete, M. és Szabó, G. (2017). Flüchtlinge in Südtransdanubien. Die Freilegung eines Hügels aus dem 7. Jh. v. Chr. im Jahre 2011–2012: Regöly (Ungarn, Komitat Tolna) – Vorbericht – ein Überblick (Refugees in South Transdanubia. Excavation of a 7th century BC burial mound in 2011–2012: Regöly (Hungary, Tolna County) – Preliminary report – Overview). Studia Archaeologica Brunensia, 22(1): 91–122. https://doi.org/10.5817/SAB2017-1-5.
Gallus, S. és Horváth, T. (1939). Un people cavalier prèscythique en Hongroi . Vol. 119. Dissertationes Pannonicae, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Gleirscher, P. (2009). Kimmerier und Skythen: Zu den ältesten Spuren eurasiatischer Steppenreiter in Kärnten. Rudolfinum – Jahrbuch des Landesmuseums Kärnten, 15–36.
Gorelik, M.B. (2003). Oruzhiye drevnego Vostoka (IV tysyacheletiye—IV v. do n. e.). Atlant, Sankt-Peterburg.
Gyucha, A. (1996). Kora vaskori leletek Sarkad határában. Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 16: 67–127.
Hansen, S. (2017). Giant tumuli of the Iron Age: Tradition-Monumentality-Knowledge Transfer. In: Fernandez-Götz, M. és Krausse, D. (Szerk.), Eurasia at the Dawn of History. Urbanization and Social Change .Cambridge University Press, Cambridge, 225–239.
Harmatta, J. (1948). Le probléme cimmérien. Archaeologiai Értesítő, 7–9: 79–132.
Helmuth Kramberger, A. (2017). Archäologische Hinweise zu kriegerischen Auseinandersetzungen mit reiternomadischen Gruppen im östlichen Mitteleuropa und im Vorderen Orient. In: Miroššayova, E., Pare, C., és Stegmann-Rajtár, S. (Szerk.), Das Nördliche Karpatenbecken in der Hallstattzeit. Wirtschaft, Handel und Kommunikation in früheisenzeitlichen Gesellschaften zwischen Ostalpen und Westpannonien, Vol. 38. Archaeolingua, Budapest, 571–590.
Helmuth Kramberger, A. (2021). „Skythischen” Invasoren auf der Spur – Die sog. skythischen Pfeilspitzen im Spiegel der prähistorischen Konfliktforschung. Das Altertum, 66: 161–188.
Howes Smith, P.H.G. (1986). A Study of 9th–7th Century Metal Bowls from Western Asia. Iranica Antiqua, 21: 1–88.
Ilon, G. (2014). „Preszkíta” lovas temetkezések Bakonyszentkirály határából (‘Prescythian’ horse burials found at the boundary of Bakonyszentkirály). Laczkó Dezső Múzeum Közleményei, 28, 75–94.
Ivantchik, A.I. (1999). The Scythian ‘rule over Asia’: The classical tradition and the historical reality. In: Tsetskhladze, G.R. (Szerk.), Ancient Greeks and East. Brill, Leiden–Boston–Köln, 497–520.
Ivantchik, A.I. (2001a). Die archäologischen Spuren der Kimmerier im Vorderen Orient und das Problem der Datierung der vor- und frühskytischen kultur. In: Eichmann, R. és Parzinger, H. (Szerk.), Migration und Kulturtransfer .Dr. Rudolf Habelt, Bonn, 329–342.
Ivantchik, A.I. (2001b). Kimmerier und Scythen (Kimmeriytsy i skify) . Vol. 2. Steppenvölker Eurasiens, Philipp von Zabern Verlag, Moskva–Berlin.
Kemenczei, T. (1990). A sarkadi bronz szobrocska (Die anthropomorphe Bronzestatuette von Sarkad). Folia Archeologica, 41: 29–42.
Kemenczei, T. (1991). Die Schwerter in Ungarn II . Vol. IV.9. Prähistorische Bronzefunde, Franz Steiner Verlag, Stuttgart.
Kemenczei, T. (1994). Hungarian Early Iron Age metal finds and their relation to the steppes. In: Genito, B. (Szerk.), The archaeology of the steppes: Methods and strategies .Istituto Universitario Orientale, Napoli, 591–618.
Kemenczei, T. (2000). Zum früheisenzeitlichen Pferdegeschirr in Mitteleuropa. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 51: 235–247.
Kemenczei, T. (2005). Funde ostkarpatenländischen Typs im Karpatenbecken . Vol. XX.10. Prähistorische Bronzefunde, Franz Steiner Verlag, Stuttgart.
Köroğlu, K. és Konyar, E. (2011). Urartu. Transformation in the East. YKY, Istanbul.
Kossack, G 1980: „Kimmerische Bronzen”. Bemerkungen zur Zeitstellung in Ost- und Mitteleuropa. Situla, 20/21: 109–143.
Kozenkova, V.I. (1975). K voprosu o ranney date zemnogo kinzhalov tak nazyvayemogo Kabaradino-Pyatigorskogo tipa. Studia Thracica, 1: 91–102.
Kozenkova, V.I. (1995). Oruzhiye, voinskoye i konskoye snaryazheniye plemen kobanskoy kul’tury: sistematizatsiya i khronologiya: zapadnyy variant. Vol. 2–5.4. Svod arkheologicheskih istochnikov, Rossiyskaya Akademiya Nauk, Moskva.
Kristiansen, K. (1998). Europe before history (New Studies in Archaeology). Cambridge University Press, Cambridge.
Kubinyi, M. (1861). Magyarországban talált kő és bronzkori régiségek. Archeologiai. Közlemények, 2: 79–113.
Lukashov, A.V. (1984). Novyy pamyatnik VIII–VII vv. do n. e. v Zavolzh’ye. In: Melyukova, A.I., Moshkova, M.G., és Petrenko, V.G. (Szerk.), Drevnosti Yevrazii v skifo-sarmatskoye vremya. Nauka, Moskva, 157–161.
Makhortykh, S.V. (2004). Klassifikatsiya bronzovykh predskifskih psaliyev Vostochnoy i Tsentral’noy Evropy. Fakul’tetu Naukoví Pravtsí Ístorichnogo Fakul’teta Zaporizhskogo Dzheravnogo Universitetu, 18: 300–321.
Makhortykh, S.V. (2008). On the Question of Cimmerian Imports and Imitations in Central Europe. In: Biel, P.F. és Rassamakin, Y. (Szerk.), Import and Imitation in Archaeology. Beier & Beran, Langenweißblach, 167–187.
Maráz, B. (1978). Zur Frühhallstattzeit in Pannonien. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 23: 145–164.
Marsadolov, L. (2000). Variants in Models of Transition: The Cimmerian Traditions of the Gordion Tumuli (Phrygia) found in the Altai Barrows (Bashadar, Pazyrik). In: Davis-Kimball, J., M. Murphy, E., Coryakova, L., és Yablonksy, L.T. (Szerk.), Kurgans, Ritual Sites, and Settlements. Eurasian Bronze and Iron Age . Vol. 890. British Archaeological Reports – International Series, Archaeopress, Oxford, 247–258.
Márton, L. (1908). Skytha sírleletek Gyöngyösön. Archaeologiai Értesítő, 28: 37–54.
Melyukova, A.I. (Szerk.) (1989). Stepi evropeyskoy chasti SSSR v skifo-sarmatskoye vremya . Vol. 10. Arkheologiya SSSR, Nauka, Moskva.
Mészáros, Gy. (1961). Preszkíta lándzsahüvely Kakasdról (Une fourreau de lance préscythe de Kakasd). Archaeologiai Értesítő, 88: 210–217.
Metzner-Nebelsick, C. (1994). Die früheisenzeitliche Trensenentwicklung zwischen Kaukasus und Mitteleuropa. In: Schauer, P. (Szerk.), Archäologische Untersuchungen zum Übergang von der Bronze- zur Eisenzeit zwischen Nordsee und Kaukasus. Ergebnisse eines Kolloquiums in Regensburg 28.-30. Oktober 1992, Vol. 1. Regensburger Beiträge zur Prähistorischen Archäologie, Universitätsverlag Regensburg, Regensburg, 383–447.
Metzner-Nebelsick, C. (2002). Der „Thrako-Kimmerische” Formenkreis aus der Sicht der Urnenfelder- und Hallstattzeit im südöstlichen Pannonien . Vol. 23. Vorgeschichtiche Forschungen, Marie Leidorf Verlag, Rahden.
Mišustov, P. (1967). Zpráva o spektrální analýze a technologii výroby dýky křížovým jilcem ze Štramberka. Archeologické rozhledy, 19: 220–222.
Mozsolics, A. (1977). Der Goldfund von Pusztaegres-Pusztahatvan, Kom. Fejer. Acta Antiqua Acadaemiae Scientiarum Hungaricae, 25: 289–297.
Nestor, J. (1934). Zu den Pferdegeschirrbronzen aus Stillfried. Wiener Praehistorische Zeitschrift, 21: 108–130.
Novozhenov, V.A. (2018). Whence the Cimmerians Came? Transcontinental Communications of the Early Nomads in the Lights of the Origin of the Cimmerians. Journal of Historical Archaeology & Anthropolgical Scienses, 3(1): 00058. https://doi.org/10.15406/jhaas.2017.03.00058.
Olbrycht, M.J. (2000). The Cimmerian problem re-examined: the evidence of the Classical sources. In: Pstrusinska, J. és Fear, A. (Szerk.), Collectanea Celto-Asiatica Cracoviensia .Jagiellonian University, Cracow, 71–99.
Patek, E. (1974). Präskythische Gräberfeld in Ostungarn. In: Chropovsky, B. (Szerk.), Symposium zu Problemen der jüngeren Hallstattzeit in Mitteleuropa .VEDA, Bratislava, 337–362.
Patek, E. (1984). Zum Übergang von der Urnenfelderzeit zur Hallstattzeit in Transdanubien, Überblick über den heutigen Forschungsstand. In: Jerem, E. (Szerk.), Hallstatt Kolloquium, Veszprém 1984, Vol. 3. Antaeus, Institut für Archäologie der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, Budapest, 165–171.
Patek, E: (1993). Westungarn in der Hallstattzeit. Acta Humaniora. Quellen und Forschungen zur prähistorischen und provinzialrömischen Archäologie 7. Wiley-VCH Verlag, Weinheim.
Petrescu-Dîmboviţa, M. (1977). Depozitele de bronzuri din România. Editura Academiei Republicii Socialiste România, Bucureşti.
Piggott, V.C. (1989). The Emerge of Iron Use at Hasanlu. Expedition, 31(2–3): 67–79.
Podborský, V. (1967). Štramberská dýka s křίzšnovým jilcem a otázka rozšířeni, puvodu a datování těchto dýk v Evropě. Archeologické rozhledy, 19: 194–220.
Reinhold, S. (2003). Traditions in Transition: Some Thoughts on Late Bronze Age and Early Iron Age Burial Costumes from the Northern Caucasus. European Journal of Archaeology, 6(1): 25–54.
Reinhold, S. (2007). Die Spätbronze- und frühe Eisenzeit im Kaukasus. Materielle Kultur, Chronologie und überregionale Beziehungen. Vol. 144. Universitätsforschungen zur prähistorischen Archäologie, Dr. Rudolf Habelt, Bonn.
Sauter, H. (2000). Studien zum Kimmerierproblem. Vol. 72. Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde, Dr. Rudolf Habelt, Bonn.
Szabó, G. (1996). Az urnamezős kultúra fémművessége a régészeti kísérletek tükrében (Das Metallhandwerk der Urnenfelderkultur im Spiegel der arcäologischen Experimente). Pápai Múzeumi Értesítő, 6: 265–276.
Szabó, G. (1998). Evaluation of Late Bronze Age Carpathian tinbronzes based on alloying content. In: Költő, L. és Bartosiewicz, L. (Szerk.), Archaeometrical research in Hungary II. Veszprémi Akadémiai Bizottság, Kaposvár–Veszprém–Budapest, 159–173.
Szabó, G. (2015a). Keleti mítoszelemek nyugati megjelenése a regölyi astragalos leletek tükrében. Ókor–Történet–Írás, 4: 321–364.
Szabó, G. (2015b). Ethno-sociokultural background of the oriental origin of the Pannons of the Carpathian Basin in the Early Iron Age. In: Beisenov, A.Z. (Szerk.), Saka culture of Saryarka in the context of the study of ethnic and sociocultural processes of Steppe Eurasia. The collection of scientific articles, dedicated to the memory archaeologist Kemal Akishev, Department of Culture of Karagandy Region, Karagandy Regional State Inspection for Heritage Protection, Scientific Research Center of History and Archaeology “Begazy-Tasmola”, Institute of Archaeology named after A. Kh. Margulan, Committee of Science of the Ministry of Education and Science of Republic of Kazakhstan, Almati, 291–299.
Szabó, G. (2017). Eastern myth elements in the West in light of the Nart sagas and the archaeological finds of the Carpathian Basin. Nartamongæ, 14: 85–109.
Szabó, G. (2018). Kutatóúton az oszéteknél – a szénakaszálás ünnepe és a Zadaleszki Nana barlangja. Tisicum – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 26: 445–476.
Szabó, G. (2019). Korai írásemlékek és régészeti–történeti hátterük a Kárpát-medencében (Early Written Artefacts and their Archaeological–Historical Background in the Carpathian Basin). In: Zelliger, E. (Szerk.), Rovás – magyar nyelvtörténet – művelődéstörténet, Magyarságkutató Intézet, Budapest, 72–119.
Szabó, G. (2020). The European connections of the Median period. In: Niknami, K. és Hozhabri, A. (Szerk.), Archaeology of Historical Period of Iran .Springer, Cham, 269–295. https://doi.org/10.1007/978-3-030-41776-5_11.
Szabó, G. (2021). Európa átalakulása a gorzsai kora vaskori leletek tükrében. In: Csányi, V. (Szerk.), Korok, kultúrák, lelőhelyek 2021. Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely, 27–44.
Szabó, G. és Fekete, M. (2012). Janus-szobor Pannoniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről (Janus-Statue aus Pannonien, vom Fundort der Regöly-Gruppe aus der Früheisenzeit). Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 33: 15–105.
Szabó, G. és Fekete, M. (2014). Pannon tumulus feltárásának előkészítése – Regöly, Strupka-Magyar birtok (Vorbereitung der Freilegung des Pannon-Grabhügels (Tumulus) – Strupka-Magyar Besitz, Regöly). Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 36: 7–157.
Szabó, G., Horváth, V., Barkóczy, P., Erdélyi, Z., Juhász, L., és Gyöngyösi Sz. (2018). Keleti tárgyak vagy nyugati utánzatok? Újabb eredmények, kérdésfelvetések a Kr. e. 9–7. századi bronztárgyak archeometallurgiai vizsgálatainak tükrében (Eastern objects or western imitations? New results and questions raised in light of the archaeometallurgical investigations of bronze objects from the 9th–7th century B.C.). Archeometriai Műhely, 15(2): 1–12.
Szabó, G., Barkóczy, P., Gyöngyösi, Sz., Kasztovszky, Zs., Káli, Gy., Kis, Z., Maróti, B., és Kiss V. (2019). The possibilities and limitations of modern scientific analysis of Bronze Age artefacts in Hungary (Lehetőségek és korlátok a bronztárgyak modern műszeres vizsgálatában Magyarországon). Archeometriai Műhely, 16(1): 1–12.
V. Szabó, G. (2022). „A krízisek évszázada.” Háborús fenyegetettség és az első lovasnomádok érkezése a Kárpát-medencébe a Kr. e. 9–7. század közötti időszakban. In: Csányi, V. (Szerk.), Korok, kultúrák, lelőhelyek 2021/2022. Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely, 19–42.
V. Szabó, G. és Bakos, G. (2022). Archäologische Spuren der militärischen Bedrohung in ostungarischen Siedlungen am Ende der Spätbronzezeit und in der Früheisenzeit (Ha B2–3 und Ha C1). In: Hansen, S. és Krause, R. (Szerk.), Die Frühgeschichte von Krieg und Konflikt. Römisch-Germanische Kommission, Frankfurt am Main–Bonn, 321–350.
V. Szabó, G., Barcsi, M., Bíró, P., Tankó, K., Váczi, G., és Mogyorós, P. (2022). Investigations of an Early Iron Age Siege: Perliminary Report on th Archaological Research Carried out at Dédestapolcsány-Verebce-bérc between 2020 and 2022. Dissertationes Archaeologicae, 3.10: 277–299. https://doi.org/10.17204/dissarch.2022.277.
Tehov, B.V. (2002). Tayny drevniy pogrobeniy. Proyekt Press, Vladikavkaz.
Terenozhkin, A.I. (1976). Kimmeriytsy. Naukova dumka, Kiyev.
Teržan, B. (2009). Kaukasisches Symbolgut in Südosteuropa – Bemerkungen zu Goldfibeln von Michałków–Fokoru–Dalj. In: J. Apakidze, J., Govedarica, B., és Hänsel, B. (Szerk.), Der Schwarzmeerraum vom Äneolithikum bis in die Früheisenzeit (5000–500 v. Chr.), Kommunikationsebenen zwischen Kaukasus und Karpaten, Vol. 25. Prähistorische Archäologie in Südosteuropa, Verlag Marie Leidorf, Rahden/Westfalen, 190–216.
Tompa F. (1928). Az angyalföldi kincslelet. Archaeologiai Értesítő, 42: 54–62, 306–311.
Török, Gy. (1950). Pécs-jakabhegyi földvár és tumulusok. Archaeologiai Értesítő, 77: 4–9.
Wosinsky, M. (1896). Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig I. Tolna Vármegye, Szekszárd.
Yablonskiy, L.T. (1991). Problema formirovaniya kul’tury sakov Yuzhnogo Priaral’ya. Sovetskaya Arkheologiya, 1: 72–88.