Bognár Katalin Boglárka dolgozta fel a Balatonőszöd-Temetői dűlőben előkerült, tíz darabból álló vaseszköz leletet. Szerintem azt nem a 13–14. században rejtették el, hanem a kora középkorban, feltehetően a 9. század folyamán. A középkori vaseszköz leletekről közölt térképét korrigálva bemutatom a Magyarország területén előkerült kora középkori, döntően 9. századi, az Árpád-kori – nagyrészt a tatárjáráshoz köthető – és a késő középkori, a török kor folyamán elásott vaseszköz leleteket.
The assemblage of ten iron tools found at Balatonőszöd-Temetői dűlő was assessed and discussed by Katalin Boglárka Bognár. In my view, the assemblage was not hidden in the thirteenth–fourteenth centuries, but in the early Middle Ages, probably during the ninth century. Amending her map of the findspots of medieval iron tools and implements, I reviewed the early medieval iron tool finds in Hungary, mainly from the ninth century, the Árpádian Age – most of which can be linked to the Tatar invasion – and the late medieval ones, deposited during the Ottoman period.
Balassa, I. (1972). Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből (Abschnitte aus der Geschichte des Pfluges und des Pflügens in der Balaton-Gegend). Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 11: 357–399.
Balassa, I. (1973). Az eke és a szántás története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bartošková, A. (1986). Slovanské depoty železnych předmĕtů v Československu (Slawische Hortfunde von Eisengegenständen in der Tschechoslowakei) .Academia Praha, Praha.
Belényesy, K. és Horváth, T. (2007). Balatonőszöd-Temetői dűlő. In: Belényesy, K., Honti, Sz. és Kiss, V. (Szerk.), Gördülő idő. Régészeti feltárások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága és MTA Régészeti Intézete, Budapest, 97–112.
Bialeková, D. (2008). Depofunde von Axtbarren und Eisengegenständen – ein Phänomen des Pobedim-Burgwalles und seines ökonomischen Hinterlandes. In: Poláček, L. (Szerk.), Das wirtschaftliche Hinterland der frühmittelelterlichen Zentren, Vol. 6. Internationale Tagungen in Mikulčice, Archäologisches Institut der Akademie der Wissenschaften der Tschechischen Republik, Brno, 337–344.
Bognár, K. B. (2016). Vaseszközlelet Balatonőszöd Árpád-kori településéről (Irontooldeposit in the arpadian age settlement of Balatonőszöd). Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei, 4: 221–234. https://doi.org/10.26080/krrmkozl.2016.4.221.
Borzová, Z., Pieta, K. és Jakubčinová, M. (2020). Bojná 3. Pol’nohospodarske náradie z hradiska Valy a jeho zázemia (Bojná 3: Agricultural tools from the hillfort of Valy and its hinterland), Vol. 29. Archaeologica Slovaca Monographiae – Fontes, Archeologický Ústav Slovenskej Akadémie Vied, Nitra.
Budinsky-Krička, V. és Točik, A. (1991). Šebastovce Gräberfeld aus der Zeit des awarischen Reiches. Archeologický Ústav Slovenskej Akadémie Vied, Nitra.
Curta, F. (1997). Blacksmiths, warriors, and tournaments of value: dating and interpreting early medieval hoards of iron implements in eastern Europe. Ephemeris Napocensis, 7: 211–268.
Darnay, K. (1904). Régi ekék részei Sümegh vidékéről. Archaeologiai Értesítő, 24: 196–198.
Ecsedy, I. (1931). Középkori gazdasági eszközök a debreceni Szepes pusztán. Néprajzi Értesítő, 23: 74–76.
Eisner, J. (1941). Ein Hortfund der älteren Burgwallzeit aus der Slowakei. Altböhmen und Altmähren, 1: 154–171.
Éri, I., Kelemen, M., Németh, P. és Torma, I. (1969). Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás, Vol. 2. Magyarország régészeti topográfiája, Akadémiai Kiadó, Budapest.
Fodor, I. és Németh, P. (1972). A szabolcsi ispáni központ régészeti kutatásának első három évéről. 1969–1971. Szabolcs-Szatmári Szemle, 7(1): 89–100.
Gaál, A. és Czövek, A. (2020). Kora újkori raktárlelet a Szekszárd-Jeni palánki török palánkvár környezetéből (Eisener Lagerbefund aus der Frühneuzeit von der Umgebung der türkischen Plankenburg Szekszárd-Jeni Palánk). A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 42: 127–188.
Gasparini, A., Guštin, M., Lazar, I. és Žbona Trkman, B. (2000). Late Roman tool finds from Celje Gradišče at Zbelovska gora and Sv Pavel above Vrtovin (Slovenia). In: Feugére, N. és Guštin, M. (Szerk.), Iron, Blacksmiths and tools. Ancient European crafts, Vol. 12. Monographies Instrumentum, Mergoil, Montagnac, 187–203.
Gere, L. (2003). Késő középkori és kora újkori fémleletek az ozorai várkastélyból, Vol. 4. Opuscula Hungarica, Vol. 1. Ozorai várkastély régészeti monográfiái, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.
Hájnik, J. (2019). Včasnostredoveké sekerovité hrivny z územia strednej Európy. Musaica Archaeologica, 2: 111–172.
Hampel, J. (1905). Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. F. Vieweg und Sohn, Braunschweig.
Hansen, S. (1994). Studien zu den Metalldeponierungen während der älteren Urnenfelderzeit zwischen Rhonetal und Karpatenbecken, Vol. 21. Universitätsforschungen zur prähistorischen Archäologie, Rudolf Habelt, Bonn.
Harag, M. (2018). Növénytermesztés az avar korban: vaseszközök és növényi maradványok. MA Szakdolgozat, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Harag, M. (in press). Kapák az avar kori szállásterületen. In: „Hadak útján.” A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXX. konferenciája. Székesfehérvár, 2021. nov. 11–13. In press.
Harag, M. (kézirat). Koraközépkori (8–10. századi) depóleletek Közép-Európából. Kézirat.
Henning, J. (1987a). Südosteuropa zwischen Antike und Mittelalter, Vol. 42. Schriften zur Ur- und Frühgeschichte, De Gruyer, Berlin. https://doi.org/10.1515/9783112574560.
Henning, J. (1987b). Eisenverarbeitungswerkstätten im unteren Donaigebiet zwischen Spätantike und Frühmittelalter. Zeitschrift für Archäologie, 21: 59–73.
Honti, Sz., Belényesy, K., Gallina, Zs., Kiss, V., Kulcsár, G., Marton, T., Nagy, Á., Németh, P. G., Oross, K., Sebők, K. és Somogyi, K. (2002). A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán 2000–2001-ben végzett megelőző régészeti feltárások. Előzetes jelentés II. Somogyi Múzeumok Közleményei, 15: 3–36.
Honti, Sz., Belényesy, K., Fábián, Sz., Gallina, Zs., Hajdú, Á. D., Hansel, B., Horváth, T., Kiss, V., Koós, I., Marton, T., Németh, P. G., Oross, K., Osztás, A., Polgár, P., Szeőke, J., Serlegi, G., Siklósi, Zs., Sófalvi, A. és Virágos, G. (2004). A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának megelőző régészeti feltárása 2002–2003-ban. Előzetes jelentés III. Somogyi Múzeumok Közleményei, 16: 3–70.
Ikvai, N. (1962). Néprajzi adatok a debreceni vaseszköz lelethez (Ethnogrphische Beiträge zu dem Debrecener Eisengerätfund). A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 143–150.
Ikvai, N. (1972). A ceglédi vaseszközlelet (Der Cegléder Eisengerätfund). Studia Comitatensia, 1: 135–166.
Kalmár, J. (1959). A füleki (Filakovo) vár XV–XVII. századi emlékei, Vol. II/4. Régészeti Füzetek, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.
Kiss, A. (1962). Debreceni későközépkori vaseszközlelet (Late medieval iron tools found near Debrecen), A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 29–37.
Kiss, A. (1964). A mohácsi késő középkori vaseszköz lelet (Der spätmittelalterliche Eisengerätfund von Mohács). A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 159–166.
Kiss, A. (1996). Das awarenzeitliche gepidische Gräberfeld von Kölked-Feketekapu A, Vol. 5. Studien zur Archäologie der Awaren, Universitätsverlag Wagner, Innsbruck.
Knific, T. (2004). Sekerovitá hrivna iz reke Ljubljanice (Slovenija). In: Fusek, G. (Szerk.), Zborník počesť Dariny Bialekovej. Archeologický Ústav Slovenskej Akadémie Vied, Nitra, 191–195.
Knific, T. (2010). Early Mediaeval hoards of iron items in Slovenija. Archaeologia Adriatica, 4: 85–99. https://doi.org/10.15291/archeo.1024.
Kovalovszki, J. (1980). Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon (bronzkor, III–IV. és XI–XII. század), Fontes Archaeologici Hungariae, Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kovács, L. (1979). Bemerkungen zur Bewertung der fränkischen Flügellanzen im Karpatenbecken. Mitteilungen des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, 8–9: 97–119.
Lehoczky, T. (1883). A szádelői sziklavölgy természetrajzi és régészeti tekintetben. Archaeologiai Értesítő, 3(1): 137–142.
Lipp, V. (1884). A keszthelyi sírmezők, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Mag, H. és Rácz, T. Á. (2021). Tatárjárás kori menedékhely a váci Szarvas hegyen. In: Rácz T. Á. (Szerk.), Kincskeresés, kaland, tudomány. Közösségi régészeti projektek Pest megyében. Kiállítási katalógus, Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre, 60–71.
Mauthner, F. (2020). Ausgewählte landwirtschaftliche Geräte im Ostalpenraum. Überlegungen zur Agrartechnik von der späten Eisenzeit bis in in die Spätantike anhand von Fundstücke aus dem Burgmuseum Deutschlandsberg. In: Formato, L., Krieger, E., Lang, F., Roth, S., Taxler, S. és Wyss, A. (Szerk.), Römische Landwirtschaft, Beiträge der AG Römerzeit auf der Verbandstagung des WSVA und des MOVA Würzburg, 1.-2. April 2019, Paris-Lodron-Universität Salzburg, Salzburg, 99–108.
Milošević, A. (1987). Ranosrednjovjekovna bojna sjekira iz Vedrina kod triljai drugi nalazi sjekira tog vremena na području Hrvatske (Frühmittelalterliche Streitaxt aus Vedrine und andere Streitaxtfunde derselben Zeit in Kroatien). Vjesnik Arheološkog muzeja u Zagrebu, 3(20): 107–128.
Müller, R. (1971). Adatok a honfoglaló magyarság földműveléséhez (Daten zur Landwirtschaft der landnehmenden Ungarn). Ethnographia, 82: 249–261.
Müller, R. (1972). A pogányszentpéteri ásatás (Die Ausgrabungen in Pogányszentpéter). In: Kerecsényi, E. (Szerk.), A nagykanizsai Thury György Múzeum jubileumi emlékkönyve, Thury György Múzeum, Nagykanizsa, 265–283.
Müller, R. (1974). Vaseszközök Gyirmót-Sebes-tagról. Arrabona, 16: 63–73.
Müller, R. (1975). Die Datierung der mittelalterlichen Eisengerätfunde in Ungarn. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 27: 59–102.
Müller, R. (1978). Későnépvándorlás kori vaseszköz lelet Fonyód-Ilonaberekből (Eisengerätfund aus der Spätvölkerwanderungszeit von Fonyód-Ilonaberek). Somogyi Múzeumok Közleményei, 3: 5–11.
Müller, R. (1982). A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig (Die Datierung der eisernen Agrargeräte in Ungarn von der Späteisenzeit bis zum Ende der Türkenherrschaft), Vol. 19. Zalai Gyűjtemény, Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg.
Müller, R. (1992). Neue archäologische Funde der Keszthely-Kultur. In: Daim, F. (Szerk.), Awarenforschungen, Universität Wien, Wien, 251–307.
Müller, R. (2000). A középkor agrotechnikája. In: Bende, L. és Lőrinczy, G. (Szerk.), A középkori magyar agrárium. Tudományos Ülésszak Ópusztaszeren, Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Közhasznú Társaság és Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Ópusztaszer, 27–44.
Müller, R. (2009). Egy koraközépkori vaseszköz lelet Saladorfból (Alsó-Ausztria) (Ein frühmittelalterlicher Eisengerätfund aus Saladorf – Niederösterreich). In: Somogyvári, Á. és V. Székely, Gy. (Szerk.), In terra quondam Avarorum. Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára, Vol. 2. Archaeologia Cumanica, Katona József Múzeum, Kecskemét, 203–214.
Müller, R. (2014). A középkor agrotechnikája a vaseszközök alapján (Agricultural techniques in the Middle Ages in the light of iron tools). Ethnographia, 125: 1–19.
Nagy, B. (2015). Tatárjárás kori pénzleletek a Dél-Dunántúlról. In: Szöllősy, Cs. és Pokrovenszki, K. (Szerk.), Fiatal Középkoros Régészek VI. Konferenciájának Tanulmánykötete, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 277–285.
Novotny, B. (1969). Depots von Opfersymbolen als Reflex eines Agrarkultes in Grossmähren und im wikingischen Skandinavien. Památky Archeologické, 60: 197–227.
Parádi, N. (1976). A Nyáregyháza-pusztapótharaszti sarlólelet (Der Sichelfund von Nyáregyháza-Pusztapótharaszt). Folia Archaeologica, 27: 171–182.
Pleiner, R. (1961) Slovanské sekerovité hřivny (Die slawischen Axtbarren). Slovenská Archeológia, 9: 405–450.
Pohanka, R. (1986). Die eisernen Agrargeräte der Römischen Kaiserzeit in Österreich, Vol. 298. British Archaeological Reports – International Series, Archaeopress, Oxford.
Polaček, L. (2003). Landwirtschaftliche Geräte aus Mikulčice. In: Polaček, L. (Szerk.), Studien zum Burgwall von Mikulčice, Vol. 5. Archäologisches Institut der Akademie der Wissenschaften der Tschechischen Republik, Brno, 591–709.
Rupnik, L. (2014a). Secures, asciae und dolabrae aus Keszthely-Fenékpuszta. In: Heinrich-Tamáska, O. és Straub, P. (Szerk.), Mensch, Siedlung und Landschaft im Wechsel der Jahrtausende am Balaton, Vol. 4. Castellum Pannonicum Pelsonense, Verlag Marie Leidorf Budapest–Leipzig–Keszthely–Rahden, 181–204.
Rupnik, L. (2014b). Római kori vaseszközök Pannoniából. PhD disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Šach, F. (1961). Rádlo a pluh na územi Československo (Haken und Pflug auf dem Gebiet der Tschechoslowakei). Vĕdecké práce Zemĕdĕlského Muzea, 25–155.
Simon, K. (1984). A Csongrád-bokrosi vaseszközlelet (Der Eisengerätfund von Csongrád-Bokros). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 77–90.
Simon, L. (1994). Középkori vaseszközök Nagykörösről (Mittelalterliche Eisengegenstände aus Nagykörös). Studia Comitatensia, 23: 313–337. https://doi.org/10.1002/pauz.19940230510.
Sós, Á. Cs. (1955). Le deuxiéme cimetiére avare d’Üllő. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 6: 193–227. https://doi.org/10.1007/BF02024389.
Szabó, E. (2016). Die frühmittelalterliche Siedlung Balatonőszöd-Temetői dűlő und ihr Gräberfeld. Antaeus, 34: 173–207.
Szabó, Gy. (1954). A falusi kovács a XV–XVI. században. Folia Archaeologica, 6(4): 123–145.
Szabó, J. Gy. (1983). Gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból (Geräte eines Gyöngyöspataer Weinbauers aus dem Mittelalter). Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve, 19: 135–186.
Szolnoki, L. (2006). A nagycserei vaseszközlelet (Der Eisenwerkzeugfund von Nagycsere). A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 217–233.
Szőke, B. M. (2007). A Balaton déli partvidéke és a Dél-Dunántúl a népvándorlás korában. In: Belényesy, K., Honti, Sz. és Kiss, V. (Szerk.), Gördülő idő. Régészeti feltárások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között, Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága és MTA Régészeti Intézete, Budapest–Kaposvár, 47–54.
Szücsi, F. (2012). Kora- és közép avar kori balták és fokosok (Axes and hammer axes in the early and middle avar period.) In: Petkes, Zs (Szerk.), Hadak útján XX. Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak XX. Összejövetelének konferenciakötete Budapest–Szigethalom, 2010. október 28–30. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 121–137.
Szücsi, F. (2014). Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6–8. századi Kárpát-medencében (Awarenzeitliche Streitäxte und Beile. Ӓxte im 6.-8. Jahrhundert aus dem Karpatenbecken). Alba Regia, 42: 113–186.
Terei, Gy. és Horváth, A. (2007a). Az Árpád-kori Kána falu vasleletei I. (Die Eisenfunde des árpádenzeitlichen Dorfes Kána I). Communicationes Archaeologicae Hungariae, 215–246.
Terei, Gy. és Horváth, A. (2007b). Az Árpád-kori Kána falu vasleletei II. (Die Eisenfunde des árpádenzeitlichen Dorfes Kána II.). Budapest Régiségei, 41: 153–192.
Tomka, P. és Merva, Sz. (2016). Bácsa-Szent Vid domb. Eine Siedlung des 9.–10. Jahrhundert an der Wieselburger Donau. Antaeus, 34: 253–286.
Tóth, Cs. (2007). A tatárjárás korának pénzekkel keltezett kincsleletei. In: Ritoók, Á. és Garam, É. (Szerk.), A tatárjárás (1241–1242). Kiállítás katalógus. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 79–90.
Tóth, Cs. (2020). A tatárjárás kori kincshorizontról (About the find horizont of the Mongolian Invasion [1241–1242]). Hadtörténelmi Közlemények, 133: 592–603.
Turčan, V. (2012). Depoty z Bojnej a včasnostredoveké hromadné nálezy železnych predmetov uložené v zbierkach SNM-Archeologického múzea (Die Hortfunde von Bojná und frühmittelalterliche Eisendepots des Slowakischen Nationalmueseums-Archäologischen Museums), Vol. 6. Zborník Slovenského Národného Múzea Archeológia – Supplementum, Slovenské Národné Múzeum, Archeologické Múzeum, Bratislava.
Zaitz, E. (1988). Frühmittelalterliche axtförmige Eisenbarren aus Kleinpolen. Slovenská Archeológia, 36: 261–266.