A tanulmány a Közép-Duna-medence hajómalmokkal kapcsolatba hozható hajómaradványait veszi sorra. A hajómalmokhoz kapcsolható legkorábbi leletanyag a 14. század második-harmadik évtizedére keltezhető, és jól illeszkedik az írásos források adataival. A kiterjesztett monoxyl technika egészen a 19. század elejéig megfigyelhető a malomhajók építészetében, amely egyrészt folyamatosságra utal a középkori és újkori magyarországi hajóépítészetben, másrészt anakronisztikus technológiai megoldás az európai (folyami és tavi) hajóépítészet fejlődésének tükrében, magyarázata a célszerűség, a rendelkezésre álló jó minőségű, nagy méretű tölgy rönkök elérhetőségében feltételezhető. Első ízben sikerült felmérni mesterségesen kialakított hajóteleltető medencét, a lelőhelytípus további kutatása jelentős eredményeket ígér, különösen az újonnan definiált „többcélúan hasznosított, különleges adottságú vízterületek” esetében.
The study focuses on the ship remains associated with ship mills in the Middle Danube Basin. The earliest finds associated with ship mills date back to the second to third decade of the 14th century and are well matched with the written sources. The extended monoxyl technique can be observed in the construction of mill ships up to the early 19th century, which on the one hand indicates continuity in medieval and modern Hungarian shipbuilding, and on the other hand is an anachronistic technological solution in the light of the development of European (inland water) shipbuilding, which can be explained by the practicality and the availability of high-quality, large oak logs. For the first time, an artificial ship mill winter storage and repairing basin has been surveyed, and further research into this type of deposit promises significant results, especially in the newly defined “multipurpose special water areas”.
Blazovich, L. és Géczi, L. (Szerk.) (2005). Anjou-kori oklevéltár, 1337 (Documenta res Hungaricas Tempore Regum Andegavensium Illustrantia, 1337), Vol. 21. Szegedi Középkorász Műhely, Budapest–Szeged.
Kisari Balla, Gy. (2005). Marsigli tábornok térképei (Le mappe del generale Marsigli). Magánkiadás, Budapest.
Nagy, I., Nagy, I., és Véghely, D. (Szerk.) (1871). A Zichi és Vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára (Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zics et Vasenkeo). Vol. 1. Magyar Történelmi Társulat, Pest.
Rosenfelt, Z.I. (1728). Mappa Geographica über die Grosse insul Csepeliense dem durchleüchtigsten: Fürsten und herrn Eugenio Princer von Savoyen und Piemont der Rom: Kays: und Chatal: Königl: Ma’estät, General Lieutnand zu gnädigster Observanz unwirtigst vorstehte so neyest observirt und das alte Corgirt Anno 1728. B IX a 674/7, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest.
Teiszler, É. (Szerk.) (2013). Anjou-kori oklevéltár, 1350 (Documenta res Hungaricas Tempore Regum Andegavensium Illustrantia, 1350), Vol. 34. Szegedi Középkorász Műhely, Budapest–Szeged.
Andrásfalvy, B. (2002). A fokok szerepe az ártér haszonélvezetében. Adatok a fokok készítéséről. Hidrológiai Közlöny, 82(1): 55–57.
Andrásfalvy, B. (2007). A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ekvilibrium Kiadó, Budapest.
Bálint, S. (1977). A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Móra Ferenc Múzeum, Szeged.
Benda, J. (2013). Malmok, pékek és kenyérszékek a késő-középkori Budán. Tanulmányok Budapest Múltjából, 38: 7–28.
Bonnamour, L. (1992). Fouille d’aménagements médiévaux dans le lit de la Saȏne au sud de Chalon. Revue archeologique de l’Est, 43: 353–378.
Czigány, B. (1962). Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. Arrabona, 4: 97–116.
Deák, A.A. (2001). Fokok és délibábok. Hidrológiai Közlöny, 81(1): 39–41.
Deák, A.A. (2002a). Válasz Andrásfalvy Bertalan: „Adatok a fokok készítéséről” gondolatára (Reflection on the comments “Data on inlet construction” by B. Andrásfalvy). Hidrológiai Közlöny, 82(1): 57–59.
Deák, A.A. (2002b). Fok vagy csatorna? Néhány megjegyzés Faludi Gábor és Kalocsa Béla: Adalékok egy vitához című, a Hidrológiai Közlöny 2002. évi 2. számában megjelent cikkéhez (Outlet or canal? Comments on the article Reflections on a debate by Faludi, G. – Kalocsa, B. (This journal, No. 2, 2002)). Hidrológiai Közlöny, 82(4): 241–242.
Deák, A.A. (2002c). A „fok” metamorfózisa. Válasz a Hidrológiai Közlönyben 2002-ben megjelent egyes hozzászólásokra (Metamorphosis of the term “cape”. Reflections on some comments published in the 2002 volume of this journal). Hidrológiai Közlöny, 82(6): 368–369.
Dumont, A. (2006). Archéologie des lacs et des cours d’eau. Errance & Picard, Paris.
Dumont, A. és Moyat, Ph. (2010). Premiers resultats des prospections subaquatiques dans le Doubs à Saunieres et à Sermesse. Trois Rivières, 74: 11–16.
Dumont, A., Moyat, Ph., Stock, A., és Chateau, C. (2014). A Boat Mill Discovered in the Doubs River, at Sermesse, France. In: Dagneau, Ch. és Gauvin, K. (Szerk.), ACUA – Underwater Archaeology Proceedings, Québec, Canada. Society of Underwater Archaeology, Québec City, 131–135.
Dumont, A., Moyat, Ph., és Jaccottey, L. (2017a). Bannlay (Cher): une cargaison des meules perdues. La Loire et ses territoires. Numero Spécial géoarchéologie fluvial: 32–33.
Dumont, A., Moyat, Ph., Jaccottey, L., Vélien, C., Chavoutier, L., Kefi, N., és Chateau Smith, C. (2017b). The boat mills of the Doubs, from the Middle Ages to the 20th century. Post-Classical Archaeologies, 7: 97–121.
Dumont, A., Moyat, Ph., Cayre, M., Le Cornu, D., Blondel, F., Lavier, C., Bordessoules, M., és Chavoutier, L. (2020). Le naufrage du moulin sur bateaux de Sermesse: un drame survenu au XVIIe siècle. Trois Rivières, 95: 8–13.
Endrei, W. (1995). A magyar hajómalom (The Hungarian floating-mill). Technikatörténeti szemle, 21: 9–21.
Faludi, G., és Kalocsa, B. (2002). A fokok történetisége és funkciója – Adalékok egy vitához. Hidrológiai Közlöny, 82(2): 127–129.
Gräf, D. (2006). Boat Mills in Europe from Early Medieval to Modern Times. Landesamt für Archäologie mit Landesmuseum für Vorgeschichte, Drezda.
Juhász, A. (1960). Vízimalmok a szegedi Tiszán. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: 127–141.
Kiss, A. és Piti, F. (2005). A fertői fok (The ‘fok’ of Fertő). Soproni Szemle, 59(2): 164–184.
K. Németh, A. (2013). Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében. I. Vízimalmok. A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 35: 121–150.
Kovács, J. és Kovácsné Paulovits, T. (2005). Duna vizén malom forog… (A ráckevei molnárcéh évszázadai). Vol. 6. Ráckevei Múzeumi Füzetek, Árpád Múzeum, Ráckeve.
Kovács, S. (1989). Drávai malmok és molnárok a 19. században. Ház és ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei, 5: 185–195.
Mantovani, D. és Medas, S. (2015). La memoria del fiume. I mulini natanti. In: Cassigoli, J. és Farinelli, G. (Szerk.), La Via Romea Imperiale. Mantova, Modena, Pistota sulla strada dei sovrani germanici: storia, arte e identitá. Settegiorni Editore, Pistoia, 271–279.
Medas, S. (2001). I mulini natanti italiani nel contesto europeo. In: Andreolli, B. (Szerk.), La ruina dei modenesi: i mulini natanti di Concordia sulla Secchia: storia di una civilta idraulica: atti della Giornata di studio, sabato 28 ottobre 2000. San Felice sul Panaro, Modena, 59–94.
Medas, S. (2014). La piroga rinvenuta nel fiume Po presso Boretto (Reggio Emilia). In: Asta, A., Caniato, G., Gnola, D., és Medas, S. (Szerk.), Navis. Rassegna di studi di archeologia, etnologia e storia navale, Vol. 5. Il leggio, Venezia, 141–147.
Mendele, F. (1962). A ráckevei hajómalom. Technikatörténeti szemle, 1: 173–178.
Miskei, A. (2016). A Csepel-sziget és Ráckeve mint királyi és szultáni birtok (15–18. század). Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó, Eger.
Páll, I. (1992). A tiszabecsi „csónaklelet”. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 33–35: 79–81.
Pomey, P. és Rieth, E. (2005). L’archéologie navale. Errance, Paris.
Rieth, E. (1981). La construction navale à fond plat en Europe de l’Ouest. Ethnologie française, 12(1): 47–62.
Rieth, E. (1998). Des bateaux et des fleuves. Archéologie de la batellerie du néolithique aux temps modernes en France .Errance, Paris.
Roda, R. és Setti, G. (2004). Le ruote del Pane, Mulini natanti e cultura molitoria della pianura padana .Sometti, Leiden.
Rózsás, M. (2002). Török kori őrhely Drávatamási határában. In: Gerelyes, I. és Kovács, Gy. (Szerk.), A hódoltság régészeti kutatása. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 137–142.
Takács, L. (1957). Adatok a hajómalmok Körös menti elterjedéséhez. Néprajzi Közlemények, 3–4: 343–347.
Takáts, S. (1897). A komáromi vizahalászat a XVI. században I–II. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 4: 425–445, 485–509.
Tamás, E.A. és Kalocsa, B. (2002). Hozzászólás a fokokról szóló cikksorozathoz (Reflection on the articles “Outlet or canal?”). Hidrológiai Közlöny, 82(4): 242–244.
T. Biró, K. (2019). Domoszló, Pipis. In: Kvassay, J. és Kreiter, A. (Szerk.), Régészeti Kutatások Magyarországon 2012 (Archaeological Investigations in Hungary 2012). Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 36–40.
Timaffy, L. (1997). Szemelvények Győr néprajzából. Városi Levéltári füzetek, 1: 121–136.
Tóth, J.A. (2009). La Drava (Hongrie), un fleuve inconnu. Dossiers d’Archéologie, 331: 46–49.
Tóth, J.A. (2010). Adatok a kora újkori közép-Duna-medencei hajók régészetéhez. In: Benkő E. és Kovács Gy. (Szerk.), A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon (Archaeology of the Middle Ages and the Early Modern Period in Hungary), MTA Régészeti Intézete, Budapest, 871–884.
Tóth, J.A. (2013). Medieval Shipwreck from Ráckeve. Hungarian Archaeology, 2(1): 1–3. http://www.hungarianarchaeology.hu/wp-content/uploads/2013/05/eng_Toth_13T.pdf (utolsó elérés: 2023. augusztus 29.).
Tóth, J.A. (2015). Recent River Archaeological Research: Post-medieval Shipwrecks along the Danube. Hungarian Archaeology, 4(4), http://files.archaeolingua.hu/2015T/eng_Toth_15T.pdf (utolsó elérés: 2023. augusztus 29.).
Tóth, J.A. (2018a). Örvények titkai. Víz alatti régészeti kutatások. Archaeolingua, Budapest.
Tóth, J.A. (2018b). Dunaföldvár, Duna-part. In: Kisfaludi J., Kvassay, J., és Kreiter, A. (Szerk.), Régészeti Kutatások Magyarországon 2011 (Archaeological Investigations in Hungary 2011), Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 43–44.
Tóth, J.A. (2020). Exploring, documenting and protecting the river heritage in Hungary: Experiences and challenges of climatic events and public awareness. In: Hafner, A., Öniz, H., Semaan, L., és Underwood, Ch. (Szerk.), Underwater Heritage at Risk: Threats, Challenges and Solutions, ICOMOS International, Paris, 89–93.
Vadas, A. (2015). Terminológiai és tartalmi kérdések a középkori malomhelyek körül (Questions of the Terminology and Meaning of the Term Locus Molendini in the Middle Ages). Történelmi Szemle, 4: 619–648.
Vajda, T. (2001). Adatok a Dráva-menti középkori fokgazdálkodásról. In: Weisz, B., Balogh, L., és Szarka, J. (Szerk.), Tanulmányok a középkorról. A II. Medievisztikai PhD-konferencia előadásai (Szeged, 2001. április 3). Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 125–137.
Vajda, T. (2003). Hazai vízimalmaink 1301–1325 közötti okleveles adatai. In: Weisz, B. (Szerk.), A III. Medievisztikai PhD-konferencia előadásai (Szeged, 2003. május 8–9.), Vol. 3. Középkortörténeti tanulmányok, Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 193–213.
Vajda, T. (2005). Okleveles adatok Árpád-kori vízimalmainkról. In: Marton, Sz. és Teiszler, É. (Szerk.), A IV. Medievisztika PhD-konferencia előadásai (Szeged, 2005. június 9–10.), Vol. 4. Középkortörténeti tanulmányok, Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 193–220.
Vajda, T. (2007). Újabb adatok Árpád-kori vízimalmainkról. In: Révész, É. és Halmágyi, M. (Szerk.), Az V. Medievisztikai PhD-konferencia előadásai (Szeged 2007. június 7–8.), Vol. 5. Középkortörténeti tanulmányok, Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 211–245.
Vajda, T. (2012). 1326 és 1344 közötti okleveles adatok a hazai vízimalmokról. In: Kiss P., A., Piti, F., és Szabados, Gy. (Szerk.), A VII. Medievisztikai PhD-konferencia előadásai (Szeged, 2011. június 1–3.), Vol. 7. Középkortörténeti tanulmányok, Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 375–406.
Vargha, L. (1965). Az uszódi hajómalom. Néprajzi Értesítő, 47: 305–313.
Wikander, Ö. (2000). The Water-Mill. In: Wikander, Ö. (Szerk.), Handbook of Ancient Water Technology, Vol. 2. Technology and Change in History, Brill, Leiden, 371–400.