View More View Less
  • 1 Institute of Ethnology, Research Centre for the Humanities, Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $622.00

The present study summarizes the key findings of a multi-year interdisciplinary investigation, performed using specific (ethnographic, anthropological, and linguistic) research methods, into the two color terms mentioned in the title. Originally intended as empirical research involving all Hungarian color terms and individual community-dependent relationships with colors, it was eventually supplemented by a text-based examination of the history of the color terms piros and veres/vörös. A further objective was to answer questions raised in the course of international research concerning the reason for the existence of two color terms with similar meanings in the Hungarian language to denote the red color range. Earlier studies had already suggested that the modern use of vörös, which has more ancient roots in the Hungarian language, may be related to the fact that this color term was previously used more extensively. However, the present research is unique in demonstrating the substantial changes that have taken place in the Hungarian language in relation to the role and meaning of these color terms. It has already been established that the two color terms switched places historically, and that piros today fulfills precisely the same function that for centuries belonged to veres/vörös, until the color term piros began to gain ground in the 19th century.

  • Bálizs, Beáta 2013. A lila színkategória a kupuszinai borszín és a kazári orgonaszín tükrében [The Color Category ‘Purple’ in the Context of Borszín ‘Wine Color’ in Kupuszina and Orgonaszín ‘Lilac Color’ in Kazár]. In Farkas, Judit ‒ Keszeg, Vilmos (eds.) Kolozsvártól Pécsig, a Yaoitól a juhászatig Néprajzi–kulturális antropológiai tanulmányok két doktori iskolából, 339256. Budapest: L’Harmattan.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bálizs, Beáta 2016.a A sárga és színtársai A sárga-fekete, illetve a sárga-zöld jelentése [Yellow and Its Color Associates. The Meaning of Sárga-Fekete (Yellow-Black) and Sárga-Zöld (Yellow-Green)]. Erdélyi Múzeum 2016(2):3759.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bálizs, Beáta 2016.b “Fertelmes sárga szín”. A sárga negatív megítélése a magyar kultúrában. [“The Nasty Color Yellow.” The Negative Connotations of Yellow in Hungarian Culture]. In Cseh, Fruzsina and Szulovszky, János (eds.) A mívesség dicsérete: Tanulmányok Flórián Mária tiszteletére, 103–111. Budapest: Plusz Könyvek.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bálizs, Beáta 2018. “Veres vagiok, piros vagiok”. A piros-vörös színnévkettős a magyar nyelvben és kultúrában [“Veres Vagiok, Piros Vagiok.” The Dual Color Name Piros- Vörös in Hungarian Language and Culture]. Pécs: PhD dissertation.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bálizs, Beáta 2020. “Veres vagiok, piros vagiok”. A piros-vörös a magyar nyelvben és kultúrában. (Studia Ethnologica Hungarica XIX.) Budapest: L’Harmattan (in Press).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bartha, Katalin 1937. Szókincstanulmány a magyar nyelv színelnevezéseiről [A Vocabulary Study of Color Terms in the Hungarian Language]. Debrecen.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Benczes, RékaTóth-Czifra, Erzsébet 2014. The Hungarian colour terms piros and vörös: A corpus and cognitive linguistic account. Acta Linguistica Hungarica 61:12352.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Berlin, Brent ‒ Kay, Paul 1991. Basic Color Terms. Their Universality and Evolution. Berkeley, Los Angeles, Oxford: University California Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Biggam, Carole P 2012. The Semantics of Color. A Historical Approach. Cambridge: Cambridge University Press.

  • Bogatkin, Mari (later Uusküla) 2005. Värvinimed ungari keeles Pohinimed, nende struktuur ja kujunemine. Tartu Ülikool: PhD dissertation.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • De Bie-Kerékjártó, Ágnes 2003. A vörös színnév használata a magyarban [The Use of the Color Term Vörös in Hungarian]. In Bakró-Nagy, Marianne–Rédei, Károly (eds.) Ünnepi kötet Honti László tiszteletére, 67–79. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fider, Nicole A.Komarova, Natalia L 2019. Differences in color categorization manifested by males and females: a quantitative World Color Survey study. Palgrave Communications 5(142):1‒10. www.nature.com/articles/s41599-019-0341-7(accessed February 25, 2020).

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Földvári, Melinda 2015. Vörös és piros [Vörös and Piros]. www.szinkommunikacio.hu/24_04.htm(accessed February 25, 2020).

  • Forbes, IsabelKiss, Gábor 1999. Colour categorization and naming in French and Hungarian. In Beedham, Christopher (ed.) Langue and Parole in Synchronic and Diachronic Perspective, 181–188. Amsterdam: Pergamon.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Grossmann, Maria 1988. Colori e lessico: Studi sulla struttura semantica degli aggettivi di colore in catalano, c astigliano, italiano, romeno, latino e ungherese. Tübinger Beiträge zur Linguistik. Tübingen: G. Narr.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Grossmann, Maria 2016. Piros vagy vörös. Két színnév disztribúciója a magyar nyelvben [Piros or Vörös. The Distribution of Two Color Names in the Hungarian Language]. Rivista di Studi Ungheresi Nuova Serie 15. 127145. http://epa.oszk.hu/02000/02025/00032/pdf/EPA02025_RSU_15_2016_127-145.pdf(accessed February 25, 2020) [Original article: Piros ‘rosso’ vs. vörös ‘rosso’: distribuzione di due termini di colore in ungherese. In Grandi, Nicola–Iannàccaro, Gabriele (eds.) Zhì. Scritti in onore di Emanuele Banfi in occasione del suo 60 o compleanno, 259–273. Cesena, Rome: Caissa Italia editore, 2006.]

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hage, PerHawkes, Kristen 1975. Binumarien Color Categories. Ethnology 14: 287300.

  • Herne, Gunnar 1954. Die slavischen Farbenbenennungen Eine semasiologisch-etymologische Untersuchung. Uppsala: Almqvist & Wiksells Boktryckeri AB.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kay, Paul 1975. Synchronic Variability and Diachronic Change in Basic Color Terms. Language in Society 4: 257270.

  • Kay, Paul ‒ Berlin, Brent ‒ Maffi, Luisa ‒ Merrifield, William. R. ‒ Cook, Richard 2009. World Color Survey. Stanford, California: CSLI Publications.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kiss, Gábor 2004. A piros, vörös és más színnevek használata a Magyar Nemzeti Szövegtár alapján [The Use of Piros, Vörös, and Other Color Terms Based on the Hungarian National Corpus]. In Gecső, Tamás (ed.) Variabilitás és nyelvhasználat, 160165. Budapest: Tinta.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kiss, GáborForbes, Isabel 2001. Piros, vörös–red, rot, rouge. In Gecső, Tamás (ed.) Kontrasztív szemantikai kutatások, Budapest: Tinta 190199.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Maclaury, Robert, E.Almási, JuditKövecses, Zoltán 1997. Hungarian Piros and Vörös. Color from points of view. Semiotica 114: 6782.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Papp, Eszter B 2006. Néhány színnév terminológiai vizsgálata [A Terminological Examination of a Few Color Terms]. In Fóris, Ágota ‒ Pusztay, János (eds.) Utak a terminológiához, 7–25. Szombathely: BDF.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Papp, Kornélia 2009. Basic and non-basic color terms in Hungarian. In Zlatev, Jordan–Andrén, Mats–Johannson–Flack, Marlene–Lundmarck, Carita (eds.) Studies in Language and Cognition, 123–135. Cambridge: Scholar Publishing.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pastoureau, Michel 2016. Red. The History of Color. Princeton, Oxford: Princeton University Press.

  • Pléh, Csaba 1997. Hozzájárulhatnak-e az empirikus pszichológiai kutatások a nyelv–gondolkodás viszony filozófiai problémájának megoldásához? [Can Empirical Psychological Research Contribute to Solving the Philosophical Problem of Language and Thought?]. Magyar Filozófiai Szemle 41(3‒4): 439540.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Samarina, Luidmila V. 2007. Gender, age, and descriptive color terminology in some Caucasus cultures. In Maclaury, Robert L.–Paramei, Galina, V.–Dedrick, Don (eds.) Anthropology of Color. Interdisciplinary multilevel modeling, 457466. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szitó, Judit 2020. A piros és vörös 3–10 éves gyermekek nyelvében: Kollokációk [Piros and Vörös in the Language of Children Between Three and Ten Years of Age: Collocations]. In Fóris Ágota–Bölcskei Andrea (eds.) Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben (in Press).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Swearigen, Andrew 2014. From blood to worms. The semantic evolution of a Portugese colour term. In Biggam, Carole P.–Hough, Carole–Kay, Christian–Simmons, David R. (eds.) New Directions in Colour Studies, 79–92. Glasgow: John Benjamins.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tóth-Czifra, Erzsébet and Benczes, Réka 2016. Piros és vörös színneveink korpuszalapú kognitív vizsgálata: produktivitás, figurativitás és alapszínnévi státusz [A corpus-based cognitive examination of the color terms piros and vörös: Productivity, figurativeness, and status as basic color terms]. Magyar Nyelvőr140(3): 5271.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Uusküla, Mari 2011. Terms for red in Central Europe. An areal phenomenon in Hungarian and Czech. In Biggam, Carole P.–Hough, Carole–Kay, Christian–Simmons, David R. (eds.) New Directions in Colour Studies, 147–156. Glasgow: John Benjamins.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Uusküla, MariSutrop, Urmas 2010. The puzzle of two terms for red in Hungarian. In Wohlgemuth, Jan–Cysouw, Michael (eds.) Rara & Rarissima Documenting the fringes of linguistic diversity, 343–362. Berlin, New York: De Gruyter Mouton.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Wald, Paul 1978. Clôture sémantique, universaux et terminologie des couleurs. In Tornay, Serge (ed.) Voir et nommer les couleurs, 121–138. Nanterre: Laboratoire d’Ethnologie et de Sociologie Comparative.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Wierzbicka, Anna 1996. Semantics. Primes and Universals. Oxford: Oxford University Press.