View More View Less
  • 1 ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék Budapest
  • | 2 ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/C
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Cél: A gyógyszermellékhatások egy része nem-specifikus eredetű (nocebo-hatás), s ezen belül is részben a gyógyszerek perceptuális jellemzői (szín, méret stb.) által kiváltott elvárásokra, részben egyes hajlamosító személyiségvonásokra vezethető vissza. Jelen munka célja e tényezők és a várt mellékhatások közötti kapcsolatok vizsgálata volt. Módszer: A résztvevők (118 alsóéves egyetemi hallgató) 6 különböző színű/méretű tabletta esetén 10 gyakori nem-specifikus gyógyszermellékhatás jelentkezésének valószínűségét becsülték meg, valamint személyiség-kérdőíveket (STAI-T, LOT-R, PHQ-15, SSAS) töltöttek ki. Eredmények: A különböző kinézetű tabletták mind a 10 mellékhatás tekintetében szignifikánsan különböztek egymástól, a várt mellékhatások súlyosságát leginkább a szomatizációs hajlam (Szubjektív Testi Tünetek 15 kérdőív, PHQ-15) és a szomatoszenzoros amplifikáció (SSAS) alapján lehetett előre jelezni. Az útvonalelemzés alapján a vonásszorongás (STAI) és a nem hatása csak közvetetten, a fenti két tényezőn keresztül érvényesült, a diszpozicionális optimizmus pedig egyáltalán nem befolyásolta a várt tünetszámot. Következtetések: Egy gyógyszer külső jellemzői specifikus mellékhatás-mintázatot indukálhatnak, míg a személyiségtényezők a panaszok várt súlyosságára gyakorolnak befolyást. A nem-specifikus mellékhatások többféle módon lehetnek hatással a gyógyszerezésre, pl. a compliance csökkentésével vagy egyes specifikus mellékhatások felerősítésével (interakció). A gyógyszerek külalakjának meghatározása során e szempontokat is figyelembe kellene venni (intelligens gyógyszertervezés).

  • Aronson, K. R., Barrett, L. F., Quigleya, K. S. (2001): Feeling your body or feeling badly. Evidence for the limited validity of the Somatosensory Amplification Scale as an index of somatic sensitivity. Journal of Psychosomatic Research, 51: 387–394.

  • Bárdos Gy. (2003): Viselkedésélettan I: Pszichovegetatív kölcsönhatások. Scolar, Budapest.

  • Barsky, A. J. (1979): Patients who amplify bodily sensations. Annals of Internal Medicine, 91: 63–70.

  • Barsky, A. J. (1983): Nonpharmacologic aspects of medication. Archives of Internal Medicine, 143: 1544–1548.

  • Barsky, A. J., Goodson, J. D., Lane, R. S., Cleary, P. D. (1988): The amplification of somatic symptoms. Psychosomatic Medicine, 50: 510–519.

  • Barsky, A. J., Wyshak, G., Klerman, G. L. (1990): The Somatosensory Amplification Scale and its relationship to hypochondriasis. Journal of Psychiatric Research, 24: 323–334.

  • Benson, H., Epstein, M. D. (1975): The placebo effect: a neglected asset in the care of patients. Journal of the American Medical Association, 232: 1225–1227.

  • Benson, H., Friedman, R. (1996): Harnessing the power of the placebo effect and renaming it “remembered wellness”. Annual Reviews of Medicine, 47: 193–199.

  • Bootzin, R. R., Bailey, E. T. (2005): Understanding placebo, nocebo, and iatrogenic treatment effects. Journal of Clinical Psychology, 61: 871–880.

  • Brody, H. (2000): The placebo response. Harper Collins, New York.

  • Brown, R. J. (2006): Medically unexplained symptoms: a new model. Psychiatry, 5: 43–47.

  • Casper, R. C., Tollefson, G. D., Nilsson, M. E. (2001): No gender differences in placebo responses of patients with major depressive disorder. Biological Psychiatry, 49: 158–160.

  • Cattaneo, A. D., Lucchelli, P. E., Filipucci, G. (1970): Sedative effects of placebo treatment. European Journal of Clinical Pharmacology, 3: 43–45.

  • Claridge, G. (1970): Drugs and human behaviour. Praeger Publishers, New York, Washington.

  • de Craen, A. J., Roos, P. J., Leonard de Vries, A., Keijnen, J. (1996): Effect of colour of drugs: systematic review of perceived effect of drugs and of their effectiveness. British Medical Journal, 313: 1624–1626.

  • Faul, F., Erdfelder, E., Lang, A.-G., Buchner, A. (2007): G*Power 3: A flexible statistical power analysis program for the social, behavioral, and biomedical sciences. Behavior Research Methods, 39: 175–191.

  • Ferguson, J. M. (1993): Alprazolam XR: patient acceptability, safety, and tolerability. Psychiatric Annals, 23: 20–26.

  • Geers, A. L., Helfer, S. G., Kosbab, K., Weiland, P., Landry, S. J. (2005): Reconsidering the role of personality in placebo effects: Dispositional optimism, situational expectations, and the placebo response. Journal of Psychosomatic Research, 58: 121–127.

  • Geers, A. L., Kosbab, K., Helfer, S. G., Weiland, P., Wellman, J. A. (2007): Further evidence for individual differences in placebo responding: An interactionist perspective. Journal of Psychosomatic Research, 62: 563–570.

  • Glaser, E. M., Whittow, G. C. (1953): Evidence for a non-specific mechanism of habituation. Journal of Physiology, 122: 43P–44P.

  • Gliedman, L. H., Gantt, H. W., Teitelbaum, H. A. (1957): Some implications of conditional reflex studies for placebo research. American Journal of Psychiatry, 113: 1103–1107.

  • Gowdey, C. W., Hamilton, J. T., Philp, R. B. (1967): A controlled clinical trial using placebos in normal subjects: a teaching exercise. Canadian Medical Association Journal, 96: 1317–1322.

  • Green, D. M. (1962): Side effects. Federation Proceedings, 21: 179.

  • Green, D. M. (1964): Pre-existing conditions, placebo reactions, and “side effects”. Annals of Internal Medicine, 60: 255–265.

  • Helman, C. G. (2001): Placebos and nocebos: the cultural construction of belief. In: Peters, D. (ed.): Understanding the placebo effect in complementary medicine. Churchill Livingstone, Edinburgh, 3–16.

  • Herzberg, P. Y., Glaesmer, H., Hoyer, J. (2006): Separating Optimism and Pessimism: A robust psychometric analysis of the revised life orientation test (LOT-R). Psychological Assessment, 18 (4): 433–438.

  • Keeley, R. (2002): When are medication side effects due to the nocebo phenomenon? Letter to the editor. Journal of the American Medical Association, 287 (19): 2503.

  • Kirsch, I. (1997): Specifying nonspecifics: psychological mechanisms of placebo effects. In: Harrington, A. (ed.): The placebo effect. An interdisciplinary exploration. Harvard University Press, Cambridge, 166–186.

  • Köteles F., Bárdos Gy. (2007): Tabletták várt hatása és színe/mérete közötti kapcsolatok. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8 (4): 277–290.

  • Köteles F., Bárdos Gy. (2008a): Placebo és személyiség – a primitívtől a megküzdőig. I. A placebo-reszponder személyiség. Pszichológia, 28 (3): 267–285.

  • Köteles F., Bárdos Gy. (2008b): Placebo és személyiség – a primitívtől a megküzdőig. II. Szituáció, emóció, motiváció, attribúció és megküzdés. Pszichológia, 28 (4): 339–356.

  • Köteles F., Bárdos Gy. (2009a): Nil nocere? A nocebo-jelenség. Magyar Pszichológiai Szemle, közlés alatt.

  • Köteles F., Bárdos Gy. (2009b): Gyógyszerek perceptuális jellemzői és potenciális hatásaik. Kézirat, közlésre benyújtva.

  • Kroenke, K. (2006): Physical symptom disorder: a simpler diagnostic category for somatization-spectrum conditions. Journal of Psychosomatic Research, 60: 335–339.

  • Kroenke, K., Spitzer, R. L., Williams, J. B. (2002): The PHQ-15: Validity of a new measure for evaluating the severity of somatic symptoms. Psychosomatic Medicine, 64: 258–266.

  • Moerman, D. E. (2002): Meaning, medicine and the “placebo effect”. Cambridge University Press, Cambridge, 47–66.

  • Olshansky, B. (2007): Placebo and nocebo in cardiovascular health. Journal of the American College of Cardiology, 49: 415–421.

  • Pennebaker, J. W. (1982): The psychology of physical symptoms. Springer, New York.

  • Pennebaker, J. W. (1994) Psychological bases of symptom reporting – perceptual and emotional aspects of chemical-sensitivity. Toxicology and Industrial Health, 10 (4–5): 497–511.

  • Rickels, K. (1965): Some comments on non-drug factors in psychiatric therapy. Psychosomatics, 6: 303–309.

  • Salavecz Gy., Neculai K., Rózsa S., Kopp M. (2006): Az erőfeszítés–jutalom egyensúlytalanság kérdőív magyar változatának megbízhatósága és érvényessége. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7 (3): 231–246.

  • Scheier, M. F., Carver, C. S., Bridges, M. W. (1994): Distinguishing optimism from neuroticism (and trait anxiety, self-mastery, and self-esteem): A re-evaluation of the Life Orientation Test. Journal of Personality and Social Psychology, 67: 1063–1078.

  • Shapira, K., McClelland, H. A., Griffiths, M. R., Newell, D. J. (1970): Study on the effects of tablet colour in the treatment of anxiety states. British Medical Journal, 1970ii: 446–449.

  • Sipos K., Sipos M., Spielberger, C. D. (1994): A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata. In Mérei F., Szakács F. (szerk.): Pszichodiagnosztikai vademecum I/2. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 123–148.

  • Spinhoven, P., van der Does, A. J. W. (1997): Somatization and somatosensory amplification in psychiatric outpatients: an explorative study. Comprehensive Psychiatry, 38 (2): 93–97.

  • Spriet, A., Spriet, C., Larousse, C., Chigot, D., Roux, M., Simon, P. (1977): Methodology and results of a survey of adverse reactions to a drug in privat practice. European Journal of Clinical Pharmacology, 11: 181–192.

  • Stauder A., Konkoly Thege B. (2006): Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7(3): 203–216.

  • Ströhle, A. (2000): Increased response to a putative panicogenic nocebo administration in female patients with panic disorder. Journal of Psychiatric Research, 34: 439–442.

  • Szondy M. (2006): Optimizmus és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 61 (4): 617–636.

  • Uhlenhuth, E., Alexander, P. E., Dempsey, G. M., Jones, W., Coleman, B. S., Swiontek, A. M. (1998): Medication side effects in anxious patients: Negative placebo responses? Journal of Affective Disorders, 47: 183–190.

  • Varga K., Dúll A., Gősiné Greguss A. (1992): Általános pszichológiai gyakorlatok I. Tankönyvkiadó, Budapest, 51–52.

  • Vautier, S., Raufaste, E. (2006): Configural instability of data from the Life Orientation Test-Revised. Personality and Individual Differences, 40: 1511–1519.

  • Vautier, S., Raufaste, E., Carious, M. (2003): Dimensionality of the Revised Life Orientation Test and the status of filler items. International Journal of Psychology, 38 (6): 390–400.

  • Whitehorn, J. C. (1958): Psychiatric implications of the “placebo effect.” American Journal of Psychiatry, 114: 662–664.

  • Wolf, S. (1959): The pharmacology of placebos. Pharmacological Review, ii: 689–705.

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE
Instructions for reviews in Hungarian HERE
 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne STAUDER

Editor(s): Edit CZEGLÉDI

Editorial Board

  • László Csaba DÉGI (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia)
  • Zsolt DEMETROVICS (Eötvös Loránd University, Budapest)
  • Barna KONKOLŸ THEGE (Waypoint Centre for Mental Health Care, Penetanguishene, Canada)
  • Karolina KÓSA (University of Debrecen, Debrecen)
  • Márta NOVÁK (University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada)
  • Bettina PIKÓ (University of Szeged, Szeged)
  • József RÁCZ (Semmelweis University, Budapest; Eötvös University, Budapest)
  • István TIRINGER (University of Pécs, Pécs)

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

2020  
Scimago
H-index
11
Scimago
Journal Rank
0,15
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
23/67=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 57/60 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 452/502 (Q4)
Scopus
SNIP
0,24
Scopus
Cites
77
Scopus
Documents
14
Days from submission to acceptance 140
Days from acceptance to publication 90

 

2019  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,127
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
26/70=0,4
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 59/61 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 442/506 (Q4)
Scopus
SNIP
0,135
Scopus
Cites
67
Scopus
Documents
18

 

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Publication Model Online only Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Online subsscription: 96 EUR / 124 USD
Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Language English
Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
2000
Publication
Programme
2021 Volume 22
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Végeken Egézséglélektani Alapítvány
Founder's
Address
H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1419-8126 (Print)
ISSN 1786-3759 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2021 4 0 0
Mar 2021 3 0 0
Apr 2021 10 3 2
May 2021 4 0 0
Jun 2021 2 0 0
Jul 2021 2 0 0
Aug 2021 0 0 0