A dolgozat a Békésszentandrás-Benda-tanya és Szarvas-Kovács-halom lelőhelyről nyolc, a 7. század második és harmadik negyedéből származó temetkezés régészeti elemzését adja. A nyolc temetkezésből öt ún. lószerszámos temetkezés, vagyis a sírokba csak a lószerszám került elhelyezésre. Ezek nemcsak a Tiszántúlról eddig ismert lószerszámos temetkezések számát növelik, hanem új adatokat is szolgáltatnak e temetkezési szokás értékeléséhez.
The article aims to provide an archaeological analysis of eight burials from the second and third quarters of the 7th century from the Békésszentandrás-Benda-tanya and Szarvas-Kovács-halom (Békés County, SE-Hungary) sites. Five of the eight graves were referred to as burials with horse harness, which means that only the horse tools were placed in the graves. These not only increase the number of burials with horse harness known so far from the Trans-Tisza region but also provide new data for the evaluation of this burial custom.
Almássy, K., Istvánovits, E., és Kurucz, K. (Szerk.) (1997). Aranyak a Jósa András Múzeumban. Régészeti Gyűjtemények Nyíregyházán ,Vol. 1. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza.
B. Nagy, K. (2003). A Székkutas-kápolnadűlői avar temető. In: B. Nagy, K., A székkutas-kápolna-dűlői avar temető, Vol. 1. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Monographia Archaeologica, Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 11–304.
Balla, M. (1990). Provenance studies of avar ceramics by neutron activation analysis. A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 15: 131–133.
Balla, M., Keömley, G., és Rosner, Gy. (1990). Neutron activitaion analysis for provenance studies of archaeological ceramics. Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry ,141: 7–16.
Balogh, Cs. (2009). Avar kori ló, lovas és lószerszámos temetkezések a Duna–Tisza közén (Burials with horse-harness of the Avarian Age in the territory between rivers Danube and Tisza). In: Somogyvári, Á. és V. Székely, Gy. (Szerk.), „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára, Vol. 2. Archaeologica Cumanica, Katona József Múzeum, Kecskemét, 9–42.
Balogh, Cs. (2010). A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető (Avar age Cemetery in Felgyő, Ürmös-tanya). In: Balogh, Cs. és P. Fischl, K., Felgyő, Ürmös-tanya. Bronzkori és avar kori leletek László Gyula felgyői ásatásának anyagából, Vol. 1. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Monumenta Archaeologica, Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 185–381.
Balogh, Cs. (2013). A Duna–Tisza köze avar kori betelepülésének problémái (Problems of colonization in the territory between Danube–Tisza Interluve in the Avar Age) .PhD disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Balogh, Cs. (2016). Régészeti adatok a Duna–Tisza közi avarok történetéhez (The history of the Avars in the Danube–Tisza interfluve as reflected in the archaeological record), Vol. 6. Studia ad Archaeolgiam Pazmaniensia, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest.
Balogh, Cs. (2023). 6–7. századi sírleletek az Alsó-Maros-völgyben .Opitz Archaeologica, in press.
Balogh, Cs. és Lőrinczy, G. (2019). Az avar kori női fejdíszek egy változata – a veretes párták (A variant of the Avar age female headdresses – The headdresses decorated with mounts). IUXTA Danubium ,16: 118–143.
Bárdos, E. és Garam, É. (2009). Das awarenzeitliche Gräberfeld in Zamárdi-Rétiföldek, Vol. 9. Monumenta Avarorum Archaeologica, Magyar Nemzeti Múzem–MTA Régészeti Intézet– Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Budapest–Kaposvár.
Bárdos, E. és Garam, É. (2014). Das awarenzeitliche Gräberfeld in Zamárdi-Rétiföldek ,Vol. 10. Monumenta Avarorum Archaeologica, Magyar Nemzeti Múzem–MTA Régészeti Intézet– Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Budapest–Kaposvár.
Bende, L. (1998). A pitvarosi késő avar kori temető 51. sírja. Adatok a késő avar kori lószerszámok díszítéséhez (Das Grab 51 im spätawarenzeitlichen Gräberfeld von Pitvaros. Beiträge zur Verzierung des spätawarenzeitlichen Pferdegeschirre). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica ,4: 195–230.
Bende, L. (2000). Fülkesírok a pitvarosi avar kori temetőben. Adatok a fülkés és lószerszámos temetkezések kronológiájához (Stollengräber im awarenzeitlichen Gräberfeld von Pitvaros. Angaben zur Chronologie der Stollengräber und Bestattungen mit Pferdegeschirr). In: Bende, L., Lőrinczy, G., és Szalontai, Cs. (Szerk.), Hadak útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak 10. konferenciája, Domaszék, 1999. szeptember 27–30 .Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 241–279.
Bende, L. (2003). Temetkezési szokások a Székkutas-kápolnadűlői avar temetőben (Bestattungssitten im awarenzeitlichen Gräberfeld von Székkutas-Kápolnadűlő). In: B. Nagy, K., A székkutas-kápolnadűlői avar temető ,Vol. 1. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Monographia Archaeologica, Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 305–330.
Bende, L. (2017). Temetkezési szokások a Körös–Tisza–Maros közén az avar kor második felében ,Vol. 8. Studia ad Archaeolgiam Pazmaniensia, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest.
Benedek, A. és Marcsik, A. (2017). Kora avar kori temetőrészlet Kövegyről. Új temetkezési szokások a Tisza–Körös–Maros mentén a kora avar korból (Cemetery part from the Early Avar Age in Kövegy. New burial habits in the Early Avar Age along the rivers Tisza–Körös–Maros). In: T. Gábor, Sz. és Czukor, P. (Szerk.), Út(on) a kultúrák földjén. Az M43-as autópálya Szeged-országhatár közötti szakasz régészeti feltárásai és a hozzá kapcsolódó vizsgálatok .Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 369–442.
Bóna, I. (1970). Avar lovassír Iváncsáról (Grave of an avar horseman at Iváncsa). Archaeologiai Értesítő ,97: 243–263.
Bóna, I. (1979). A szegvár-sápoldali lovassír. Adatok a korai avar temetkezési szokásokhoz (Das Reitergrab von Szegvár-Sápoldal. Beiträge zu den frühawarischen Bestattungs-sitten). Archaeologiai Értesítő ,106: 3–32.
Bóna, I. (1993). „Barbarische” Nachahmungen von byzantinischen Goldmünzen im Awarenreich. Rivista Italia Numismatica ,95: 529–538.
Čilinská, Z. (1966). Slawisch-awarisches Gräberfeld in Nové Zámky, Vol. 7 .Archaeologica Slovaca – Fontes, Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied, Bratislava.
Čilinská, Z. (1973). Frühmittelalterliches Gräberfeld in Želovce ,Vol. 5. Archaeologica Slovaca – Catalogi, Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied, Bratislava.
Cs. Sós, Á. és Salamon, Á. (1995). Cemeteries of the Early Middle Ages (6th–9th Centuries A.D.) at Pókaszepetk. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csáky, V., Gerber, D., Koncz, I., Csiky, G., Mende, B.G., Szeifert, B., Egyed, B., Pamjav, H., Marcsik, A., Molnár, E., Pálfi, Gy., Gulyás, A., Kovacsóczy, B., M. Lezsák, G., Lőrinczy, G., Szécsényi-Nagy, A., és Vida, T. (2020). Genetic insights into the social organisation of the Avar period elite in the 7th century AD Carpathian Basin. Scientific Report ,10(948). https://doi.org/10.1038/s41598-019-57378-8.
Csallány, D. (1960). Szabolcs-Szatmár megye avar leletei (Awarische Funde des Komitats Szabolcs-Szatmár). A Jósa András Múzeum Évkönyve ,1: 31–87.
Cseh, G. és Varga, S. (2017). Avar kori temetkezések Apátfalva-Nagyút-dűlőn (M43 43. lh.) (Burials from the Avar Age at the site Apátfalva-Nagyút-dűlő [site M43 43]). In: T. Gábor, Sz. és Czukor, P. (Szerk.), Út(on) a kultúrák földjén. Az M43-as autópálya Szeged-országhatár közötti szakasz régészeti feltárásai és a hozzá kapcsolódó vizsgálatok. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 443–477.
Eisner, J. (1952). Devínska Nová Ves. Slovanské pohřebišté .Nakladateľstvo Slovenskej akadémie vied, Bratislava.
Fettich, N. (1938). Népvándorláskori gyűjtemény. In: Fettich, N., Vezető a régészeti gyűjteményben. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 131–170.
Fettich, N. és Nemeskéri, J. (1943). Győr a népvándorláskorban (Győr in der Völkerwanderunszeit) .Győr Szabad Királyi Város Közönsége, Győr.
Gáll, E., Gindele, R., és Blaskó, M. (2023). Valkány kora középkori temetőinek előzetes vizsgálata (Preliminary analysis of early medieval funerary sites from Vălcani/Valkány). Communicationes Archaeologicae Hungaricae, 69–88.
Garam, É. (1978). A közép avarkor sírobulussal keltezhető leletköre (Der mit Grabobulus datierbare Fundkreis der Mittelawarenzeit). Archaeologiai Értesítő ,103: 206–216.
Garam, É. (1993). Katalog der awarenzeitlichen Goldgegenstände und der Fundstücke aus den Fürstengräbern im Ungarischen Nationalmuseum ,Vol. 1. Catalogi Musei Nationalis Hungarici – Seria Archaeologica, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.
Garam, É. (1995a). Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred ,Vol. 3. Cemeteries of the Avar Period (567–829) in Hungary, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.
Garam, É. (1995b). A dunapentelei avar kori sírok katalógusa (Catalogue of Avar Period graves from Dunapentele). Archaeologiai Értesítő ,121–122: 131–154.
Garam, É. (2001). Funde byzantinischer Herkunft in der Awarenzeit vom Ende des 6. bis zum Ende des 7. Jahrhundert ,Vol. 5. Monumenta Avarorum Archaeologica, Magyar Nemzeti Múzem, Budapest.
Garam, É. (2018). Das awarenzeitliche Gräberfeld in Zamárdi-Rétiföldek ,Vol. 12. Monumenta Avarorum Archaeologica, Magyar Nemzeti Múzem, Budapest.
Gnecchi-Ruscone, G. A., Szécsényi-Nagy, A., Koncz, I., Csiky, G., Rácz, Zs., Rohrlach, A., Brandt, G., Rohland, N., Csáky, V., Cheronet, O., Szeifert, B., Rácz, T., Benedek, A., Bernert, Zs., Berta, N., Czifra, Sz., Dani, J., Farkas, Z., Hága, T., Hajdu, T., Jászberényi, M., Kisjuhász, V., Kolozsi, B., Major, P., Marcsik, A., Ny. Kovacsóczy, B., Balogh, Cs., M. Lezsák, G., Ódor, J. G., Szelekovszky, M., Szeniczey, T., Tárnoki, J., Tóth, Z., K. Tutkovics, E., Mende, B. G., Geary, P., Pohl, W., Vida, T., Pinhasi, R., Reich, D., Hofmanová, Z., Jeong, Ch., és Krause, J. (2022). Ancient genomes reveal origin and rapid trans-Eurasian migration of 7th century Avar elites, Cell, 185, 1-12. https://doi.org/10.1016/j.cell.2022.03.007.
Gulyás, B. és Lőrinczy, G. (2018). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei IV. A tiszavasvári-koldusdombi kora avar kori temető (Avar finds from Szabolcs-Szatmár-Bereg County IV. Early Avar graves from Tiszavasvári-Koldusdomb). In: L. Nagy, M. és L. Szőlősi, K. (Szerk.), „Vadrózsából tündérsípot csináltam”. Tanulmányok Istvánovits Eszter 60. születésnapjára (“To make a fairy’s whistle from a briar rose”. Studies presented to Eszter Istvánovits on her sixtieth birthday) .Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, 529–569.
Gyucha, A. (2006). Békésszentandrás határa. In: Kisfaludi, J. (Szerk.), Régészeti Kutatások Magyarországon 2005 (Archaeological Investigation in Ungarn 2005) .Budapest, 186.
Hága, T. (2021). A lelőhely és a leletegyüttes feltárása. A leletanyag bemutatása. In: Dani, J. és Hága, T.K. (Szerk.), A kagán lovasa. Kiállítási katalógus. Déri Múzeum, Debrecen, 13–21: 29–33.
Hampel, J. (1892). Népvándorláskori temető Mártélyon. Archaeologiai Értesítő ,12: 413–416.
Hampel, J. (1900). Újabb hazai leletek az avar uralom korából (Neue Funde aus der Awarenzeit in Ungarn). Archaeologiai Értesítő ,20: 107–125.
Hampel, J. (1905). Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn, Vols 1–3. Braunschweig.
Jankovich, B.D., Makkay, J., és Szőke, B.M. (1989). Békés megye régészeti topográfiája. A szarvasi járás IV/2, Vol. 8. Magyarország régészeti topográfiája, Akadémiai Kiadó, Budapest.
Juhász, I. (1995). Fülkesíros temetkezések Békés megyében (Stollengräber im Komitat Békés). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica ,1: 417–452.
Juhász, I. (2004). Das awarenzeitliche Gräberfeld in Szarvas-Grexa-téglagyár, FO 68 ,Vol. 7. Monumenta Avarorum Archaeologica, Magyar Nemzeti Múzeum–MTA Régészeti Intézet, Budapest.
Kada, E. (1905). Gátéri (Kun-kisszállási) temető a régibb középkorból. Archaeologiai Értesítő ,25: 360–384: 402–409.
Kada, E. (1906). Gátéri (Kun-kisszállási) temető a régibb középkorból. Archaeologiai Értesítő ,26: 135–155: 207–221.
Kada, E. (1908). Gátéri (Kun-Kisszállási) temető a régibb középkorból. Archaeologiai Értesítő ,28: 330–339.
Komar, A.V. [Комар, А.В.] (2006). Перещепинский комплекс в контексте основных проблем истории и культуры кочевников Восточной Европы VII – нач. VIII в. In: Евглевский, А.В. (Szerk.), Степи Европы в эпоху средневековья ,Vol. 5. Донецк, 7–244.
Kovalovszki, J. (1975). Előzetes jelentés a dobozi Árpád-kori faluásatásról 1962–1974 (Vorbericht über die Ausgrabung des árpádenzeitlichen Dorfes Doboz. 1962–1974). Archaeologiai Értesítő ,102: 204–223.
Kovalovszki, J. (1989). Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Réthy, Zs. (Szerk.), Dobozi tanulmányok, Vol. 14. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 115–147.
Kovrig, I. (1963). Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán, Vol. 40. Archaeologia Hungarica, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.
Kovrig, I. és Korek, J. (1960). Le cimetiére de l’époque avare de Csóka (Čoka). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae ,12: 257–297.
Kurbanov, A. (2010). The Hephtalites: Archaeological and historical analysis .PhD thesis submitted to the Department of History and Cultural Studies of the Free University, Berlin.
László, Gy. (1955). Études archéologiques sur’historie de la société des Avars, Vol. 34. Archaeologia Hungarica, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.
László, Gy. (2017). A Csákberény-orondpusztai avar kori temető, Vol. A53. A Szent István Király Múzeum Közleményei, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár.
Levina, L.M. [Левина, Л.М.] (1994). Джетыасарская кулътура. Могилъники Алтынасар, Vol. 4. Низовъя Сырдаръи в девности, Москва.
Lőrinczy, G. (1992). Megjegyzések a kora avar kori temetkezési szokásokhoz. A tájolás. (Anmerkungen zu den frühawarenzeitlichen Bestattungsriten. Die Orientierung.) A Jósa András Múzeum Évkönyve ,30–32: 161–172.
Lőrinczy, G. (2015). Újabb adatok Hajdú-Bihar megye avar kori lelőhelyeihez I. Megjegyzések a terület kora avar kori történetéhez (New data on the Avarian Age sites of Hajdú-Bihar County I. Some notes on the Early Avarian Age history of the region). A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve ,57: 149–176.
Lőrinczy, G. (2016a). A tiszántúli VI–VII. századi sírok és temetők sajátosságai. A kora avar kori népesség továbbélése a VII–IX. században a Körös–Tisza–Maros közén. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve ,58: 155–176.
Lőrinczy, G. (2016b). Újabb adatok Hajdú-Bihar megye avar kori lelőhelyeihez II. Megjegyzések a terület kora avar kori történetéhez (Weitere Angaben zu den Fundorten der Awarenzeit im Komitat Hajdú-Bihar II. Bemerkungen zur Geschichte der Frühawarenzeit in der Region). In: Kovács, L., Révész, L., és Bollók, Á. (Szerk.), Népek és kultúrák a Kárpát-medencében. Tanulmányok Mesterházy Károly tiszteletére .Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 287–302.
Lőrinczy, G. (2018). A Szegvár-sápoldali 7. századi sírcsoport (Ein Gräbergruppe des 7. Jahrhunderts von Szegvár-Sápoldal). Archaeologiai Értesítő ,143: 51–84. https://doi.org/10.1556/0208.2018.143.3.
Lőrinczy, G. (2020). A Szegvár-oromdűlői 6–7. századi temető (The cemetery of Szegvár-Oromdűlő from the 6th–7th centuries), Vol. 14. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia, Vol. 14. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport Kiadványok, Pázmány Péter Katolikus Egyetem–Martin Opitz–Koszta József Múzeum, Budapest–Szeged–Szentes.
Lőrinczy, G. (2022). A Szegvár-oromdűlői kora avar kori temető (The Avar-period populations of Szegvár-Oromdűlő and the Trans-Tisza Region). In: Lőrinczy, G., Major, B., és Türk, A. (Szerk.), A Szegvár-oromdűlői temető és a Tiszántúl kora avar időszaka (The Szegvár-Oromdűlő cemetery and the early Avar Period in the Transz-Tisza Region), Vol. 25. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia, Vol. 5. Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok, Pázmány Péter Katolikus Egyetem–Martin Opitz–Koszta József Múzeum, Budapest–Szeged–Szentes, 11–404.
Lőrinczy, G. és Rácz, Zs. (2014). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései (Avarian finds from Szabolcs-Szatmár-Bereg County II. Early Avarian graves from Tiszavasvári-Kashalom-dűlő). A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve ,56: 141–217.
Lőrinczy, G. és Straub, P. (2005). Újabb adatok az avar kori szűrőkanalak értékeléséhez III (Neue Angaben zur Bewertung der awarenzeitlichen Sieblöffel III). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica ,11: 127–145.
Lőrinczy, G. és Szalontai, Cs. (1996). Újabb régészeti adatok Csongrád megye területének 6–11. századi településtörténetéhez II (Neuere Archäologische Angaben zur Siedlungsgeschichte des Komitates Csongrád vom 6. bis 11. Jahrhundert II). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica ,2: 268–298.
Madaras, L. (1991). A Szentes-kajáni avar temető és néprajzi vonatkozásai, Vol. 57. Folklór és Etnográfia, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen.
Madaras, L. (1995). The Szeged-Fehértó “A” and “B” cemeteries. In: Madaras, L. (Szerk.), Das Awarische Corpus – Avar Corpus Füzetek ,Vol. 3. Kossuth Kiadó, Debrecen–Budapest.
Madaras, L. (1999). Újabb avar kori temetők Szentes határában (Neue awarenzeitliche Gräberfelder in der Gemarkung von Szentes). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica ,5: 317–345.
Marcsik, A. (2022). Szegvár-Oromdűlő avar kori lelőhely humán csontanyaga. Újabb adatok az Alföld avar kori népességéhez (The Avar Age human skeletal remains at the site Szegvár-Oromdűlő. Newer data to the Avar age populations on the Great Hungarian Plain). In: Lőrinczy, G., Major, B., és Türk, A. (Szerk.), A Szegvár-oromdűlői temető és a Tiszántúl kora avar időszaka (The Szegvár-Oromdűlő cemetery and the early Avar Period in the Transz-Tisza Region) ,Vol. 25. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia, Vol. 5. Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok, Pázmány Péter Katolikus Egyetem–Martin Opitz–Koszta József Múzeum, Budapest–Szeged–Szentes, 707–767.
Nagy, M. (1998). Ornamenta Avarica I. Az avar kori ornamentika geometrikus elemei (Ornamenta Avarica I. Die geometrischen Elemente der awarenzeitlichen Ornamentik). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica ,4: 377–459.
Nagy, M. (1999). Ornamenta avarica II. A fonatornamentika (Ornamenta avarica II. Die Flechtbandornamentik). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica ,5: 279–316.
Ny. Kovacsóczy, B., Mozgai, V., Bajnóczi, B., és Rosta, Sz. (2022). Avar kori ötvöskészlet a Duna medréből. A régészeti és archeometriai vizsgálatok első eredményei. In: Hága, T., Kolozsi, B., és Nagy, E.Gy. (Szerk.), Sötét idők hétköznapjai. A 2020-ban Debrecenben megrendezett konferencia kiadványa ,Vol. 5. Tempora Obscura, Déri Múzeum, Debrecen, 171–193.
Pásztor, A. (2012). Lesencetomaj-Piroskereszt avar kori temető 39. sírjának gyöngysora (Die Perlenkette aus Grab 39 des awarenzeitlichen Gräberfeldes von Lesencetomaj-Piroskereszt). In: Vida, T. (Szerk.), Thesaurus avarorum. Régészeti tanulmányok Garam Éva tiszteletére (Archaeological Studies in Honour of Éva Garam). ELTE Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézet–Magyar Nemzeti Múzeum–MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, Budapest, 477–488.
Pásztor, A. (2018). A Szegvár-sápoldali 7. századi sírcsoport gyöngyleletei (The Beads from the Avar-period Grave Group at Szegvár-Sápoldal). Archaeologiai Értesítő ,143: 85–97.
Preda, C. (1980). Callatis. Necropola romano-bizantina .Editura Academiei Republicii Socialiste Romania, Bukarest.
Rácz, Zs. (2014). Die Goldschmiedergräber der Awarenzeit ,Vol. 116. Monographien des Römisch-Germanisches Zentralmuseums, Römisch-Germanisches Zentralmuseums, Mainz.
Rácz, Zs. és Szenthe, G. (2009). Avar temető Hajdúnánás határában (Awarisches Gräberfeld in der Gemarkung von Hajdúnánás). Communicationes Archaeologiae Hungariae, 309–335.
Ranisavljev, A. [Ранисавлев, А.] (2007). Раносредњовековна некропола код Мокрина (Early Medieval Necropolis near Mokrin), Vol. 4. Спрско Археолошко Друштво – Serbian Archaeological Society, Beograd.
Rašković, D. [Рашковић, Д.] (2016). Низинска античка насеља и висинска рановизан-тијска налазишта у окружју Алексинца и Соко Бање. Караџић. Часопис за историју, етнологију, археологију и уметност (Алексинац), 8: 21–48.
Rosner, Gy. (1970). Újabb adatok Tolna megye avar kori történetének kutatásához. A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve ,1: 40–95.
Rosner, Gy. (1972). Előzetes jelentés a Gyönk-Vásártér úti avar temető feltárásáról (Vorläufiger Bericht über die Freilegung des Awarenfriedhofes von Gyönk-Vásártér [Marktplatz]). A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve ,2–3: 85–221.
Rosner, Gy. (1989). Keramikherstellung und Handel im Karpatenbecken in der frühen Mittelalter. A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve ,15: 125–130.
Rosner, Gy. (1999). Das Awarenzeitliche Gräberfeld in Szekszárd-Bogyiszlói Straβe, Vol. 3. Monumenta Avarorum Archaeologica, Magyar Nemzeti Múzeum–MTA Régészeti Intézet, Budapest.
Rózsa, Z. (2019). Békéssámson, Török híd. In: Kvassay, J. és Kreiter, A. (Szerk.), Régészeti kutatások Magyarországon 2013 – Archaeological Investigations in Hungary 2013 .Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 11.
Salamon, Á. (1995). The Szeged-Makkoserdő cemetery. In: Madaras, L. (Szerk.), Das Awarische Corpus – Avar Corpus Füzetek ,Vol. 4. Kossuth Kiadó, Debrecen–Budapest, 8–109.
Salamon, Á. és Cs. Sebestyén, K. (1995). The Szeged-Kundomb cemetery. In: Madaras, L. (Ed.), Das Awarische Corpus – Avar Corpus Füzetek IV. Debrecen–Budapest, 8–109.
Selmeczi, L. és Madaras, L. (1980). Avarkori és X–XII. századi magyar köznépi sírok Rákóczifalván. (Avar period and X–XIIth Century Hungarian Commoner Graves at Rákóczifalva). Tisicum – A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 141–172.
Siklósi, Zs. (2018). A Tiszavasvári-Kashalom-dűlőben és Hajdúnánás-Fürj-halom-járáson feltárt avar sírok radiokarbon keltezése (Radiocarbon dating of Avar graves excavated in Tiszavasvári-Kashalom-dűlő and Hajdúnánás-Fürj-halom-járás). A Jósa András Múzeum Évkönyve ,56: 229–236.
Somogyi, P. (1997). Byzantinische Fundmünzen der Awarenzeit, Vol. 5. Monographien zur Frühgeschichte und Mittelalterarchäologie, Universitätsverlag Wagner, Innsbruck.
Szabó, K. (1939). A Kecskemét-ballószögi avar sír. Folia Archaeologica ,1–2: 185–188.
Szenthe, G. és Gáll, E. (2022). Hortobágy-Árkus kora középkori temetője (The Early Medieval Cemetery at Hortobágy-Árkus), Vol. 52. Archaeologia Hungarica, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.
Szentpéteri, J. (Szerk.) (2002). Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa ,Vol. 13. Varia Archaeologica Hungarica, MTA Régészeti Intézet, Budapest.
Szőllősy, G. (1993). Javaslat a lószerszámok és részeik egységes névhasználatára (Vorschlag zur Verwendung einheitlicher Bezeichungen für das Pferdebeschirr und seine Bestandteile). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve ,30–31(2): 563–596.
Tomka, P. (1972). Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz. Kés a sírban (Beiträge zu den Bestattungsarten der Bevölkerung von Kisalföld in der Awarenzeit. Messer im Grab). Arrabona ,14: 27–75.
Vida, T. (1999). Die awarenzeitliche Keramik (6.–7. Jh.) I–II, Vol. 8. Varia Archaeologica Hungarica, MTA Régészeti Intézet, Budapest.
Vida, T. (2022). Sírkerámia a Szegvár-oromdűlői avar kori temetőben (Grave pottery in the Avar Age cemetery of Szegvár-Oromdűlő). In: Lőrinczy, G., Major, B., és Türk, A. (Szerk.), A Szegvár-oromdűlői temető és a Tiszántúl kora avar időszaka (The Szegvár-Oromdűlő cemetery and the Avar period in the Trans-Tisza Region), Vol. 25. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia, Vol. 5. Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok, Pázmány Péter Katolikus Egyetem–Martin Opitz Kiadó–Koszta József Múzeum, Budapest–Szeged–Szentes, 509–554.
Vinski, Z. [Вински, З.] (1958). О назидима 6. и 7. стољећа у Југославији с специјалним објектом на археолошкој оставштини из времена привго Аварскога Каганата (Zu den Funden des 6. und 7. Jahrhunderts in Jugoslawien mit besonderer Berücksichtigung der archäologischen Hinterlassenschaft aus der Zeit des Ersten Awarischen Khaganates). Opuscula Archaeologica ,3: 13–67.
Winter, H. (1997). Awarische Grab- und Streufunde aus Ostösterreich. Ein Beitrage zur Siedlungsgeschichte, Vol. 4. Monographien zur Frühgeschichte und Mittelalterarchäologie Universitätsverlag Wagner, Innsbruck.
Yotov, V. [Йотов, В.] (2013). Эргастирий начала VІІ в. в византийской крепости на мысе св. Атанас в городе Бяла, Варненской области (предварительное сообщение) In: Domanovskij, A.N. [Домановский, А.Н.] (Szerk.), Pωμαĩος: сборник статей к 60-летию проф. С. Б. Сорочана, Vol. 2. Нартекс. Byzantina Ukrainensia, Harkov, 426–439.