View More View Less
  • 1 Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. 9700 Szombathely Paragvári u. 19.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Ha életünk során olyan helyzetbe kerülünk, hogy kénytelenek vagyunk szembesülni egészségünk elvesztésével, egy krónikus betegség mindennapjainkra gyakorolt irreverzibilis hatásával, az ennek következtében létrejövő változások egyaránt érintik személyiségünk kognitív, emocionális, fiziológiai, szociális és spirituális dimenzióit. A krónikus beteggé válással addigi világképünk megrendül, korábbi kognitív sémáink összeomlanak, és így elveszíthetjük azokat a tájékozódási pontokat, amelyek életünk korábbi szakaszaiban létünk biztonságát jelentették. A betegség ugyanakkor pozitív irányú változásokat is hozhat életünkbe azáltal, hogy lehetőséget ad például egy új életfilozófia és optimistább életszemlélet kialakítására, az élet nagyobb megbecsülésére és a megbocsátás átélésére. Az utóbbi évtizedek egészségpszichológiai és valláspszichológiai vizsgálatai alapján a krónikus beteggé válás traumáját követő, a fentiekben említett konstruktív megoldások szoros összefüggésben vannak életünk vallásos/spirituális dimenziójával. Jelen tanulmányban a szerző szakirodalmi adatok alapján áttekinti a vallás/spiritualitás és az egészség közti kapcsolat lehetséges hatótényezőit, néhány, a krónikus betegségek és a spiritualitás összefüggéseit leíró elméletet, és ezekhez kapcsolódó klinikai vizsgálatokból származó eredményt. Bemutatásra kerülnek továbbá olyan kutatások, amelyek a vallásnak/spiritualitásnak az orvos–beteg kapcsolatra gyakorolt hatását, az abban betöltött szerepét elemzik, és ezzel összefüggésben olyan vizsgálati eszközök, amelyek a páciensek vallási/spirituális elköteleződésének és gyakorlatának megismeréséhez nyújtanak gyakorlati segítséget.

  • Albaugh J. A. (2003): Spirituality and life-threatening illness: a phenomenologic study. Oncology Nursing Forum, 30 (4): 593–598.

  • Anandarajah G., Hight E. (2001): Spirituality and medical practice: Using the HOPE Questions as a practical tool for spiritual assessment. American Family Physician, 63 (1): 81–89.

  • Antonovsky A. (1985): Health, stress and coping. Jossey-Bass Publ., San Francisco.

  • Astrow A. B., Sulmasy D. P. (2004): Spirituality and the Patient-Physician Relationship. JAMA, 291 (23): 2884.

  • Braam A. W., Hein E., Deeg D. J., Twisk J. W., Beekman A. T., van Tilburg W. (2004): Religious involvement and 6-year course of depressive symptoms in older Dutch citizens: results from the Longitudinal Aging Study Amsterdam. Journal of Aging and Health, 16 (4): 467–489.

  • Breitbart W., Gibbson C.H., Poppito S. R., Berg A. (2004): Psychotherapeutic Interventions at the End of Life: A Focus on Meaning and Spirituality. Canadian Journal of Psychiatry, 49 (6): 366–372.

  • Chibnal J. T., Videen S. D., Duckro P. N., Miller D. K. (2002): Psychosocial-spiritual correlates of death distress in patients with life-threatening medical condicions. Palliative Medicine, 16 (4): 331–338.

  • Chochinov H. M. (2006): Dying, Dignity, and New Horizons in Palliative End-of-Life Care. Cancer Journal for Clinicians, 56 (2): 84–103.

  • Coward D. D., Kahn D. L. (2004): Resolution of spiritual disequilibrium by women newly diagnosed with breast cancer. Oncology Nursing Forum, 31 (2): 324–331.

  • Csíkszentmihályi M. (1997): Flow. Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai, Budapest.

  • Davis C. G., Noelen-Hoeksema S., Larson J. (2005): Veszteségélmény, jelentéstulajdonítás és előnykovácsolás: A jelentés két megközelítése. In: Kulcsár Zs. (szerk.): Teher alatt: Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Trefort Kiadó, Budapest, 149–176.

  • Durkheim, E. (2003): Az öngyilkosság. Osiris, Budapest.

  • Ehman J. W., Ott B. B., Short T. H., Ciampa R. C., Hansen-Flaschen J. (1999): Do patients want physicians to inquire about their spiritual or religious beliefs if they become gravely ill? Archives of Internal Medicine, 159 (15): 1803–1806.

  • Ellison C. G., Levin J. S. (1998): The religion-health connection: evidence, theory and future directions. Health Education & Behavior, 25 (6): 700–720.

  • Emmons R. A., Paloutzian R. F. (2003): The Psychology of religion. Annual Rewiev of Psychology, 54, 377–402.

  • Engel G. L. (1977): A need for a new medical model: A challenge for biomedicine. Science, 196 (4286): 129–136.

  • Farkas L., Gerevich J. (2005): Vallásosság és egészség kapcsolatának kutatása: elméleti kontextus. Egészségfejlesztés, XLVI (3): 23–27.

  • Feher S., Maly R. C. (1999): Coping with breast cancer in later life: the role of religious faith. Psychooncology, 8 (5): 408–416.

  • Frank A. W. (2005): A sebzett mesélő: betegség és erkölcs. In: Kulcsár Zs. (szerk.): Teher alatt: Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Trefort Kiadó, Budapest, 90–105.

  • Frankl V. E. (1996): Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Kötet Kiadó, Budapest

  • Genia V.(1997): The Spiritual Experience Index: revision and reformulation. Review of Religious Research, 38 (4): 344–361.

  • Graves D. L., Shue C. K., Arnold L. (2002): The role of spirituality in patient care: incorporating spirituality training into medical school curriculum. Academic Medicine, 77 (11): 1167.

  • Hart A. Jr., Kohlwes R. J., Deyo R., Rhodes L.A., Bowen D. J. (2003): Hospice patients’ attitudes regarding spiritual discussions with their doctors. The American journal of Hospice and Palliative Care, 20 (2): 135–139.

  • Jarvis G. K., Northcott H. C. (1987): Religion and differences in morbidity and mortality. Social Science and Medicine, 25 (7): 813–824.

  • Kash K. M., Holland J. C., Breitbart W. et al. (2000): Stress and burnout in oncology. Oncology (Williston Park), 14 (11): 1621–1633.

  • Koenig H. G., McCullough M., Larson D. B.(2001): Handbook of religion and health: a century of research reviewed. Oxford University Press, New York.

  • Kristeller J. L., Zumbrun C. S., Schilling R. F. (1999): ’I would if I could’: how oncologists and oncology nurses address spiritual distress in cancer patients. Psychooncology, 8 (5): 451–458.

  • Kulcsár Zs., Nagy H. (2005): A szomatizáció problémája a családorvosi gyakorlatban V. Családorvosi Fórum, 5 (1): 40–45.

  • Laubmeier K. K., Zakowski S. G., Bair J. P. (2004): The role of spirituality in the psychological adjustment to cancer: a test of the transactional model of stress and coping. International Journal of Behavioral Medicine, 11 (1): 48–55.

  • Levin J. S., Vanderpool H. Y. (1987): Is frequent religious attendance really conducive to better health? Toward an epidemiology of religion. Social Science and Medicine, 24 (7): 589–600.

  • Lo B., Ruston D., Kates L. W. et al. (2002): Discussing religious and spiritual issues at the end of life: a practical guide for physicians. JAMA, 287 (19): 2504.

  • McClain C. S., Rosenfeld B., Breitbart W. (2003): Effect of spiritual well-being on end-of-life despair in terminally ill cancer patients. Lancet, 361 (9369): 1603–1607.

  • McCord G., Gilchrist V. J., Grossman S. D., et al. (2004): Discussing spirituality with patients: a rational and ethical approach. Annals of Family Medicine, 2 (4): 356–361.

  • McKee D. D., Chappel J. N. (1992): Spirituality and medical practice. Journal of Family Practice, 35 (2): 201–205.

  • Monroe M. H., Bynum D., Susi B., et al (2003): Primary care physician preferences regarding spiritual behavior in medical practice. Archives of Internal Medicine, 163 (22): 2751–2756.

  • Moreira-Almeida A., Neto F. L., Koenig H. G. (2006): Religiousness and mental health: a rewiev. Revista Brasileira Psiquiatria, 28 (3): 242–250.

  • Murray S. A., Kendall M., Boyd K., Worth A., Benton T. F. (2004): Exploring the spiritual needs of people dying of lung cancer or heart failure: a prospective qualitative interview study of patients and their carers. Palliative Medicine, 18 (1): 39–45.

  • Musick M. A. (1997): Social support and well-beeing among the elderly: The nature and effect of reciprocal exchanges. Unpublished Doctoral Dissertation. Duke University, Durham, NC.

  • National Cancer Institute (2003): Spirituality in Cancer Care. Supportive care statement for Health professionals. http://www.meb.uni-bonn.de/cancer.gov/CDR0000328116.html . Elérés: 2008. március 10

  • Nelson C. J., Rosenfeld B. J., Breitbart W., Galietta M. (2002): Spirituality, religion, and depression in the terminally Ill. Psychosomatics, 43 (3): 213–220.

  • Park C. L., Folkman S. (2005): Jelentés a stressz és a megküzdés kontextusában. In: Kulcsár Zs. (szerk.): Teher alatt: Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Trefort Kiadó, Budapest, 109–148.

  • Pikó B. (1999): A vallás és egészség kapcsolatának szociológiai értelmezése. Szociológiai Szemle, (3): 124–133.

  • Rousseau P. (2000): Spirituality and the dying patient. Journal of Clinical Oncology, 18 (9): 2000–2002.

  • Skrabski Á., Kopp M., Rózsa S., Réthelyi J. (2004): A koherencia, mint a lelki és testi egészség alapvető meghatározója a mai magyar társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5 (1): 7–25.

  • Smith E. D. (1995): Addressing the psychospiritual distress of death as reality: a transpersonal approach. Social Work, 40 (3): 402–413.

  • Smith T. B., McCollough M. E., Poll J. (2003): Religiousness and depression: evidence for a main effect and the moderating influence of stressfull life events. Psychological Bulletin, 129 (4): 614–636.

  • Sulmasy D. P. (2002): A biopsychosocial-spiritual model for the care of patients at the end of life. The Gerontologist, 42 (3): 24–33.

  • Tedeschi R., Calhoun L. W. (2005): Poszttraumás növekedés: elméleti alapok és empirikus bizonyítékok. In: Kulcsár Zs. (szerk.): Teher alatt: Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Trefort Kiadó, Budapest, 37–67.

  • Thomas J., Retsas A. (1999): Transacting self-preservation: a gounded theory of the spiritual dimensions of people with terminal cancer. International Journal of Nursing Studies, 36 (3): 191–201.

  • Todres I. D., Catlin E. A., Thiel M. M. (2005): The intensivist in a spiritual care training program adapted for clinicians. Critical Care Medicine, 33 (12): 2733–2736.

  • Tuck I., McCain N. L., Elswick R. K. Jr. (2001): Spirituality and psychosocial factors in persons living with HIV. Journal of Advanced Nursing, 33 (6): 776–783.

  • Vasudevan S. (2003): Coping with terminal illness: a spiritual perspective. Indian Journal of Palliative Care, 9 (1): 19–24.

  • Washburn M. (1988): The ego and the dinamic ground. State University of New York Press, Albany.

  • Welwood J. (1983): Awakening the heart. Shambhala Publications, Boulder.

  • White M., Verhoef M. (2006): Cancer as part of the journey: the role of spirituality in the decision to decline conventional prostate cancer treatment and to use complementary and alternative medicine. Integrative Cancer Therapies, 5 (2): 117–122.

  • Wilber K. (2003): A Működő Szellem rövid története. Európa Könyvkiadó, Budapest.

  • Williams A. L. (2006): Perseptives on spirituality at the end of life: a meta-summary. Palliative Support Care, 4 (4): 407–417.

  • Wilson J., Musick M. A. (1997): Who cares? Toward an integrated theory of volunteer work. American Sociological Review, 62 (5): 694–713.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 1 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 6 1 2
Nov 2020 6 0 0
Dec 2020 4 0 0
Jan 2021 1 1 1
Feb 2021 0 0 0