View More View Less
  • 1 Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. 9700 Szombathely Paragvári u. 19.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Ha életünk során olyan helyzetbe kerülünk, hogy kénytelenek vagyunk szembesülni egészségünk elvesztésével, egy krónikus betegség mindennapjainkra gyakorolt irreverzibilis hatásával, az ennek következtében létrejövő változások egyaránt érintik személyiségünk kognitív, emocionális, fiziológiai, szociális és spirituális dimenzióit. A krónikus beteggé válással addigi világképünk megrendül, korábbi kognitív sémáink összeomlanak, és így elveszíthetjük azokat a tájékozódási pontokat, amelyek életünk korábbi szakaszaiban létünk biztonságát jelentették. A betegség ugyanakkor pozitív irányú változásokat is hozhat életünkbe azáltal, hogy lehetőséget ad például egy új életfilozófia és optimistább életszemlélet kialakítására, az élet nagyobb megbecsülésére és a megbocsátás átélésére. Az utóbbi évtizedek egészségpszichológiai és valláspszichológiai vizsgálatai alapján a krónikus beteggé válás traumáját követő, a fentiekben említett konstruktív megoldások szoros összefüggésben vannak életünk vallásos/spirituális dimenziójával. Jelen tanulmányban a szerző szakirodalmi adatok alapján áttekinti a vallás/spiritualitás és az egészség közti kapcsolat lehetséges hatótényezőit, néhány, a krónikus betegségek és a spiritualitás összefüggéseit leíró elméletet, és ezekhez kapcsolódó klinikai vizsgálatokból származó eredményt. Bemutatásra kerülnek továbbá olyan kutatások, amelyek a vallásnak/spiritualitásnak az orvos–beteg kapcsolatra gyakorolt hatását, az abban betöltött szerepét elemzik, és ezzel összefüggésben olyan vizsgálati eszközök, amelyek a páciensek vallási/spirituális elköteleződésének és gyakorlatának megismeréséhez nyújtanak gyakorlati segítséget.

  • Albaugh J. A. (2003): Spirituality and life-threatening illness: a phenomenologic study. Oncology Nursing Forum, 30 (4): 593–598.

  • Anandarajah G., Hight E. (2001): Spirituality and medical practice: Using the HOPE Questions as a practical tool for spiritual assessment. American Family Physician, 63 (1): 81–89.

  • Antonovsky A. (1985): Health, stress and coping. Jossey-Bass Publ., San Francisco.

  • Astrow A. B., Sulmasy D. P. (2004): Spirituality and the Patient-Physician Relationship. JAMA, 291 (23): 2884.

  • Braam A. W., Hein E., Deeg D. J., Twisk J. W., Beekman A. T., van Tilburg W. (2004): Religious involvement and 6-year course of depressive symptoms in older Dutch citizens: results from the Longitudinal Aging Study Amsterdam. Journal of Aging and Health, 16 (4): 467–489.

  • Breitbart W., Gibbson C.H., Poppito S. R., Berg A. (2004): Psychotherapeutic Interventions at the End of Life: A Focus on Meaning and Spirituality. Canadian Journal of Psychiatry, 49 (6): 366–372.

  • Chibnal J. T., Videen S. D., Duckro P. N., Miller D. K. (2002): Psychosocial-spiritual correlates of death distress in patients with life-threatening medical condicions. Palliative Medicine, 16 (4): 331–338.

  • Chochinov H. M. (2006): Dying, Dignity, and New Horizons in Palliative End-of-Life Care. Cancer Journal for Clinicians, 56 (2): 84–103.

  • Coward D. D., Kahn D. L. (2004): Resolution of spiritual disequilibrium by women newly diagnosed with breast cancer. Oncology Nursing Forum, 31 (2): 324–331.

  • Csíkszentmihályi M. (1997): Flow. Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai, Budapest.

  • Davis C. G., Noelen-Hoeksema S., Larson J. (2005): Veszteségélmény, jelentéstulajdonítás és előnykovácsolás: A jelentés két megközelítése. In: Kulcsár Zs. (szerk.): Teher alatt: Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Trefort Kiadó, Budapest, 149–176.

  • Durkheim, E. (2003): Az öngyilkosság. Osiris, Budapest.

  • Ehman J. W., Ott B. B., Short T. H., Ciampa R. C., Hansen-Flaschen J. (1999): Do patients want physicians to inquire about their spiritual or religious beliefs if they become gravely ill? Archives of Internal Medicine, 159 (15): 1803–1806.

  • Ellison C. G., Levin J. S. (1998): The religion-health connection: evidence, theory and future directions. Health Education & Behavior, 25 (6): 700–720.

  • Emmons R. A., Paloutzian R. F. (2003): The Psychology of religion. Annual Rewiev of Psychology, 54, 377–402.

  • Engel G. L. (1977): A need for a new medical model: A challenge for biomedicine. Science, 196 (4286): 129–136.

  • Farkas L., Gerevich J. (2005): Vallásosság és egészség kapcsolatának kutatása: elméleti kontextus. Egészségfejlesztés, XLVI (3): 23–27.

  • Feher S., Maly R. C. (1999): Coping with breast cancer in later life: the role of religious faith. Psychooncology, 8 (5): 408–416.

  • Frank A. W. (2005): A sebzett mesélő: betegség és erkölcs. In: Kulcsár Zs. (szerk.): Teher alatt: Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Trefort Kiadó, Budapest, 90–105.

  • Frankl V. E. (1996): Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Kötet Kiadó, Budapest

  • Genia V.(1997): The Spiritual Experience Index: revision and reformulation. Review of Religious Research, 38 (4): 344–361.

  • Graves D. L., Shue C. K., Arnold L. (2002): The role of spirituality in patient care: incorporating spirituality training into medical school curriculum. Academic Medicine, 77 (11): 1167.

  • Hart A. Jr., Kohlwes R. J., Deyo R., Rhodes L.A., Bowen D. J. (2003): Hospice patients’ attitudes regarding spiritual discussions with their doctors. The American journal of Hospice and Palliative Care, 20 (2): 135–139.

  • Jarvis G. K., Northcott H. C. (1987): Religion and differences in morbidity and mortality. Social Science and Medicine, 25 (7): 813–824.

  • Kash K. M., Holland J. C., Breitbart W. et al. (2000): Stress and burnout in oncology. Oncology (Williston Park), 14 (11): 1621–1633.

  • Koenig H. G., McCullough M., Larson D. B.(2001): Handbook of religion and health: a century of research reviewed. Oxford University Press, New York.

  • Kristeller J. L., Zumbrun C. S., Schilling R. F. (1999): ’I would if I could’: how oncologists and oncology nurses address spiritual distress in cancer patients. Psychooncology, 8 (5): 451–458.

  • Kulcsár Zs., Nagy H. (2005): A szomatizáció problémája a családorvosi gyakorlatban V. Családorvosi Fórum, 5 (1): 40–45.

  • Laubmeier K. K., Zakowski S. G., Bair J. P. (2004): The role of spirituality in the psychological adjustment to cancer: a test of the transactional model of stress and coping. International Journal of Behavioral Medicine, 11 (1): 48–55.

  • Levin J. S., Vanderpool H. Y. (1987): Is frequent religious attendance really conducive to better health? Toward an epidemiology of religion. Social Science and Medicine, 24 (7): 589–600.

  • Lo B., Ruston D., Kates L. W. et al. (2002): Discussing religious and spiritual issues at the end of life: a practical guide for physicians. JAMA, 287 (19): 2504.

  • McClain C. S., Rosenfeld B., Breitbart W. (2003): Effect of spiritual well-being on end-of-life despair in terminally ill cancer patients. Lancet, 361 (9369): 1603–1607.

  • McCord G., Gilchrist V. J., Grossman S. D., et al. (2004): Discussing spirituality with patients: a rational and ethical approach. Annals of Family Medicine, 2 (4): 356–361.

  • McKee D. D., Chappel J. N. (1992): Spirituality and medical practice. Journal of Family Practice, 35 (2): 201–205.

  • Monroe M. H., Bynum D., Susi B., et al (2003): Primary care physician preferences regarding spiritual behavior in medical practice. Archives of Internal Medicine, 163 (22): 2751–2756.

  • Moreira-Almeida A., Neto F. L., Koenig H. G. (2006): Religiousness and mental health: a rewiev. Revista Brasileira Psiquiatria, 28 (3): 242–250.

  • Murray S. A., Kendall M., Boyd K., Worth A., Benton T. F. (2004): Exploring the spiritual needs of people dying of lung cancer or heart failure: a prospective qualitative interview study of patients and their carers. Palliative Medicine, 18 (1): 39–45.

  • Musick M. A. (1997): Social support and well-beeing among the elderly: The nature and effect of reciprocal exchanges. Unpublished Doctoral Dissertation. Duke University, Durham, NC.

  • National Cancer Institute (2003): Spirituality in Cancer Care. Supportive care statement for Health professionals. http://www.meb.uni-bonn.de/cancer.gov/CDR0000328116.html . Elérés: 2008. március 10

  • Nelson C. J., Rosenfeld B. J., Breitbart W., Galietta M. (2002): Spirituality, religion, and depression in the terminally Ill. Psychosomatics, 43 (3): 213–220.

  • Park C. L., Folkman S. (2005): Jelentés a stressz és a megküzdés kontextusában. In: Kulcsár Zs. (szerk.): Teher alatt: Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Trefort Kiadó, Budapest, 109–148.

  • Pikó B. (1999): A vallás és egészség kapcsolatának szociológiai értelmezése. Szociológiai Szemle, (3): 124–133.

  • Rousseau P. (2000): Spirituality and the dying patient. Journal of Clinical Oncology, 18 (9): 2000–2002.

  • Skrabski Á., Kopp M., Rózsa S., Réthelyi J. (2004): A koherencia, mint a lelki és testi egészség alapvető meghatározója a mai magyar társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5 (1): 7–25.

  • Smith E. D. (1995): Addressing the psychospiritual distress of death as reality: a transpersonal approach. Social Work, 40 (3): 402–413.

  • Smith T. B., McCollough M. E., Poll J. (2003): Religiousness and depression: evidence for a main effect and the moderating influence of stressfull life events. Psychological Bulletin, 129 (4): 614–636.

  • Sulmasy D. P. (2002): A biopsychosocial-spiritual model for the care of patients at the end of life. The Gerontologist, 42 (3): 24–33.

  • Tedeschi R., Calhoun L. W. (2005): Poszttraumás növekedés: elméleti alapok és empirikus bizonyítékok. In: Kulcsár Zs. (szerk.): Teher alatt: Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Trefort Kiadó, Budapest, 37–67.

  • Thomas J., Retsas A. (1999): Transacting self-preservation: a gounded theory of the spiritual dimensions of people with terminal cancer. International Journal of Nursing Studies, 36 (3): 191–201.

  • Todres I. D., Catlin E. A., Thiel M. M. (2005): The intensivist in a spiritual care training program adapted for clinicians. Critical Care Medicine, 33 (12): 2733–2736.

  • Tuck I., McCain N. L., Elswick R. K. Jr. (2001): Spirituality and psychosocial factors in persons living with HIV. Journal of Advanced Nursing, 33 (6): 776–783.

  • Vasudevan S. (2003): Coping with terminal illness: a spiritual perspective. Indian Journal of Palliative Care, 9 (1): 19–24.

  • Washburn M. (1988): The ego and the dinamic ground. State University of New York Press, Albany.

  • Welwood J. (1983): Awakening the heart. Shambhala Publications, Boulder.

  • White M., Verhoef M. (2006): Cancer as part of the journey: the role of spirituality in the decision to decline conventional prostate cancer treatment and to use complementary and alternative medicine. Integrative Cancer Therapies, 5 (2): 117–122.

  • Wilber K. (2003): A Működő Szellem rövid története. Európa Könyvkiadó, Budapest.

  • Williams A. L. (2006): Perseptives on spirituality at the end of life: a meta-summary. Palliative Support Care, 4 (4): 407–417.

  • Wilson J., Musick M. A. (1997): Who cares? Toward an integrated theory of volunteer work. American Sociological Review, 62 (5): 694–713.

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE
Instructions for reviews in Hungarian HERE
 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne STAUDER

Editor(s): Edit CZEGLÉDI

Editorial Board

  • László Csaba DÉGI (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia)
  • Zsolt DEMETROVICS (Eötvös Loránd University, Budapest)
  • Barna KONKOLŸ THEGE (Waypoint Centre for Mental Health Care, Penetanguishene, Canada)
  • Karolina KÓSA (University of Debrecen, Debrecen)
  • Márta NOVÁK (University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada)
  • Bettina PIKÓ (University of Szeged, Szeged)
  • József RÁCZ (Semmelweis University, Budapest; Eötvös University, Budapest)
  • István TIRINGER (University of Pécs, Pécs)

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

2020  
Scimago
H-index
11
Scimago
Journal Rank
0,15
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
23/67=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 57/60 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 452/502 (Q4)
Scopus
SNIP
0,24
Scopus
Cites
77
Scopus
Documents
14
Days from submission to acceptance 140
Days from acceptance to publication 90

 

2019  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,127
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
26/70=0,4
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 59/61 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 442/506 (Q4)
Scopus
SNIP
0,135
Scopus
Cites
67
Scopus
Documents
18

 

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Publication Model Online only Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subsription fee 2021 Online subsscription: 96 EUR / 124 USD
Subsription fee 2022 Online subsscription: 98 EUR / 128 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Language English
Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
2000
Publication
Programme
2021 Volume 22
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Végeken Egézséglélektani Alapítvány
Founder's
Address
H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1419-8126 (Print)
ISSN 1786-3759 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
May 2021 3 1 2
Jun 2021 4 0 0
Jul 2021 3 0 0
Aug 2021 1 0 0
Sep 2021 2 0 0
Oct 2021 7 1 1
Nov 2021 0 0 0