View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet 1089 Budapest Nagyvárad tér 4.
  • | 2 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK Magatartástudományi Intézet Szeged
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

A család meghatározó tényező az ember életében, több szempontból. Funkciói közül a szocializációra koncentrálunk. E folyamat során a gyermekek szüleiktől tanulják meg a társadalmi viselkedési módokat és szabályokat. A szülő–gyermek kapcsolat a kötődés és a világban való biztonságérzet talapzata, mely az átadott minták mellett társas támogatást is jelent, továbbá a család fontos védőfaktorként is funkcionál az egészségkárosító magatartással szemben. Kutatások kimutatták, hogy a szerfogyasztás gyakorisága a zilált, kevés támogatást biztosító családok gyermekeinél magasabb. Jelen tanulmány szegedi középiskolásokat (N = 881) mutat be. Vizsgálatunk középpontjában a káros szenvedélyek (dohányzás, „nagyivás” és marihuána használat), illetve a fiatalkori depresszió megjelenése, valamint a protektív faktorok között számon tartott társas támasz mértéke, az élettel való elégedettség és a szülő–gyermek kapcsolat minősége állt. Eredményeink szerint a káros szenvedélyek előfordulására hatással van a szülői kontroll és „monitoring” mértéke: minél nagyobb a szülői figyelem mértéke, annál valószínűbb, hogy a fiatalok nem élnek egészségkárosító szerekkel. A depresszió megjelenését növeli, az élettel való elégedettséget csökkenti az anyától és az apától kapott társas támogatásnak, valamint a szülőkkel való szoros kapcsolatnak a hiánya.

  • Allen, J. P., Insabella, G., Porter, M. R., Smith, F. D., Landm, D., Phillips, N. (2006): A social-interactional model of the development of depressive symptoms in adolescence. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 74 (1): 55—65.

  • Aquilino, W. S., Supple, A. J. (2001): Long-Term Effects of Parenting Practices During Adolescence on Well-Being Outcomes in Young Adulthood. Journal of Family Issues, 22: 289—308.

  • Bardi, A., Schwartz, S. H. (2003): Values and behaviour: strength and structure of relations. Personality and Social Psychology Bulletin, 29: 1207—1220.

  • Beck, K. H., Shattuck, T., Haynie, D., Crump, A. D., Simons-Morton, B. (1999): Associations between parents’ awareness, monitoring, enforcement and adolescent involvement with alcohol. Health Education Research, 14: 765—775.

  • Beluszky T. (2000): Érték, értékrendi változások Magyarországon 1945 és 1990 között. Korall, 1: 137—155.

  • Bernstein, B. (1971): Társadalmi osztály, nyelv és szocializáció. Valóság, 11: 47—58.

  • Brassai L., Pikó B. (2005): Szerhasználat és családi tényezők vizsgálata középiskolásoknál. Addiktológia, 4 (1): 7—28.

  • Brassai L. Pikó B. (2007): Protektív pszichológiai jellemzők szerepe a serdülők egészséggel kapcsolatos magatartásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8 (3): 211—227.

  • Brown, S. L. (2006): Family structure transitions and adolescent well-being. Demography, 43 (3): 447—461.

  • Choi, Y., He, M., Harachi, T. W. (2008): Intergenerational Cultural Dissonance, Parent—Child Conflict and Bonding, and Youth Problem Behaviors among Vietnamese and Cambodian Immigrant Families. Journal of Youth and Adolescence, 37: 85—96.

  • Cseh-Szombathy L. (1994): Értékváltozások a családban. INFO Társadalomtudomány, 30: 19—26.

  • Cseh-Szombathy L. (1995): A társadalmi normák változása és a családi élet alakulása. Magyar Tudomány, 5: 521—531.

  • Diener, E., Emmons, R. A., Larsen R. J., Griffin, S. (1985): The Satisfaction with Life Scale. Journal of Personal Assessment, 49: 71—75.

  • Ford, J. A. (2009): Nonmedical Prescription Drug Use Among Adolescents: The Influence of Bonds to Family and School. Youth & Society, 40: 336—352.

  • Furlanetto, L. M., Mendlowicz, M. V., Bueno, J. R. (2005): The validity of the Beck Depression Inventory-Short Form as a screening and diagnostic instrument for moderate and severe depression in medical inpatients. Journal of Affective Disorders, 86 (1): 87—91.

  • Gerrard, M., Gibbons, F. X., Benthin, A. C., Hessling, R. M. (1996): A longitudinal study of the reciprocal nature of risk behaviors and cognitions in adolescents: What you do shapes what you think, and vica versa. Health Psychology, 15: 344—354.

  • Greenberger, E., Chen, C., Tally, S. R., Dong, Q. (2000): Family, peer, and individual correlates of depressive symptomatology among U.S. and Chinese adolescents. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 68: 209—219.

  • Huebner, E. S., Funk, B. A., Gilman, I., Gilman, R. (2000): Cross-sectional and Longitudinal Psychosocial Correlates of Adolescent Life Satisfaction Reports. Canadian Journal of School Psychology, 16: 53—64.

  • Jackson, C., Henriksen, L., Foshee, V. A. (1998): The Authoritative Parenting Index: Predicting Health Risk Behaviors Among Children and Adolescents. Health Education & Behavior, 25: 319—337.

  • Järvinen, M., Østergard, J. (2009): Governing adolescent drinking. Youth & Society, 40 (3): 377—402.

  • Kiernan, K. (2007): Parental separation and disadvantage. Az előadás elhangzott: The fourth International Conference of the EAPS Working Group ’Social exclusion and the changing demographic portrait of Europe’ 6—8 September 2007, Budapest.

  • Kirkcaldy, B., Siefen, G. (1998): Depression, Anxiety and Self-Image among Children and Adolescents. School Psychology International, 19: 135—149.

  • Kopp M., Skrabski Á. (2001): Magatartás és család. Magyar Bioetikai Szemle, 7 (4): 1—25.

  • Kopp M., Skrabski Á. (2003): Magatartás és család. In Makó J., Ullrich Z. (szerk.): Bioetika — Ökumené. Válogatott tanulmányok a Magyar Bioetikai Társaság és a KÖT (Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság) két évtizedes munkásságából. Budapest, 92—108.

  • Kopp M., Skrabski Á. (2006): A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja. In Kopp M., Kovács M.E. (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, 220—233.

  • Koski, P. J. (2008): Leisure-time activities and the social capital of the young. Az előadás elhangzott: The 10th Nordic Youth Research Information Symposium ’Bonds and Communities — Young people and their social ties’ 13—15 June 2008, Lillehammer.

  • Kovács E., Pikó B. (2007): Nem hagyományos egészségvédő faktorok jelentősége: család, társas támogatás, egészség. HIPPOCRATES, 3: 91—94.

  • Kovacs, M. (1992): Children’s Depression Inventory (CDI) . Multi-Health Systems, Toronto.

  • Kuijsten, A. C. (1996): Changing Family Patterns in Europe: A Case of Divergence? European Journal of Population, 12 (2): 115—143.

  • Lewinsohn, P.M., Redner, E., Seeley, J.R. (1991): The relationship between life satisfaction and psychosocial variables: New perspectives. In Strack, F., Argyle, M., Schwarz, N. (eds): Subjective well-being: An interdisciplinary perspective . Pergamon, New York, 193—212.

  • Li, X., Stanton, B., Feigelman, S. (2000): Impact of perceived parental monitoring on adolescent risk behavior over 4 years. Journal of Adolescent Health, 27: 49—56.

  • Lye, D. N., Waldron, I. (1998): Relationships of substance use to attitudes toward gender role, family and cohabitation. Journal of Substance Abuse, 10: 185—198.

  • Neményi M. (2000): Csoportkép nőkkel . Új Mandátum Kiadó, Budapest.

  • Oldehinkel, A. J., Ormel, J., Veenstra, R., De Winter, A. F., Verhulst, F. C. (2008): Parental divorce and offspring depressive symptoms: Dutch developmental trends during early adolescence. Journal of Marriage and Family, 70: 284-293.

  • Pampel, F. C., Aguilar, J. (2008): Changes in Youth Smoking, 1976—2002: A Time-Series Analysis. Youth & Society, 39: 453—480.

  • Pikó B. (2000): Nyertesekből vesztesek? Veszélyeztetett ifjúság a posztszocialista társadalomban. Társadalomkutatás, 3—4: 183—196.

  • Pikó B. (2002): A deviáns magatartás szociológiai alapjai és megjelenési formái a modern társadalomban. JATEPress, Szeged.

  • Pikó B. (2003): Kultúra, társadalom-lélektan . Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Pikó B. (2005a): Ifjúkori problémaviselkedés. In Pikó B. (szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban . L’Harmattan Kiadó, Budapest, 20—30.

  • Pikó B. (2005b): Középiskolás fiatalok szabadidőstuktúrája, értékattitűdjei és egészségmagatartása. Szociológiai Szemle, 2: 88—99.

  • Pikó, B. F., Fitzpatrick, K. M. (2003): Depressive symptomatology among Hungarian youth: A risk and protective factors approach. American Journal of Orthopsychiatry, 73: 44—54.

  • Poortinga, W. (2006): Social relations or social capital? Individual and community health effects of bonding social capital. Social Science & Medicine, 63: 255—270.

  • Rácz J. (1989): Ifjúsági szubkultúrák és fiatalkori „devianciák”. Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest.

  • Rácz L. (2005): Érték és ifjúság. In Pikó B. (szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban . L’Harmattan Kiadó, Budapest, 58—86.

  • Sieving, R. E., Maruyama, G.,Williams, C. L., Perry, C. L. (2000): Pathways to adolescent alcohol use: Potential mechanisms of parent influence. Journal of Research on Adolescence, 10: 489—514.

  • Skultéti D. (2005): Társas hatások szerepe fiatalok egészségkockázati magatartásában. In Pikó B. (szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban . L’Harmattan Kiadó, Budapest, 104—121.

  • Steinberg, L., Fletcher, A., Darling, N. (1994): Parental monitoring and peer influences on adolescent substance use. Pediatrics , 93: 1060—1064.

  • Stronski, S. M., Ireland, M., Michaud, P.-A., Narring, F., Resnick, M. D. (2000): Protective correlates of stages in adolescent substance use: A Swiss National Study. Journal of Adolescent Health, 26: 420—427.

  • Susánszky É., Szántó Zs. (2003): Szociokulturális környezet, megküzdési stratégiák, életminőség. Szociológiai Szemle, 2: 84—101.

  • Svensson, R. (2003): Gender differences in adolescent drug use: The impact of parental monitoring and peer deviance. Youth & Society, 34: 300—329.

  • Szretykó Gy. (2002): Válságban van-e a jelenlegi családmodell? Esettanulmányok. In Szretykó Gy.: Globalizáció és család. A családszociológia új kihívásai . Comenius Bt., Pécs, 38—52.

  • Tóth O., Dupcsik Cs. (2007): Családok és formák — Változások az utóbbi ötven évben Magyarországon. Demográfia, 50 (4): 430—437.

  • Tragesser, S. L., Beauvais, F., Swaim, R. C., Edwards, R. W., Oetting, E. R. (2007): Parental monitoring, peer drug involvement, and marijuana use across three ethnicities. Journal of Cross-Cultural Psychology, 8: 670—694.

  • Turner, R. J., Marino, F. (1994): Social support and social structure: A descriptive epidemiology. Journal of Health and Social Behavior, 35: 513—519.

  • Unger, J. B., Ritt-Olson, A., Teran, L., Huang, T., Hoffman, B.R., Palmer, P. (2002): Cultural values and substance use in a multiethnic sample of California adolescents. Addiction Research & Theory, 10: 257—279.

  • Vázsonyi A.T. (2005): Szülő-serdülő viszony és problémaviselkedés Magyarországon, Hollandiában, Svájcban és az Egyesült Államokban. In Pikó B. (szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban . L’Harmattan Kiadó, Budapest, 121—134.

  • Videon, T. M. (2002): The effects of parent-adolescent relationships and parental separation on adolescent well-being. Journal Marriage and Family, 64: 489—503.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 1 0 0
Feb 2021 5 1 2
Mar 2021 11 1 2
Apr 2021 9 0 0
May 2021 5 1 2
Jun 2021 2 0 0
Jul 2021 0 0 0